Mi történik most Izraelen belül? – Mikor érhet véget a bosszúhadjárat?

Magyar szakemberrel bővült a WINA zsűrije
2024-02-21
Orbán Viktor erről beszélhetett a frakcióülésen
2024-02-22
Show all

Mi történik most Izraelen belül? – Mikor érhet véget a bosszúhadjárat?

Nehéz pontosan meghatározni egy bosszúhadjárat sikerességének paramétereit – főként rövid távon. Ami bizonyos: miközben Izrael majdnem az egész gázai övezetedet megszállta, történetének egyik legnagyobb gazdasági válságával kell szembe néznie, miközben legfőbb támogatói bizalmát is elveszti.

Tavaly október 7-én hajlamban indított a Hamasz palesztin terrorszervezet összehangolt támadást a zsidó állam ellen. Az akcióban 1200 izraeli állampolgárt öltek meg a találomra gyilkoló palesztin csapatok, 253-at pedig elrabolták és magukkal hurcoltak Gázába.

Az izraeli válasz ismert: az izraeli védelmi erő (IDF) folyamatos légicsapások mellett szárazföldi invázióba kezdett a palesztin területen. A cél először a foglyok kiszabadítása volt, ám hamarosan már arról beszélt Natanjahu miniszterelnök, hogy

addig tartanak a harcok, míg teljes egészében fel nem számolják a támadásért felelős Hamaszt.

Jelen pillanatban 112 túsz szabadult ki a fogságból – 109-et a palesztinok engedtek el, 3-at az izraeli erők szabadítottak ki. Azt Jeruzsálem biztosra veszi, hogy 11-en meghaltak az elraboltak közül – három izraelit épp az IDF lőtt agyon véletlenül, miután kijutottak a fogságból.

A Hamasz azt állítja: 50 túsz vesztette eddig életét az izraeli légicsapásokban. Ezzel szemben a Moszad összesen 32 halottról tud – közülük 29-et az izraeliek szerint az al-Kasszám Brigád ölte meg.

Mindez korántsem véralgebra. A Hamasz kezében egyedül a túszok élete jelent zsarolási potenciált, csak az ő életük árán vehetik rá a zsidó államot, hogy tűzszünetet hirdessen.

Ezzel párhuzamosan a nemzetközi megfigyelők és a palesztin jelentések szerint

közel 30 ezren vesztették már életüket a hadműveletek során – közülük 25-26 ezer palesztin civil.

Ennek alapvetően az az oka, hogy bár az izraeli katonák a támadások előtt 12-24 órával felszólítják a civileket az adott körzet kiürítésére – ezt a civilek között rejtőző terroristák nem engedik, másrészt a környező arab államok, mindenek előtt Egyiptom – nem nyitja meg teljes egészében a határait a meneküli akaró civilek előtt.

Izrael most Gáza legnagyobb részét ellenőrzése alatt tartja. A zsidó állam bejelentés szerint az utolsó roham a még mindig Hamasz kézen lévő Rafah városa ellen irányul majd – mégpedig a muszlim ünnep, a Ramadán kezdetekor. Azt megbecsülni sem lehet, hányan rekedtek a városban, amelyet immár hermetikusan körülzárt az IDF – vagyis semmilyen irányba nincs kiút a bentlévőknek.

A helyzet annyira kritikus, hogy Izrael történelmi szövetségese, az USA is a Rafah elleni invázió felfüggesztését és azonnali, humanitárius tűzszünet bevezetését kéri a zsidó államtól.

Bár azt Washington megakadályozta, hogy az egyre inkább gittegyeletként működő ENSZ hivatalos nyilatkozatban követeljen tűzszünetet a felektől – azt egyértelművé tették Jeruzsálem számára, hogy nem támogatják a civilekkel zsúfolt Rafah megtámadását.

Az azonnali tűzszünet bevezetését és a tárgyalások megkezdését indítványozat az EU a harcoló felek számára. A Unió 27 tagállama közül 26 csatlakozott a felhíváshoz, míg Magyarország – bár nem vétózta meg – nem írta alá a memorandumot.

Annyira erős az amerikai fenntartás, hogy a törvényhozás felső háza, a szenátus úgy vonult téli szünetre, hogy nem szavazott az Izraelnek (és Ukrajnának) nyújtandó, pénzbeli támogatásról. Az alsóház által már elfogadott joganyag 14,3 milliárdot biztosítana Izrael számára. A többségben lévő demokrata szenátorok jóváhagyása nélkül azonban egy cent sem érkezhet a Közel-Keletre.

Pedig a háború sokban van Izrael gazdaságának.

2023 negyedik negyedévében 19,4 százalékkal zuhant vissza a GDP éves összevetésben. Ennél nagyobb bezuhanásra csak a COVID-járvány idején volt példa, akkor azonban 40 százalékos pluszba is pattant a válság után a nemzeti össztermék.

Ilyen, V-alakú felpattanásra most senki nem számít.

A tavalyi utolsó negyedévben a lakossági fogyasztás 26,9 százalékkal, a tőkebefektetések 67,8 százalékkal, az export 18,3 százalékkal, az import pedig 42 százalékkal csökkent, míg a kormányzati kiadások 88,1 százalékkal nőttek, elsősorban a katonai költségek miatt.

Nyugalom a hátországban sincs: egyre gyakoribbak a tömegtüntetések izraeli városokban, elsősorban Benjamin Netanjahu miniszterelnök ellen. A tömeg előre hozott választásokat követel.

Általános elemzői álláspont: amíg a konkrét katonai művelet zajlik, addig nincs helye és ideje a számokérésnek, a hibák feltárásának. Azonban amint tűzszünetet jelentenek be, ki kell deríteni az államnak, miként volt lehetséges a palesztin betörés és vérengzés.

Sokan úgy vélik: egy ilyen vizsgálatba akár a miniszterelnök is belebukhat – ezért úgy vélik, Netanjahunak nem érdeke a mielőbbi tűzszünet kihirdetése.

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.