Miért van négy népe az Egyesült Királyságnak, ha mindenki angolul beszél?

Az 5G kulcsszerepet játszhat a gazdaság klímabarát újraindításában
2021-02-21
A Konkrét Stúdió és Szántó Hunor Albert terve nyerte a 2020-as Média Építészeti Díját
2021-02-22

Miért van négy népe az Egyesült Királyságnak, ha mindenki angolul beszél?

Az Európai Unióból frissen kivált ország egyik fő problémája a skót és kisebb mértékben az északír elszakadási törekvések. Mi lehet az oka ezeknek? Megvizsgáljuk Brit-szigetek népeinek történelmi hátterét.

Megszaporodtak az országok

Európában igen sok nép él más kontinensekhez képest nem nagy területen, és az országok száma is meglehetősen nagy. Ráadásul közülük sok van, amely 40 éve még nem is létezett, miután nagyobb országok része volt, 150-200 éve pedig csak néhány nagy birodalom alkotta a kontinenst.

Közülük az egyik az Egyesült Királyság, melyet földrajzi helyzete pontosan meghatározott: a két brit szigeten terült el (Kis-Britannia és Nagy-Britannia volt a földrajzi elnevezésük, az előbb kifejezést már nem használják, utóbbit annál inkább).

Írek és skótok

Ekkor az Egyesült Királyság a mai területén túl magába foglalta egész Írországot is, de a múlt század elején feléledtek az ír elszakadási törekvések, és véres felszabadító harc után Írország ki is vívta függetlenségét, egy része azonban, amit ma Észak-Írországnak nevezünk, az Egyesült Királyság része maradt, vegyes lakossága miatt. Ez évekig tartó terrort hozott az ír szeparatisták részéről Nagy-Britanniára, majd az 1998-as úgynevezett nagypénteki egyezmény megoldotta a problémát, hisz azóta szabad átjárás van a két Írország között, és a választásokon mind az ír, mind a brit érzelműek pártjai részt vehetnek.

Az ezredforduló óta viszont a skótok öntudata erősödött meg annyira, hogy a függetlenségen gondolkozzanak: erről népszavazást is tartottak London beleegyezésével, akkor a maradás mellett döntöttek. Azóta azonban az Egyesült Királyság kilépett az EU-ból a skótok akarata ellenére, akik között úgy tűnik, most többségbe kerültek a függetlenség pártiak.

Kelta népek, római időszak

A helyzet megértéséhez célszerű visszatekinteni az ókorba, amikor a szigetek benépesültek. Európában az első azonosítható népcsoport a kelták voltak, őket egyre nyugatabbra szorítottak a népvándorlás során Ázsia felől érkező más népek, így végül a Brit-szigeteken, a mai Franciaország északnyugati nyúlványán (Bretagne) és az Ibériai félszigeten rendezkedtek be. Az államalapításig még nem jutottak el, mikor a római uralom fokozatosan elérte ezeket a területeket. Az Ibériai-félsziget a Birodalom integráns része lett, a kelta lakosság teljesen be is olvadt, rómainak tekintették magukat.

A Brit-szigeteken azonban más a helyzet: a rómaiak csak Nagy-Britannia szigetét hódították meg, annak is csak egy részét, ami nagyjából a mai Anglia területével egyezik meg. Tőlük északra kialakult a későbbi Skócia, nyugaton pedig Wales, így létrejött két önálló kelta nép. A másik szigetre nem érte el a római uralom, az itteni kelták lettek az írek.

Angolszászok

A római uralom azonban érdekes módon nem hagyott olyan hatást, mint a birodalom legtöbb részén: miután a birodalom gyengülésekor a hadsereg elhagyta a szigetet, latin nyelvű lakosság sem maradt hátra, vagy ha igen, akkor beolvadtak a többségben lévő kelták közé. Ekkor érkezett meg a három germán törzs: az angolok, a szászok és a jütök. Eleinte elkülönülten éltek különböző kisebb királyságokban, érdekes módon ugyanazon a területen, amely római volt, vagyis Skóciába és Walesbe nem vonultak be.

A három népcsoport között végül az angol lett a domináns: az ő nyelvük kiszorította a szászok és jütök akkor egyébként még igen hasonló nyelvét, és a kisebb királyságokat is egyesítették: létrejött Anglia, mint stabil ország, és az angol nép. Közben dán és viking támadásokkal kellett szembenézniük, sőt, 1066-ban a francia nyelvű normannok vették át az ország irányítását, de ez a lényegen nem változtatott: Anglia stabil ország maradt ugyanazon a területen.

Hódító Anglia

Az ország megerősödött, gazdasága fejlődött, és ahogy ez a középkorban divat volt, terjeszkedni kezdett. A kontinensen ez érdemben nem sikerülhetett, ezért először saját szigetük független részeit szállták meg: először Wales került sorra, majd Skócia. Utóbbit sosem sikerült teljesen uralmuk alá hajtani, végül 1707-ben megkötötték a máig is fennálló szerződést Nagy-Britannia megalapításáról.

Később sor került a kisebb sziget, Írország megszállására is, így jött létre a még nagyobb és bonyolultabb nevű ország: Nagy Britannia és Írország Egyesült Királysága. Írország nagy részének kiválása után pedig létrejött a jelenlegi ország, amely azonban közben egy gigantikus gyarmatbirodalmat épített ki, majd veszített el más kontinenseken.

Wales

Az angol uralomnak meglett az a hatása, hogy a kelta népek nyelve háttérbe szorult, átvették az angolt. Érdekes módon ugyanakkor az önálló nemzettudatuk nem szűnt meg: angolul beszélő skótok, írek és walesiek lettek, akik közül ma már csak kevesen beszélik jól ősi nyelvüket. Legtovább Walesben maradt fenn egy nagyobb népcsoport, amely kitartott az eredeti nyelv mellett, sőt, a múlt század közepén még a függetlenséget is szorgalmazták. Mára azonban annyira elangolosodtak, hogy még a Brexit-népszavazáson is az Unió elhagyása mellett szavaztak.

Skócia

A skótok ezzel szemben teljesen megőrizték nemzettudatukat, és fölöttébb büszkék országukra. Nincs rossz dolguk Nagy-Britanniában, nincsenek elnyomva, de a múlt század végén mégis felerősödött a függetlenségi vágy, talán azért, mert látták, hogy a Szovjetunió, Jugoszlávia és Csehszlovákia népei is függetlenné váltak. A következő évek egyik fontos kérdése lesz, hogy végül ténylegesen függetlenné válik-e ez az ősi nép, visszatérve a számukra szimpatikusabb tágabb európai szövetségbe.

Észak-Írország

Észak-Írország helyzete egészen más. Ha csak írek laknák, akkor nyilván a függetlenség kivívásakor nem is hozták volna létre, azonban a brit uralom idején angolok, walesiek és főleg skótok települtek át oda, és immár a vallás is fontos szerepet kapott: utóbbiak protestánsok, míg az írek katolikusak. A bevándorló csoportok körében egyedülálló módon létrejött a brit nemzettudat, és mindenáron Nagy-Britanniához akarnak tartozni, míg a katolikus írek az ír anyaországhoz húznak. A brit érzelműek még többségben vannak, de az írek körében nagyobb a születésszám, így rövidesen egyforma lesz a két népcsoport nagysága, így rövidtávon nem valószínű, hogy változna a terület jogállása.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Weboldalunk bizonyos funkcióinak működéséhez és a célzott hirdetésekhez sütikkel gyűjt névtelen látogatottsági információkat. Az Elfogadom gombra kattintva a webhely használatával Ön elfogadja a weboldal sütikre vonatkozó aktuális adatévelmi irányelveinket. További információért kattintson ide.

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close