Létszükséglet lenne Magyarországnak, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) folytathassa a kamatcsökkentéseket. Ez nagyon kellene a magyar gazdaságnak, a növekedésnek, csak sajnos az elemzők most úgy látják, hogy a következő hat hónapban erre nem lesz lehetőség.
Kezdjük egy rémisztő mondattal: az elemzői prognózisokból 6-9 hónapos időtávra kiárazódtak a kamatcsökkentési várakozások.
Emberi nyelven ez valami olyasmit jelent, hogy a Magyar Nemzeti Bank 6,5 százalékon tartja az alapkamatot, de ha az elemzőket megkérdezzük, akkor ők ma már fél év – háromnegyed év múlva is csak ezt a szintet tartják reálisnak.
Amikor korábban megkérdezték az elemzőket, természetesen akkor is ismert volt a tényadat, vagyis az, hogy 6,5 százalék az alapkamat, de onnantól 6-9 hónappal később a különböző elemzők 6,25, esetleg 6, sőt, akadt, aki 5,75 százalékos alapkamatot várt, vagyis azt gondolta, hogy most meg kellett állni, de nemsokára újra lendületbe lehet kerülni.
Jövő májusban
Fél év múlva, vagyis 2025 májusában természetesen már nagyon más világ lesz Magyarországon.
A jegybankelnököt például már nem Matolcsy Györgynek fogják hívni, hanem jó eséllyel Varga Mihálynak, de mivel Orbán Viktor kormányfő szeret meglepőeket húzni, azért ezt sem vehetjük biztosra.
Ráadásul a már eddig is jelentős gazdaságirányítási feladatokkal megbízott Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter akár még szélesebb, csúcsminiszteri jellegű kormányzati feladatot is kaphat.
Nem szeretnénk úgy tenni, mintha csak személyeken, politikusi attitűdön múlna, hogy mennyire lehet folytatni a kamatcsökkentést, de azért ez is számíthat.
De abban nyilván szerepe lesz az inflációs folyamatoknak, annak, hogy milyen lesz a forint árfolyama, és annak is, hogy a FED és az ECB milyen amerikai és európai uniós kamatokat határoz meg.
De jó lenne újra vágni…
A szakma most olyanokat mond, hogy rövid távon beszűkült a monetáris politika mozgástere. Az újabb magyarázatra szoruló kifejezés azt takarja, hogy a gyenge forint, az éleződő inflációs nyomás és a nagy turbulencia (geopolitikai kockázatok, amerikai elnökválasztás, gyenge magyar beruházási adatok) idején sérülékeny a magyar gazdaság.
Márpedig a jegybank csak akkor fogja folytatni a kamatvágást, ha azt gondolja, hogy azzal nem teszi ki a céltáblát a magyar forintra, csak akkor fog lépni, ha a piac vélhetően már nem büntetné meg ezért a lépésért Magyarországot.
Miért lenne jó kamatot csökkenteni? Magyarországon a gazdaság irányítói természetesen alacsonyabb kamatokat szeretnének, mert az erőt és stabilitást mutatna.
Az alacsonyabb kamatoknak ezernyi előnye van.
Ilyen az, hogy a magyar adósságfinanszírozás olcsóbbá válik. Erre nagy szüksége lenne a magyar kormánynak, mert ha kevesebb kell a kamatfizetésre, akkor több marad a gazdaságélénkítésre, vagy akár a jóléti intézkedésekre, mert ezeket se zárjuk ki egy általános választás (2026) előtti évben.
Ha alacsonyabbak a kamatok, akkor a vállalatok beruházásai hamarabb térülnek meg. Természetesen a beruházásokhoz, a kapacitásfejlesztésekhez elsősorban piac és üzleti lehetőség kell, amire érdemes fejleszteni, de az sem árt, ha a bankhitel sem drága.
Végül az alacsonyabb kamat a lakossági fogyasztást is élénkítheti, hiszen ha a polgár már nem kap akkora kamatot a bankoktól, vagy a kincstártól, így inkább mer a megtakarítás helyett a fogyasztás mellett dönteni.
De akkor miért kizárt ez most mégis?
Ennyi előny után nem is érthetjük, hogy miért nem vágjuk gyorsan le a kamatokat. Hát, azért nem, mert az egy kockázat is.
A baj ugyanis az, hogy ha a forint már kevesebbet fizet, vagyis apadt a forintkamat, akkor lesznek olyan befektetők, akik kiszállnak a forintkötvényeikből és máshol keresnek szerencsét. Az eladási hullám gyengítheti a forintot.
Márpedig, amikor eleve ahhoz kellett hozzászoknunk, hogy 4-essel kezdődik a forintárfolyam az euró ellenében, akkor nem szeretnénk újabb jelzéseket adni a forint ellen spekulálóknak.
Már csak azért sem, mert bár az infláció nagyon szépen lejött (szeptemberben 3, októberben 3,2 százalékos szintre), de a gyenge forint az inflációt is növelné.
Vagyis, igen, lehet abban bízni, hogy a forint természetes árfolyama most nem 410-nél van az euró ellenében, hanem395-400 forintnál, és csak az amerikai választás körüli bizonytalanság okozott némi turbulenciát, de sajnos a forintra és az inflációra is nagyon oda kell figyelni.
Trump: előnyök és hátrányok
Főleg azért, mert az amerikai elnökválasztás a forint és a kamatok szempontjából egyszerre hozott hideget és meleget!
Kezdjük a meleggel, vagyis azzal, hogy mi az, ami a forint és a kamatok szempontjából jól sikerült. Leginkább az, hogy a választás nagyon egyértelmű eredményt hozott.
Nincs bizonytalanság, Trump győzelméhez nem férhetett kétség, nem bontakoztak ki zavargások, vagy elhúzódó jogi vita,
ráadásul mind az elnök, mind a szenátusi és a kongresszusi többség republikánus, ez is egy tiszta képlet, az ilyet szereti a gazdaság.
De akkor mi a hátrány?
Leginkább az, hogy Trump győzelme azt ígéri, hogy az amerikai kamatok és az infláció magasabb lesz, márpedig, ha így lesz, akkor itthon is nehezebb lesz kamatot csökkenteni.
Nagyon érdekes, hogy bár sokféle gazdaságpolitikai ígéretet tett az elnök, de azok szinte mind az infláció emelkedésének irányába mutatnak.
Kezdjük a büntetővámokkal és mutassuk be a hatást egy példán!
Ha egy áru, legyen az egy okostelefon, a kínai gyártótól 500 dollár lenne, az amerikaitól 700, és az amerikaiak ugyanannyit vesznek mindkettőből, akkor az inflációba egy 600 dolláros átlagár épül be. Ám, ha Trump az ígéreteinek megfelelően kivet egy 60 százalékos büntetővámot a kínai termékekre, akkor az amerikai áru marad 700 dolláros, de a kínai felmegy 800 dollárra, mert a vám is beépül a végfogyasztói árba.
Ha továbbra is ugyanannyit vesznek az amerikaiak a két termékből, akkor 750 dollár lesz az átlagár, ha a vámok hatására mindenki amerikait vesz (Trump nyilván ezt szeretné elérni), akkor 700 dollár lesz az átlagár, de az infláció mindkét esetben biztosan nő.
Hasonló a hatása az adócsökkentésnek. Az emberek ugyanis a több náluk maradó pénzből nagyobb keresletet támasztanak, ez is emelheti az árakat. De még az illegális bevándorlók hazaküldése is áremelő hatású.
Az a munka, amit az illegális bevándorló a földeken 2000 dollárért megcsinált, az legálisan 3000 dollár lesz, a mezőgazdasági termelők költségei emelkednek, árat fognak emelni.
Aztán majd meglátjuk, hogy Donald Trump pontosan mit tart be az ígéretei közül.
Bízzunk a nyugalomban!
Magyarország növekedni szeretne és ehhez alacsonyabb kamatok kellenének! Szerencsére abban lehet bízni, hogy amennyiben Európában és az Egyesült Államokban folytatódik a kamatvágási hullám, akkor azért jövőre néhány, egyenként 25 bázispontos kamatcsökkentés megvalósítható. Az 5,5 százalékos, vagy hasonló kamat is magas, de azért jobban néz ki. Szomorúan elrévedhetünk, hogy hol van már az az időszak, amikor 2016 és 2020 között 1 százaléknál is alacsonyabb volt a magyar alapkamat (0,9, de 0,75, sőt egy ideig 0,6 százalék volt az alapkamat). Csak aztán jött a Covid és odalett a jó világ.
Ez a szint most nagyon messze van, már azt is nagy örömmel fogjuk üdvözölni, ha 6,5 százalékról, 6,25 százalékra csökken a kamatszint.
Ez a pillanat akkor fog eljönni, ha tartósan nyugodt lesz a piac, ha jobb ipari, fogyasztási és beruházási adatok jönnek Magyarországról, ráadásul a fejlett piacok is nyugodtak lesznek.
Hirtelen, pontszerű jó hír, vagyis egyetlen olyan bejelentés, amire javulna a környezet, sajnos most csak egy lenne elképzelhető, ha érdemben több uniós forrás érkezne Magyarországra.
Csak sajnos arra semmi nem utal, hogy a pénzcsapok hirtelen megint megnyílnak.
