Budapest egyik legpatinásabb szállója a Gellért. A szálló felújítása jelenleg is tart, ehhez kapcsolódva Zsigmond Gábor (történész) és Tiborcz István (üzletember, Orbán Viktor veje) közösen megírták a szálló átfogó történetét, ami a napokban jelent meg „Hotel Gellért. Történelmi vendégéjszakák” címmel. A szerzőpárosnak ez már a harmadik, budapesti épületek történetét bemutató kötete. Velük beszélgettünk.
Miért a Gellértről írták legújabb könyvüket?
A Gellért szálló vitathatatlanul a 20. századi magyar történelem egyik lenyomata. Talán nem is volt az elmúlt nagyjából száz évben olyan fontos politikus, művész vagy tudós ember, aki nem szállt volna meg itt. Ehhez a történelmi örökséghez nyúltunk hozzá. És ez minden értelemben igaz, hiszen az apropót is az adta, hogy az ország leghíresebb történelmi szállodája minden elemében, az örökségét tiszteletben tartva újul meg.
Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy azok a termek, amelyek a könyv lapjain is visszaköszönnek a szálló 1945 előtti történetéből, a rekonstrukció keretében visszakapják eredeti fényüket és szépségüket a jelen igényeinek is megfelelve.
Eredeti dokumentációk, fotók, történetek alapján halad a folyamat, és egy ilyen múltú épület esetében egy fontos állomás az is, hogy bemutassuk ezeket az olvasóközönség számára. Hisszük, hogy az értékmentésben a történelmi és kulturális örökség rekonstrukciója legalább olyan fontos, mint az építészeti.

Forrás: Fortepan/adományozó Jurányi Attila)
Az ellopott tábornoki autó
A Gellért szálló egy hihetetlenül dinamikus korszaknak talán az utolsó eleme. A gyarapodó, békebeli Magyarország legutolsó nagy építkezése volt. Miért folytatódhatott az építése még az első világháború alatt is, amikor lényegében minden beruházást leállítottak? Ennyire fontosnak tartották ezt a szállót?
Ez a szálló nemcsak a történelmi Magyarország egyik utolsó nagy beruházása volt, hanem a magyar turizmus megszületésének a zászlóshajója. A kor szakemberei jól tudták, hogy Magyarországnak és Budapestnek egy olyan turisztikai márkát kell kiépítenie, ami a kibontakozó nemzetközi turizmusban megkülönbözteti a többi országtól és egyedi karaktert teremt. Ez volt a Budapest fürdőváros brand. A gyógyturizmusban a Gellért nemzetközi vezető szerepet vívott ki magának, évtizedeken át formálta a trendeket ezen a téren. Szóval a nagy álom valóra vált, akik hittek ebben, makacsul kitartóak voltak és végül az idő őket igazolta. De azért jócskán meg kellett küzdeniük, hiszen nemcsak az első világháború hátráltatta a beruházást. Hiába nyitott meg a szálló 1918 szeptemberében, a háború Magyarország számára tragikusan végződött.
A szálló ezt a történetet is jól leírja: a megnyitás utáni első hónapokban egymás után költözött be a brit, a francia, a román, majd a Horthy vezette magyar nemzeti hadsereg.
Közben még a Tanácsköztársaság is használatba vette: a Politikai Nyomozó Osztályt például a szálloda első emeleti, 114-es szobájában állították fel. Aztán a románok költöztek be a szállodába, a harmadik emeleten működtették a sajtópropaganda irodájukat. Az egész épület a megszálló román hadsereg főhadiszállása volt. Intézkedéseik és kifizetetlen számláik tükrében csak sovány vígasz lehet, hogy egy szemfüles tolvaj a szálló előtt ügyesen ellopta Panaitescu tábornok autóját, amíg pár percre használóik beszaladtak a Gellértbe.
Azt is tudjuk ilyen pontosan, hogy például Horthy Miklós melyik szobákat használta?
Persze, az első emeleti 111–116. számú hatszobás lakosztályt adták át neki és családjának. Szimbolikus volt, ahogyan a románok távozása után a Nemzeti Hadserege vette birtokba az épületet. Még fotót is közlünk, amelyen jól látható a Horthy-család, a még fiatal gyerekek is ott laknak a Gellértben. Horthy kiköltözése után végre megnyithatott a szálló a valódi vendégek előtt.

De a politikusok ekkor végleg elhagyták a Gellértet?
A Horthy-korszak emblematikus helye volt a Gellért. Minden fontos társadalmi szervezet ide szervezte a maga bankettjeit és rendezvényeit. Ezeken megfordult a kor társadalmi elitje, politikusok, írók, művészek. A Gellért annyira része volt az ilyen találkozóknak, hogy egy időben meghatározó fórumokon elterjedt volt az a nézet, hogy Kassa 1941-es bombázását, ami után Magyarország belépett a második világháborúba, egy Gellértben tartott sörözésen találták ki német és magyar tisztek.
Károlyi Mihálytól Tarzanig és Kádárig
Kik voltak itt híres vendégek?
Ki nem! Lakott itt amerikai elnök, kommunista vezető, az első magyar Miss Európa, a Bambi pesti születésű szerzője, hollywoodi színészek, uralkodóházak tagjai, trónfosztottak és trónkövetelők, Nobel-díjas tudósok és botrányhősnők, kémelhárításnak dolgozó kurtizánok és széplelkű művészek. Lakott itt ugye Horthy Miklós, de Károlyi Mihály, Jávor Pál, Páger Antal, Turay Ida, Gábor Zsazsa, Richard Nixon, Arthur Miller, Dmitrij Sosztakovics és Habsburg Ottó. Vagy éppen Simon Böske, aki Miss Hungária és a Miss Európa is lett, és akiről akkoriban mindenki beszélt: amerikai diplomaták, a náci napilapok, a párizsi divatházak, a monacói arisztokraták.
Itt szállt meg Werner Heisenberg Nobel-díjas fizikus, aki 1928-ban Teller Ede doktori témavezetője volt és például Hargitay Miklós (Mickey Hargitay) is, aki a Tarzan filmekben a szintén magyarországi születésű Johnny Weissmüller utódjaként is ünnepelt sztár volt.
És persze fontos találkozók, gyűlések, vacsorák, divatbemutatók otthona is volt a Gellért, ilyen eseményeken megfordult Klebelsberg Kunó, Apponyi Albert, Teleki Pál, Gömbös Gyula, Serédi Jusztinián, Endresz György, később pedig például Szécsi Pál, Biszku Béla, Kádár János, Aczél György… Tényleg csak néhány név a nagyon hosszú névsorból, ami megannyi történetet rejt. Ezeket mind megírtuk a könyvben.

Forrás: Fortepan/képszám 5823
A Gellért szálló a konyhájáról is híres volt. Mi volt ennek a titka?
Egy szakmai műhely volt, amely mértéket és irány adott sok esetben a hazai gasztronómiában. Máig a magyar konyhaművészet remekei között tartjuk számon azokat az ételeket, amelyek a Gellértben készültek először. Gondoljunk csak a Gundel-tekercsre, a Gellért-tokányra, a Gellért-salátára, a fogas Rothermere módra vagy a Rákóczi túrósra. Jórészt Gundel Károly időszakához kötődnek ezek, vagy az ő tanítványaihoz, akik a szocializmus időszakában is képesek voltak a legmagasabb szinten fenntartani ezt a polgári világot és ízlést. Gundel fantasztikus dolgot hagyott hátra, olyan szintre emelte a szálloda konyháját, hogy tényleg ebből éltek még évtizedekkel később is.
Az a történet mindent elmond a hozzáállásáról, hogy minden hajnalban maga járt át a vásárcsarnokba, hogy személyesen válogassa ki a legjobb és legfrissebb alapanyagokat a konyhára.
Az épület Budapest második világháborús ostromában súlyosan megsérült. Mikor nyithatott ki újra?
A szálló első szobáit csak 1946 tavaszán sikerült megnyitni, de azokat is csak a Gellért-hegy felőli oldalon, a Dunára néző homlokzati részben gondolni sem lehetett ilyesmire, teljesen kiégett, életveszélyes volt. 1947 végén a jugoszláv Tito marsall érkezett. Lakosztályának díszítésére huszonegy híres festményt hoztak el a Magyar Nemzeti Múzeumból, többek között Csók István, Ferenczy Károly, Munkácsy Mihály és Szinyei Merse Pál képeit.

Forrás: Fortepan/adományozó Bauer Sándor
Rákosi unokahúga a Gellértben árulta magát
Olvastam a könyvben, hogy a második világháború után drasztikusan átépítették volna a szállót. Erről korábban csak keveset tudtunk. Milyen tervek készültek?
Egyes tervek a háborúban súlyosan megsérült épületből lényegében egy SZOT üdülőt és kórházat hoztak volna létre, teljesen lecsupaszítva és átalakítva a külső homlokzatot. Mintha az épület valahol Moszkva külvárosában lenne.
Voltak cikkek, amelyek azt írták, hogy a szecesszió eleve döbbenetesen ízléstelen, homlokzati díszeit pedig egyenesen értelmetlennek és bizonytalan szándékúnak jellemezték. Talán az mentette csak meg, hogy egész egyszerűen nem volt pénz az átépítésre. És mivel az 1944-es ostrom nyomait már illett felszámolni, végül 1959-re (!) elkészült a külső helyreállítás. Aztán persze az épületen belül megvalósították a korszakra jellemző stílusú átalakításokat.
A szocializmus alatt ez a szálló nem csak szálloda volt, hanem a hírszerzés is aktívan dolgozott itt, erről milyen történetek maradtak fenn?
A legelképesztőbb talán D. Kardos Éva története, aki Rákosi unokahúga volt. Partizánként végigharcolta a háború egy jó részét Ukrajnától Budapestig, majd az ÁVH-s Péter Gábor környezetében dolgozott, rádió-lehallgatásokat irányított. Férje Dékán István a kémelhárítás vezetője, sőt belügyminiszter-helyettes is volt, de 1975-ben holtan találták moszkvai szállodai szobájában. Kardos alól kicsúszott a talaj, hamarosan prostituáltként kezdett dolgozni a pesti éjszakában, a Gellértben is gyakori vendég volt. Azért nem merték jelenteni a szálló személyzetébe beépített megfigyelők, mert azt hitték, hogy a kémelhárításnak dolgozik. De sok ilyen történet van még. Például a hatvanas években a nyugat-német Hardo Brückner (kereskedelmi kirendeltség DCS) diplomáciai irodáját is a szállóban rendezték be. Nem véletlenül, ugyanis a magyar szervek itt gond nélkül lehallgathatták őket, sőt mivel a Bonnba küldött telexüzeneteket csak a szálloda gépén lehetett közvetíteni, ezek valószínűleg előbb jutottak el a magyar hatóságokhoz, mint a német címzettekhez. Órákig tudnánk még itt sztorizni, na de ezért kell megvenni a könyvet, tele van jobbnál jobb történetekkel.

Forrás: Fortepan/FŐFOTÓ
Társszerzőként mely részeket írta Tiborcz István a könyvben, mi volt a szerepe az alkotási folyamatban?
Éppen az 1956-os forradalom időszakát követő, a szállodát érintő események rekonstruálása, és az egykori dolgozók történeteinek feldolgozása és kötetbe szerkesztése volt István munkája.
A dolgozói visszaemlékezések életre keltették az adott történelmi eseményekről felkutatott anyagokat. Például az egyik visszajáró vendég, Weingartner Áron Ungvárról minden év decemberében érkezett ugyanabba a 104-es szobába. Minden alkalommal elhalmozta ajándékokkal a dolgozók gyerekeit.
Emlékezetes annak a dunántúli házaspárnak a története is, akik még 1950-ben szálltak itt meg nászúton, majd három évtizeddel később ismét ellátogattak Budapestre, és ragaszkodtak ugyanahhoz a szobához. Még a régi számlát is megőrizték és bemutatták az itt dolgozóknak. A hír eljutott a szálloda vezetéséhez is, akik ingyen adták nekik oda a szobát.

(A szerzők engedélyével)
Végül a múlt után a jövő: milyen lesz az új Gellért?
Rengeteg munka van már most abban, hogy a belső terek visszakapják eredeti pompájukat. A háborús sérülések, majd az azt követő újjáépítések során az eredeti belső terek gyakorlatilag megsemmisültek: a beruházó-fejlesztő szándékai szerint a négy leginkább ikonikusnak tartott belső teret – a Lobbyt, a Duna termet (Báltermet), a Zenetermet és a Goblein Hallt – eredeti szépségében rekonstruálja, a fennmaradt fotók és tervek alapján. A hotel védett épületét műemléki értékeinek megóvásával és egyedülálló adottságaira alapozva fejleszti egy korszerű, ultra luxury hotellé a BDPST Zrt. A Gellért öröksége és egyben küldetése, hogy Budapest nagyszállója legyen, méltán világhírű magyar „Grand Hotel”.