Az elhanyagolt szemszárazságból krónikus gyulladás lehet

Elkészült A magyar nyelv nagyszótárának újabb kötete
2021-06-22
Űrfelvételek elemzésével segítik a növénytermesztést Mezőhegyesen
2021-06-23

Az elhanyagolt szemszárazságból krónikus gyulladás lehet

A szürkehályog műtéteket nem lézerrel végzik, hanem ultrahanggal, a száraz szem pedig könnyezéssel is járhat. Sok tévképzet él a szemészettel kapcsolatban, amit az elmúlt évtizedekben jelentősen átalakított a mikrosebészeti technika. Képzelték volna, hogy a szemen lehet akár több mint harminc varratot is képezni egy műtét során? Kiss Huba, a Semmelweis Egyetem szemész adjunktusa több fontos tudnivalót oszt meg a tudas.hu olvasóival.

Az ország talán legfontosabb szemészetén, a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikáján dolgozik, így átfogó képet kaphat a hazai lakosság szembajairól. Hogy látja, melyek a leggyakoribb látásproblémák?

Első helyen az időskori makula degeneráció áll, ezt a hazánkban nagyon gyakori cukorbetegséggel összefüggő szembetegségek követik, majd a rövidlátással kapcsolatos problémák után a zöldhályog következik, amelynek egyik, sokszor kezdetben semmilyen tünetet nem okozó, ezért igen alattomos fajtája 40 év fölött jelentkezik, és mivel családi halmozódást mutat, ezért akinek volt már a családban, annak érdemes évente szemnyomás mérést végeztetnie.  Ezután a szerencsére egyszerűen kezelhető szürkehályog található a szembetegségek gyakorisági hazai toplistáján.

Inkább családi halmozódás, mintsem néhány gén hibája

A szem igen bonyolult szervünk. Vajon minden alkotórészével egyforma gyakorisággal lehetnek gondok?

A szaruhártyával viszonylag ritkábban lehet súlyos komplilkáció. Az üvegtest az öregedéssel veszít víztartalmából, emiatt sok beteg úszkáló homályos foltokat kezd látni. Emiatt sokan megijednek, hogy ez retinaleválás, ami szerencsére ritka. A retinamegbetegedések, mint a makula degeneráció, vagy a zöldhályog, már súlyosabbak, és például a cukorbetegséggel összefüggő látásproblémák is gyakran a retinából indulnak.

Mennyiben lehet elkerülni a látásproblémákat?

A komolyabb szembetegségek megelőzésére nem nagyon van lehetőség. A cukorbetegek persze a dohányzás abbahagyásával, vagy a megfelelő étrenddel sokat tehetnek a szemproblémáik elkerüléséért. A szem legkülső rétegének, a kötőhártyának és a szaruhártyának a nedvesen tartása ugyancsak fontos, az elhanyagolt szemszárazságból ugyanis krónikus gyulladás alakulhat ki, ezért az első tünetek megjelenésekor érdemes műkönnyet használni. A makula degeneráció megelőzésre is sokféle úgynevezett szemvitamint ajánlgatnak, de ezek közül igazából csak az egyik, az AREDS formula hatását igazolták klinikai vizsgálatok. Ez is csak a betegség egy bizonyos állapotában képes megelőzni a folyamat súlyosabbá válását.

És mi a helyzet a kicsiknél, akik legtöbbször nem panaszkodnak a látásuk romlására. Hogyan előzhetők meg az ő későbbi szemproblémáik?

Ha hét éves korig nem veszik észre a szem, egyébként korrigálható fénytörési hibáját, akkor úgynevezett tompalátás alakul ki, ami a későbbiekben már nem orvosolható. Ezért fontosak a gyermekeknek szervezett szemészeti szűrések. Arra is figyelni kell, hogy a kicsik is használják már az okos eszközöket és a folyamatos képernyőhasználattól gyakoribb lesz körükben a rövidlátás.

Milyen az öröklöttség előfordulása a szembetegségek között?

A betegek családi hátterét mindig érdemes felderíteni, de egyértelműen meghatározható génhiba inkább veleszületett szembetegségeknél áll fenn. Felnőttkorban kialakult szemproblémáknál inkább egyfajta hajlamról beszélhetünk.

Zöldhályog: söntökre és implantátumra várva

A színtévesztés azonban genetikai eredetű…

Igen, a sokféle ilyen tünetegyüttes között a leggyakoribb, a vörös-zöld színtévesztés az X kromoszómához van kötve, ezért főleg férfiaknál, a 8 százalékuknál lép fel, miközben a nőknek csak 0,4-05 százalékánál jelentkezik, de bizonyos szakmák kivételével az életminőségre nincs nagy hatása.

A zöldhályog még mindig annyira baljós kimenetelű diagnózist jelent, mint régen?

A betegek kezelése még mindig naponta – gyakran többször is – alkalmazandó szemcseppek használatával indul. Sokat segítene, ha egy félévente a szembe ültethető implantátum bocsátaná ki a hatóanyagot. Vizsgálnak olyan szembe építhető eszközöket, söntöket is, amelyek segítségével a páciensek kórossá emelkedő szemnyomása akár évekig megfelelő szinten tartható. Sajnos ezek a szemcseppeket kiváltó mikrosebészeti beavatkozások még nem számítanak napi gyakorlatnak. Ha már a cseppek nem segítenek, nagyobb műtéttel szokták elfolyatni a magas szemnyomást okozó csarnokvizet.

A szürkehályog viszont ma már nem kell, hogy vaksághoz vezessen. A szemsebészet a hatvanas évek óta sikersztorivá tette a szürkehályoggyógyítást. A laikus ilyenkor mindig a lézerre gondol. Igaza van?

A páciensek is úgy jönnek be a műtétre, hogy ugye lézerrel lesz a műtét! Pedig ez tévedés, mert ezeket a beavatkozásokat ultrahanggal végzik. Vannak ugyan a műtétnek egy olyan lépései, amelyek lézerrel is kivitelezhetők, s ilyen beavatkozást klinikánk igazgatója, Nagy ZoltánZsolt professzor végzett elsőnek a világon. Arról van szó, hogy a műtét során a szemlencse tokját bent hagyjuk. Ahhoz viszont, hogy a lencse belsejét el tudjuk távolítani, egy nyílást kell képezni a tokján. Egy jó kezű sebész gyakorlattal, kézzel is szépen el tudja ezt végezni. De ha ez mégsem sikerül tökéletesen, és a nyílás nem teljesen van középen, vagy nem teljesen kerek, a többfunkciójú prémium lencsék nem fejthetik ki megfelelő hatékonyságukat. A lézer viszont mindig tökéletes nagyságú és formájú nyílást vág a lencse tokján. Ez igazából mikrosebészet, ami 40 éve lódult meg a szemészeten belül. Ma már évente 90 ezer szürkehályog műtétet végzenek hazánkban s a szürkehályog sebészet tökéletesedése az egész szemészet fejlődését meglódította.

A mindenható lézer inkább marketingszöveg

Sokan azt hiszik, a lézerrel megoldható, hogy egyformán jól lássuk közelre és távolra szemüveg nélkül. Igaz ez?

Ez inkább egy jó marketing szöveg. Az ilyen műtétek a távollátást valóban tökéletesen megoldják, de ha a közellátást is be akarjuk állítani, ahhoz a távollátás „élességét” egy kissé „lejjebb” kell venni. Ez úgy történik, hogy az egyik szemet kicsit távolra „erősítik” jobban, a másikat közelre. Egyik speciális lézeres technikának sincs olyan eredménye, hogy mindegyik irány egyforma éles lesz. A tökéletes látást távolra, közelre és középtávra csak műlencsékkel lehet elérni. Maguk a lézersugarak a célnak megfelelően vagy vágnak, vagy elpárologtatják a szöveteket. És persze beszélni kell a kockázatokról is. Gyakran csalogatja a marketing a betegeket azzal, hogy az egyik féle lézeres beavatkozás fáj a műtét után, a másik meg nem. Azt viszont nem mondják el, hogy az előbbi a biztonságosabb lehet.

A makula degenerációról évtizedekkel korábban alig hallottunk, míg mára az egyik legrettegettebb időskori szembetegséggé vált.

Korábban az emberek vagy nem élték meg az időskort, vagy nem volt olyan fontos, hogy látják-e, amit olvasnak. Ma kitolódott a munka élettani határa és akár 80 évesek is keresgélnek az interneten. Ilyenkor pedig nagyon megterhelő, ha nem tudják elolvasni a szöveget. Ma már a makula degeneráció lett a fejlett országokban a látásvesztés legfőbb oka.

Akkor ez a kór megállíthatatlan, vagy mégis lehet valamit tenni ellene?

Három dologról bizonyították be, hogy fokozza a kór valószínűségét, az egyik a genetika, amiről nem tehetünk, a másik az életkor, amiről szintén nem. A harmadik viszont a dohányzás. A betegségnek két alaptípusa van, a száraz és a nedves típusú. Az első egy kopásos folyamat, egy sorvadás, ami ellen ugyan nincs gyógyszer, de a folyamat az esetek zömében nagyon lassú. Ami hirtelen látásromlást okoz, az a nedves változat. A makula, az éleslátásért felelős sárgafolt sorvadása kapcsán érújdonképződés lép fel és az újonnan képződött erek folyadékot nyomnak ki a retina alá, vagy annak egyes rétegei közé, vérzések jelennek meg és ez akár órák alatt visszafordíthatatlan látásromlást idéz elő. Erre a változatra azonban van gyógyszer, az úgynevezett növekedésgátló faktorokkal rendelkező intravitreális injekció (anti-VEGF), amit az üvegtestbe adnak, és ez megállítja a „nedvesedést”. A gond csak az, hogy ez a „nedvesedési hajlam” pár év alatt alábbhagy, azonban a sorvadás tovább folyhat. És amíg a zöldhályognál a látótér beszűkülése tapasztalható, itt a látótér közepén jelenik meg egy folt, illetve torz látás alakul ki. A betegeimnek azt szoktam javasolni, hogy figyeljék a csempesorokat a fürdőszobában. Ha szép párhuzamos egyenes vonalakat látnak, minden rendben van, de ha a vonalak hirtelen összekuszálódnak, azonnal irány a szemészet.

A szem valóban lehet a kélek tükre

A szem a lélek tükre, szól a régi mondás. Mit szól ehhez a szemész?

Van benne valami, hiszen például a szemszárazságot gyakran erősítik fel lelki problémák. És bizony az ügyeletben nagyon gyakran jelentkeznek ilyen gonddal az emberek. Érdekes, hogy a szemszárazság könnyezéssel is járhat. Az érthető, ha ilyenkor nincs könny, csakhogy van, amikor rossz a könny minősége (hiányzik a háromfázisú folyadék olajszerű fázisa), s ilyenkor gyorsan elpárolog, ami irritálja a szemet és ettől reflexből indul be a könnyezés.

A szaruhártyáról azt mondta, kevesebb vele a komplikáció, ami akár szerencse is lehet, hiszen ennek az operációja állítólag nagyon nehéz.

Sokszor mondják, hogy a szemműtétek királynője a szaruhártya átültetés, ami tényleg speciális technikát igényel. Ezt a mai napig varratokkal végezzük. Kivágunk egy köralakú részt és a helyére egy enyhén nagyobb, halott donorokból vett szaruhártyát ültetünk át, és ezt varratokkal rögzítjük. Van, hogy egyes esetekben egy szaruhártyán 32 varratot is képeznünk kell. Japánban már klinikai fázisban van egy olyan technika, amelynél nem a donor szaruhártyáról szedik le az átültetésre váró sejtréteget, hanem őssejteket fecskendeznek be, a beteget hasra fektetik és az őssejtek néhány óra alatt a megfelelő helyre vándorolnak, speciális indikáció mellett a betegeknek így egy sokkal kisebb beavatkozásra van szükségük.

Hogy képzeli el a szemészet fejlődését a következő negyed században?

Elképzelhető, hogy ebben a szakágban is megjelenik a robotsebészet. Valószínű az is, hogy a szemsebészet és az optogenetika olyan szintre jut, hogy a vakságot okozó szembetegségeket is vissza lehet fordítani, ahogy azon Roska Botond professzor és csapata is dolgozik. Adja az ég, hogy így legyen!

Comments are closed.

Weboldalunk bizonyos funkcióinak működéséhez és a célzott hirdetésekhez sütikkel gyűjt névtelen látogatottsági információkat. Az Elfogadom gombra kattintva a webhely használatával Ön elfogadja a weboldal sütikre vonatkozó aktuális adatévelmi irányelveinket. További információért kattintson ide.

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close