Újra épülhetnek Magyarországon is szélerőművek – De miért jó ez?

Nem lehet orvos a hálapénzt elfogadó szülész
2023-12-20
Vidnyánszky visszavonta lemondását, a kultúrális miniszter ezt elfogadta
2023-12-20
Show all

Újra épülhetnek Magyarországon is szélerőművek – De miért jó ez?

A lakott területektől eddig 12 kilométer volt az úgynevezett kötelező védőtávolság, vagyis csak legalább ilyen távolságra lehetett szélerőművet építeni Magyarországon. Nem is épült egy sem. A hamarosan bevezetendő új szabályok szerint azonban 700 méterre csökken a kötelező távolság. Mik az előnyei és mik a hátrányai ennek az erőműfajtának?

Az Európai Unióban és Magyarországon is nagy érték a megújuló energia. Rengeteg olyan célkitűzés van az uniós gazdaságban, amely csökkentené a károsanyag-kibocsátást, ami mérsékelné a fosszilis energiaforrások felhasználását, védené a klímát. Ebben a nagy törekvésben a legjobb az el nem fogyasztott, vagyis meg nem termelt energia, de ha már mégis energiát kell használnunk, akkor az is cél, hogy legyen az minél inkább zöldebb.

Nálunk a nap ment, a szél nem

Magyarország részben a természeti adottságai, részben a belső szabályai alapján a megújulók közül elsősorban a napenergiára tette a voksát. A további tiszta energiaforrásokból a vízerőművekhez nem annyira vannak meg az adottságaink (nincsenek magas hegyeink, nagy vízfolyamú és esésű folyóink), a szélenergia fejlesztése pedig ugyan megindult, épült is 330 MW kapacitás, de az elmúlt 10-15 évben olyan szabályozás alakult ki (a bevezetőben említett 12 kilométeres védőtávolság), amely praktikusan nem tette lehetővé, hogy új beruházások induljanak.

Mi a hátrány, mi az előny?

Ennek is megvoltak a maga okai, Magyarország nem annyira szeles, mint egy dán, vagy német tengerpart.

A természetvédők mindig panaszkodnak a madárvédelmi szempontokra, a környéken lakók a zajra, vagy a látványra, de valójában így is indokolatlannak tűnt, hogy ennyire kimaradunk ebből a tényleg „hazai” és tényleg „tiszta” energiatermelési lehetőségből.

A szélenergia ugyanis valóban kibocsátásmentes.

Természetesen van energiaigénye és anyagigénye a nagy turbinák felhúzásának, de maga a működtetés már nem igazán igényel beavatkozást, külső energiát és szépen és folyamatosan termeli – a szél függvényében – az áramot.

Ráadásul úgy, hogy jól kiegészítheti a jelentős magyar napenergiás kapacitásokat.

Vagyis a szél akkor is fújhat, ha nem süt a nap.

A túlságosan egyoldalú megújuló energia kapacitásoknak ugyanis megvan az a hátránya, hogy amikor csak naperőműveink vannak és süt a nap, akkor túl sok az áramtermelés, ha meg nem süt a nap, akkor túl kevés.

Vagyis hiába rendelkezünk jelentős kibocsátásmentes energiaforrással, amikor a kapacitások működnek, akkor a túlkínálat miatt nincs jó ára a megtermelt villamosenergiának, amikor pedig nem működnek a naperőművek, akkor importálni kell az áramot.

Egyből azért nem lesznek százával szélparkok

A szélenergiát összességében a civilek, a zöldek is jó energiatermelési módozatnak tartják, így tényleg abban lehet bízni, hogy hamarosan újra beindulhatnak a hazai szeles fejlesztések.

Csak éppen ehhez időre van szükség.

Egyrészt azért, mert a vonatkozó rendeleteknek még meg kell jelenniük (most éppen társadalmi egyeztetésen vannak), másrészt, amikor egy piac életéből kimarad 10-15 év, akkor nem lehet elvárni, hogy megfelelő felkészültséggel, szakértelemmel már ott topogjanak a befektetők a kész ötleteikkel, projektterveikkel.

Meg kell mérni, hogy hol van szél, hol a legjobb a turbinák felállítása, és ha ez megvan, mindenféle engedélyeket is be kel szerezni és az eléggé kereslettúlsúlyos turbinapiacon meg is kell rendelni a szélturbinákat.

Emellett természetesen továbbra is lesznek olyan területek, például természetvédelmi zónák, ahová nem lehet majd építeni, minden szigorú tilalom azért nem szűnik meg. Lantos Csaba energiaügyi miniszter így csak 2029-re várja azt, hogy az új kapacitások (akár 1000-1500 MW) végre a hálózatba termeljenek, amihez még a hálózatot is alkalmassá kell tenni, mert a kiszámíthatatlanabb, időjárásfüggő áramtermelő egységek fogadása sem problémamentes.

Nem szabad átesni a ló túloldalára

A kormányzat mindenesetre eléggé óvatosnak tűnik. Nem számít túl nagy boomra, sőt, kicsit maga is hűti a kedélyeket. A szakemberek pedig arra figyelmeztetnek, hogy a zajvédelemre tényleg figyelni kell, akadhat olyan terület, ahol a 700 méter valójában nem elegendő távolság, ahogyan a madarak védelme is fontos. Természetesen egy tájidegen hatalmas forgó műnek mindig lesznek áldozatai, de ha például nem a madarak frekventált vonulási útvonalaira telepítik a turbinákat, akkor nagyon nagy mértékben lehet csökkenteni az áldozatok számát.

És azért valamennyire az is kérdés, hogy mennyire lehet hozzájutni majd a nagy dán, spanyol, német, kínai, esetleg amerikai gyártóktól a megfelelő minőségű eszközökhöz.

Ez az iparág ugyanis a nappanelek, vagy az akkumulátorok, esetleg a félvezetők piacával ellentétben még nem teljesen ázsiai gyártókból áll. Az mindenesetre, hogy a növekvő magyar áramigények idején belép a rendszerbe egy olyan forrás, ami tiszta és hazai, még akkor is nagy pozitívumnak tűnik, ha azt senki nem reméli, hogy szélnagyhatalom leszünk.

De ha már csak 1-2 százaléknyi fosszilis alapú áramtermelést, vagy akár csak 1-2 százaléknyi energiaimportot ki tudunk váltani velük, az már mindenképpen eredmény. És, ha a projektek jól sikerülnek, talán abban is lehet bízni, hogy az energiapiac és a megújuló energia területén nagy beruházói érdeklődést mutató gigaszereplők is fantáziát látnak a piacban, akkor akár az MVM, az E.ON, a Mol, vagy a MET is fokozhatja az aktivitását, vagy aki eddig nem volt jelen a magyar szélpiacon, megpróbálkozhat a piacra lépéssel.

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.