A legtöbb befektető azzal szokott „hencegni”, hogy vett egy papírt x forintért, majd hamarosan az már 2x-et, 5x-et, vagy 10x-et ért. Ritkábban dicsekednek a befektetők azzal, hogy évekig olyan „unalmas” papírokat tartottak, amelyek ugyan nem szárnyaltak, de stabilan szép osztalékot fizettek. Pedig a tőzsdei részvények árfolyam-emelkedései mellett legalább olyan fontos az osztalékfizetés is. A tavalyi 1660 milliárd dollárnyi összeg pedig felfoghatatlanul magas, Hogyan lehet megtalálni a legjobb osztalékfizető részvényeket, és miként érdemes rájuk fogadni?
Vannak olyan szerencsés pillanatok, amikor a világ gazdaságának, tőkepiacainak leírását kerek számokkal is elvégezhetjük. Ezeket ugyanis elég könnyű megjegyezni. Ilyen most a globális GDP, amelyet kerekítve 100 ezer milliárd dollárra tehetünk évente. Talán elsőre meglepő, de a tőzsdei cégek összesített kapitalizációja is pont ilyesmi érték, kerekítsük azt is 100 ezer milliárd dollárra!
Ez meg hogyan lehetséges? Hát úgy, hogy bár a tőzsdei cégek bármennyire is nagyok, azért az egész világ kibocsátását nem fedik le, viszont a cégek jellemzően többet érnek, mint amennyit egyetlen évben kibocsátanak. Legyen a példánk a Richter Gedeon magyar gyógyszercég, amelynek forgalma tavaly 800 milliárd forint volt, ugyanakkor a cég tőkeértéke 1700 milliárd forint. Kétszer annyit ért, mint az éves forgalma.
Vagyis ezt folytatva, lehet, hogy a bolgár tőzsdei cégek csak a bolgár GDP 40 százalékát termelik meg egy adott évben, de ha az értékeltségük az éves forgalmuk háromszorosa, akkor mégis többet érnek, mint amennyi értéket a teljes bolgár gazdaság az adott évben előállított.
Mindenesetre, ha a tavaly kifizetett összes osztalékot (1660 milliárd dollár) a világ GDP-jéhez, vagy minden tőzsdei cég együttes értékéhez viszonyítjuk, akkor is 1,6-1,7 százalékos hányadost jelent az összes osztalék.
Janus Henderson Group
Mindezt a brit Janus Henderson Group (JHG), a világ talán legnevesebb „osztalékvadász” alapkezelője számolta ki. A londoni székhelyű JHG amúgy maga is nagy osztalékfizető, a New York-i Értéktőzsdén és az Ausztrál Értékpapírtőzsdén jegyzett cég évről, évre jól teljesít, legfrissebb jelentéséről pedig a brit sajtóban is lehetett olvasni. Sajnos magából a teljes jelentésekből csak a tavalyi elérhető egyelőre publikusan az alapkezelő oldalán, mindenesetre azt itt lehet megismerni.
A gigantikus összeg mindenesetre 5 százalékos növekedést jelent a tavalyi évhez képest, és bár szeretjük örökké temetni a saját földrészünket, vagyis a kevésbé dinamikus Európát, a növekedés éppen a mi kontinensünkön volt a legnagyobb, 10 százalékos. A jelentés szerint a vállalatok 86 százaléka növelte vagy legalábbis stabilan tartotta a kifizetéseket, miközben 22 meghatározó tőkepiacon, köztük az Egyesült Államokban, Franciaországban és Németországban rekordszintű volt az osztalékfizetés, az ázsiai országok most kicsit gyengébben muzsikáltak.
Szektoronként
Szintén érdekesség, hogy a világ osztalék-növekedésének közel a felét a bankok fizették ki, ami azért megnyugtató adat, mert amikor az úgynevezett stressz-tesztek azt mutatják, hogy a bankrendszerben erős kockázatok lépnek fel, akkor a felügyeleti hatóságok mindig megtiltják a bankok osztalékfizetését. Ha most ez nem merült fel, akkor ez annak a bizonyítéka, hogy jó a bankok tőkehelyzete.
A jól teljesítő szektorok között volt még a járműipar, a közüzemi szolgáltatások, a szoftvergyártók és az élelmiszeripar, gyenge volt viszont a bányászat osztaléktermelő képessége.
Az idei évre további 5 százalékos osztaléknövekedést vár a Janus Henderson, vagyis 1,72 milliárd dolláros lehet a 2024-es kifizetés.
Nem ez a legszexibb, de biztonságos
A magas osztalékfizetésnek a tőzsdések körében „kettős” a megítélése. Nyilván mindenki szereti, ha pénz áll a házhoz, de azért olyan vélekedés is van, hogy amikor igazán jó egy vállalat terméke, vagy egy szolgáltatása, akkor mindig van valamilyen értelmes beruházási, növekedési, terjeszkedési lehetősége, vagyis érdemes inkább elkölteni a pénzt, mint kifizetni a tulajdonosoknak. Profánabbul, aki sok osztalékot fizet, az már egy kicsit ötlettelen.
Vannak azonban olyan társaságok, amelyek éppen azzal lettek rendkívül népszerűek a befektetők körében, hogy stabil osztalékfizetők, ilyen például a Coca-Cola, a McDonald’s, vagy a Microsoft. A Yahoo Finance cikkében olvashat olyan társaságokról, amelyek évszázados állandó osztalékfizetési múlttal (!), vagy olyan történelemmel rendelkeznek, hogy az éves osztalék évtizedeken keresztül évről, évre nőtt.
Csak találd meg őket!
Korábban a magas osztaléknak olykor olyan íze is volt egyes cégek életében, hogy a nagy tulajdonosi javadalmazással a cégek valami hiányosságot fedtek el. 2022 előtt, amikor a befektetők még reálisan dönthettek orosz befektetések mellett is, akkor a nagy orosz nyersanyag-kitermelő vállalatok elég büdösek voltak a befektetőknek, mert mindig egyfajta politikai kockázat, túl erős putyini befolyás lengte körül őket.
Igen ám, csak közben olyan mesés osztalékokat fizettek, hogy nem lehetett figyelmen kívül hagyni őket bizonyos portfóliókban. Aztán persze beütött a krach, a 2022. februári orosz invázió után a befektetők elbukták a Gazpromba, vagy a Lukoilba tett pénzüket, de addig biztosan jól kerestek a papírokkal.
A rendszeresen szép osztalékot fizető részvények mindenesetre jó befektetések, már csak az a kérdés, hogy mi számít szép osztaléknak. Ezt leginkább az osztalékhozam elnevezésű fogalom írja le, ami az éves összes osztaléknak a részvényárfolyamra vetített százaléka. Ha a Mol most 250 forint osztalékot fog fizetni és 3000 forint az árfolyama, akkor az 8,33 százalékos osztalékhozamot jelent, ami 8,25 százalékos magyar alapkamat idején remek. A részvényesek az osztalékot jellemzően készpénzkifizetés formájában kapják meg, amit akár a társaság papírjaiba újra be is fektethetnek.
A már említett részvények mellett kifejezetten jó osztalékfizető a Johnson & Johnson, illetve az Unilever, nekik ugyanis olyan háztartási termék portfóliójuk van, amellyel nem kell minden évben megváltani a világot, de az eladásokból elég stabil jövedelem és nyereség generálódik, mert sampont, vécépapírt és babaápolót akkor is veszünk, ha jól megy a gazdaságnak, de akkor is, ha rosszul. Ha pedig egy friss osztalékvadász cikket megnézünk, több aktuális ötletet is találhatunk.
Ezen befektetési ajánlás szerint például a stabil, de nem világmegváltó osztalékpapírok között felbukkan a Chevron olajcég, a Starbucks kávézólánc, vagy az American Express utazási és fizetési cég.
Hogy fordítható e ez az utolsó felsorolás? Idén, vagy jövőre nem várunk világmegváltó, forradalmian új üzemanyagot, kávét, vagy bankkártyát, de azt borítékolhatjuk, hogy ezeknek a cégeknek a jól bejáratott termékeire nagy igény lesz, és abból a társaságok megfelelő nyereséget fognak generálni. Ahogyan azt is, hogy ezek a cégek ezt a profitot nem fogják lenyúlni, elsíbolni, hanem ahogyan az elmúlt évtizedekben mindig, ezúttal is meg fogják osztani a tulajdonosaikkal.
