A híres Ford T-modell tervezésében több magyar is részt vett, a legfontosabb közülük Galamb József volt

Rekordszámú pályázat érkezett a Marketing Diamond Awards versenyre
2021-01-13
Tömeges fajkihalásra és klímaválságra figyelmeztetnek a világ vezető kutatói
2021-01-14

A rovat támogatója:

A híres Ford T-modell tervezésében több magyar is részt vett, a legfontosabb közülük Galamb József volt

Olyan messze van, mint Makó Jeruzsálemtől – mondja a közmondás. Ám Makótól Detroit még messzebb. Egészen pontosak legyünk, Makó és Jeruzsálem között a távolság 2044 kilométer, míg Detroit és Makó között 7616 km. Galamb József, a XX. század autójának, a Ford T modellnek az egyik főtervezője a szülőhelyétől, Makótól igen messze eső Detroitban csinálta meg a szerencséjét, és kis túlzással a modern autóipart.

Galamb József születésekor valószínűleg mindenki azt gondolta, hogy a gyermek egész életét az alföldi városban, esetleg Budapestre is eljutva éli le. Galamb 1881-ben második fiúként szegény családba született. Az évek során még öt testvére jött a világra. Apja korán meghalt, de József szerencséjére testvérbátyja sikeres ügyvéd lett, és állta öccse taníttatását.

Galamb József Makón érettségizett, majd Szegeden és Budapesten tanult, itt az Állami Felső Ipariskola tanulója volt, de látogatta a Műegyetem óráit is.

A XX. század első évei igen mozgalmasak voltak számára, mert előbb műszaki rajzoló volt a diósgyőri vasgyárban, azután a haditengerészethez vonult be önkéntesként, innen leszerelve Hódmezővásárhelyen, majd Aradon a MARTA autógyárban dolgozott.

27 dollárral érkezett Amerikába, innen indult a karrier

És ekkor még csak 1903-at írtak. A 22 éves fiatalember egy 300 koronás ösztöndíjat elnyerve nyakába vette Európát, és rövid ideig Frankfurtban az Adler autógyárban foglalkoztatták, de hívta az Újvilág, ezért elhatározta, ellátogat a St. Luisban megrendezett világkiállításra. Igaz, előbb New Yorkban kellett időznie, mert a 27 dollár, amennyivel megérkezett az Egyesült Államokba, és amelyet meg is osztott barátaival, nem volt elég a világkiállítás felkeresésére.

Sok helyen, több cégnél is alkalmazták Amerikában, s mivel kereste a helyét, így jutott el – egy barátját akarván meglátogatni – Detroitba, amely megtetszett neki, ezért a már 24 éves Galamb itteni autógyárakban keresett tervezői munkát. Rövid időn belül három cégtől is ajánlatot kapott, de egy alig 300 fős, autó összeszerelő cég adta meg számára az általa kért heti 20 dollárt. Ez a cég az akkor kétéves Ford Motor Company volt.

A Fordnál hamar kitűnt munkái minőségével, Galamb József szerint azért figyelt fel rá Henry Ford, mert Európában egész más módon oktatták a műszaki rajzot, így teljesen eltérő stílusban készültek a rajzai, mint amit Ford megszokott. Valószínű, hogy nemcsak Galamb rajztudása, hanem a mögötte meglévő műszaki tudás és tehetség is átjött a munkáin.

A Ford gyár ezekben az években több új autót is piacra dobott, ezek azonban nem voltak annyira sikeresek. Ford ebből rájött egy forradalmian új dologra: Amerika tömegeinek nem drága, bonyolult autó kell, hanem egyszerű, olcsó, amelyet egy egyszerű munkás is megvehet. Ennek a gondolatnak a jegyében Ford 1907-ben egy napon ezekkel a szavakkal fordult Galambhoz:

Joe, új autót tervezünk!

Galamb és munkatársai pedig nekiálltak az új autó tervezésének. Ford instrukciói alapján egy egyszerű felépítésű, kevés alkatrészből álló autót hoztak létre. Megbízható szerkezet, villamos gyújtás, bolygóműves sebességváltó, könnyű vezethetőség és olcsó ár, ez jellemezte az új modellt, amelyet, mint Ford T-modellt kezdtek gyártani és árulni 1908-ban, és nem is hagyták abba 1927-ig, egészen 15 millió legyártott autóig. Természetesen nem teljesen Galamb műve a T-modell, abban részt vett Henry Ford, Charles Harolde Wills és Farkas Jenő is, illetve természetesen más magyarok is, merthogy sok magyar dolgozott ekkor Detroitban. A Fordnál a T-modell megalkotásánál még komoly szerepet játszott Kaltenberger Gyula és Balogh Károly is.

A futószalagos termelés bevezetése is a nevéhez fűződött

Galamb nevéhez a teljesen új szerkezetű váltó, a villamos gyújtás és a levehető hengerfejű motor tervezése fűződik, illetve az alvázhoz szükséges acél kivágási tervét készítette el. Ez azért volt jelentős, mert olyan megoldást kellett találni, amely minél kevesebb hulladékkal jár, azaz ami a gyártást, és végül az autót még olcsóbbá teszi.

Galambnak komoly szerepe volt a későbbiekben a futószalagos termelés bevezetésében, és Farkas Jenővel közösen a Fordson traktor kifejlesztésében is, amelyet a Ford autók fődarabjainak felhasználásával néhány hét alatt fejlesztettek ki.

Galamb József (Makó, 1881. február 3. – Detroit, 1955. december 4)

Galamb a T-modell megtervezése után más feladatokat kapott a Ford gyáron belül, tervezett sportkocsikat, és részt vett a Ford A-modell fejlesztésében is. 1920 és 1952 között összesen 27 szabadalmat nyújtott be. A befutott mérnök gyakran hazalátogatott, a háború előtt a Magyar Mérnök és Építész Egyletben tartott előadásokat a modern gyártási eljárásokról és a futószalagos termelésről.

A kapcsolat az I. világháború után sem szűnt meg. Egyrészt hat Fordson traktort küldött haza testvéreinek. A testvérek nem csak a földet művelték a traktorokkal, de népszerűsítették is a Ford termékeit, sőt Makón megnyitották az első magyarországi Ford márkakereskedést, ahol autókat, traktorokat és alkatrészeket is forgalmaztak. A makói tehetséges fiatalok támogatására 1921-ben százezer pengős alapítványt hozott létre, amely ösztöndíjból a fiatalok felsőbb ipari iskolában tanulhattak.

A XX. század autója a T-modell, ami Magyarországon is népszerű volt (Fotó: Fortepan, Párdányi Miklós)

A magyar gyökereket soha nem tagadta meg, szívesen látott vendégül Detroitban magyar kollégákat. Házát Korvig János a Magyarság című újság 1933. november 5-i számában így írta le:

Kedves, ir felesége vezet végig a művészi ízléssel berendezett lakásban. Mikor már azt hiszem, hogy mindent megnéztünk, karonfog a házigazda és levisz a „bárba“. Ez nagyon divatos Amerikában, bárszerü helyiséget tartani előkelő házak „szuterrén“-jében. A megszokottól azonban teljesen elüt Galambék bárja. Magyar asztalok, székek, melyek között nincsen két, teljesen egyforma, magyar ornamentika rajtuk, a térítőkön, kulacsok, mázas tányérok a falon és Mühlbeck Károly izig- vérig magyar képei.

A Horthyval való kapcsolat még a csatahajón kezdődött

Galamb a legfelsőbb magyar vezetéssel is jóban volt, amely részben annak köszönhető, hogy az osztrák-magyar haditengerészetnél azon a torpedónaszádon szolgált, amelyen a haditengerészet gépészeit képezték, és akkori parancsnoka Horthy Miklós I. osztályú sorhajóhadnagy volt. Galamb, már a Ford vezető munkatársaként, és (1917-től) amerikai állampolgárként 1926-ban ismét találkozott egykori parancsnokával, aki akkor már Magyarország kormányzója volt.

Később, 1929-ben Galamb támogatásával helyezkedett el gyakornokként Horthy István a Fordnál. A kormányzó fia később, 1935-ben a MÁVAG vezérigazgató-helyettese lett, és a régi kapcsolat eredményeképp a MÁVAG-ban Ford autókat szereltek össze.

A T-modell utóda a Ford A-modell (Fotó: Fortepan, Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / Archívum Negatívtár / Pölös István gyűjteménye)

Galamb Józsefet Henry Ford nagyon megbecsülte, s nemcsak anyagilag, (az évi 75 ezer dolláros fizetés kifejezetten magasnak számított), de szakmailag is. Állítólag, ha valamely problémára Ford nem tudta a választ, vagy komoly döntésről volt szó, azt mondta, hogy „I’ll ask Joe”, azaz megkérdezi Joe-t, Galamb Józsefet.

Galamb József 39 évig dolgozott a Fordnál. Jól tudott együtt dolgozni Henry Ford fiával, Edsel Forddal is, aki komoly változásokat hozott a cégnél. Egyrészt szakított az egy típus elvvel, új modelleket kezdtek gyártani, amelyek kifejlesztésében Galamb is komoly szerepet játszott, és bevezette a cégnél a különböző beosztásokat, rangokat, így Galamb József 1919-ben főmérnöki beosztást és címet kapott. (Henry Ford nem a rangokban, hierarchiában hitt, hanem a személyes kapcsolatokban.)

Nyugdíjba vonulása a Ford „belháborújához” volt köthető, mert amikor Edsel Ford elhunyt, Henry Ford és unokája, II. Henry Ford között vita alakult ki a tervezett új gyártmányokról. Az öreg Ford vissza akart térni az egy autós modellhez, míg az unoka, apjához hasonlóan több modellben gondolkodott. A két Ford közé szorult Galamb a feszültséget nehezen viselte, valószínűleg ez is hozzájárult ahhoz, hogy 1943-ban szívinfarktust kapott, és emiatt orvosai tanácsára 1944-ben visszavonult.

Élete utolsó 11 évét így nyugdíjban töltötte. Haza nem látogathatott, utoljára 1936-ban járt Magyarországon, sőt rokonait a kommunista hatóságok zaklatták, vagyonukat államosították. Nevét a szocializmus alatt részben a Horthyval ápolt jó kapcsolata miatt sokáig nem igazán emlegették. Posztumusz elismeréseket a rendszerváltás után kapott.

Galamb József mellszobra Makón, a róla elnevezett iskolában (Fotó: Wikipedia / Burrows)

Galamb József 74 évesen, 1955 decemberében hunyt el. Nevét ma Makón iskola és az égen egy aszteroida (132824 Galamb) is viseli. Ugyancsak a magyar mérnök nevét vette fel egykori iskolája, az  Állami Felső Ipariskola jogutódjának, az Óbudai Egyetemnek egy szakkollégiuma is.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Weboldalunk bizonyos funkcióinak működéséhez és a célzott hirdetésekhez sütikkel gyűjt névtelen látogatottsági információkat. Az Elfogadom gombra kattintva a webhely használatával Ön elfogadja a weboldal sütikre vonatkozó aktuális adatévelmi irányelveinket. További információért kattintson ide.

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close