A magyar festő, akinek művei ott vannak a világ legjelentősebb múzeumaiban

Híres orgonaművészt és Kossuth-díjas karnagyot díjazott a Kölcsey Társaság
2023-01-22
Országszerte már 9 helyszínen érhetők el a pénzügyi tudatosságot fejlesztő interaktív diákfoglalkozások
2023-01-23
Show all

A magyar festő, akinek művei ott vannak a világ legjelentősebb múzeumaiban

Helyzetek – ezzel a címmel nyílt meg Bak Imre festőművész kiállítása a balatonfüredi Vaszary Galériában. Az esemény az Európa Kulturális Fővárosa 2023, Veszprém-Balaton programsorozat nyitó szakaszának egyik legfontosabb momentuma. A tárlat kurátora, Fehér Dávid a nemrég elhunyt festő életművét idézte fel a tudás.hu számára.

Az örömöt, hogy a 2016-os jelentős paksi retrospektív kiállítás óta ez az első nagyobb lélegzetű Bak Imre-tárlat, mely első ízben tekinti át az életmű utolsó két évtizedének főbb szakaszait, beárnyékolja a gyász, hiszen Bak Imre 2022. december 23-án elhunyt.

Bak Imre
Forrás: Wikipedia

A válogatás mégis az élő alkotó kézjegyét viseli magán, mert a kiállítási koncepciót és a katalógusban megjelenő tanulmányt még a művész hagyta jóvá.

Az Örök totem most új értelmet nyert

A kurátor és a szerző, Fehér Dávid művészettörténész, a KEMKI igazgatója. (Közép-Európai Művészettörténeti Kutatóintézet, a Szépművészeti Múzeum tagintézménye.) „Az élő emberről szólt az írásom, és Imre valóban abban a formában fogadta el, ahogy a megnyitóra várhatóan megjelenik” – mondja Fehér Dávid. – „A tárlat záróképe, az Örök totem kapcsán a tanulmány legvégén kifejeztem a reményemet, hogy talán mégsem fejeződik be az életmű ezzel a festménnyel, bár a művészt erősen foglalkoztatta az utolsó években életművének lezárása… Bak Imre halála azonban megváltoztatta a helyzetet. Úgy döntöttem, a tanulmányt a művész által jóváhagyott, eredeti formában közlöm, de írtam hozzá egy személyes hangú epilógust. Még közösen döntöttünk arról Imrével, hogy a kiállítást az Örök totem fogja zárni, sajnos ez a döntés új értelmet nyert.”

Méltó módon elbúcsúzni a rendkívüli alkotótól, aki páratlan következetességgel és alázattal építette fel életművét – ez lebegett az őt képviselő acb Galéria munkatársai előtt is, akik a kollégák és barátok számára Bak Imre legutóbbi képei között szerveztek megemlékezést, amelyen a művész monográfusa, Hajdu István mondott beszédet. E műveket a fehér szín dominálja, a sorozat több darabja Balatonfüreden is látható lesz – hallottuk a kurátortól.

Bak Imre: A csend változatai 5. (2021)
Forrás: acb Galéria

„Ritkaság a művészet történetében, hogy valaki ennyire következetesen építse fel, és méltó módon le is zárhassa az életművét. Az Örök totem ezzel a határozott szándékkal készült, Gustave Courbet A világ eredete című festményének parafrázisaként, a lét és a nemlét, a kezdet és a vég kettősségét szellemi síkon is kutatva. Bak Imrét erősen foglalkoztatta a lezárás gondolata. A művészet és a haláltudat kapcsolatának kérdése az írásaiban és a festészetében is folyamatosan visszatér. Gyakran idézte ennek kapcsán Hamvas Béla, Paolo Santarcangeli, Karl Jaspers, Martin Heidegger mondatait”emlékeztet rá Fehér Dávid.

Bak Imre festőművész kiállítása a balatonfüredi Vaszary Galériában
Forrás: MTI

2003-ban jelent meg Hajdu István monográfiája Bak Imréről. A paksi kiállítás 2016-ban az életmű 1967 és 2015 közötti időszakainak főbb csomópontjait mutatta be, beleértve a fotográfiákat is. A mostani füredi tárlat 2004-től 2022-ig az utóbbi csaknem két évtized fontosabb sorozatait tekinti át.

Bak Imre festőművész kiállítása a balatonfüredi Vaszary Galériában
Forrás: MTI

Absztrakt festészet archaikus motívumokkal

„Attól kezdve, hogy 1963-ban elvégezte a Magyar Képzőművészeti Főiskolát, Bak Imre pályaíve a rá jellemző következetességgel és alázattal épült. Az 1960-as években a festészet utáni absztrakció területén indult el. Az expresszív absztrakció, a francia tasizmus (tache – folt) után az Amerikából érkező hard edge (kemény él) és a formázott vászon (shape canavas) hatott rá, amelyeket sokkal letisztultabb, hidegebb formanyelv jellemzett” – idézi fel a kurátor.

Bak Imre: Főszereplők (2008)
Forrás: MNB Kortárs Gyűjtemény

„A 70-es évek első felében következett be munkásságában a konceptuális fordulat, amikor rövid időre fel is hagyott a festészettel, hiszen a konceptualizmusban az elképzelés, a terv az elsődleges, a művet nem feltétlenül kell fizikai értelemben megvalósítani. ‘Számomra a koncept dokumentált művészi elképzelést jelent’ – jellemezte Imre ezt az időszakát egyik, Hajdu Istvánnak adott interjújában. A 80-as években alkotott műveit a posztmodern szemlélet határozta meg, sok kultúrtörténeti referenciával, burjánzó motívumokkal. A tárgyias motívumok, idézetek megjelenése nem előzmény nélküli a művészetében. Az 1970-es évektől Bak Imre a Népművelési Intézetben dolgozott, feladata az alternatív művészeti nevelés volt, galériák szervezése művelődési intézményekben. Az intézeti munkájához is köthető néprajzi és antropológiai érdeklődés műveit is meghatározta, absztrakt festészete archaikus motívumokkal telítődött. A konceptuális, szövegalapú képalkotást a rá jellemző geometrikus formaképzéssel kombinálta. A hetvenes évek időszakának az egyik legkarakteresebb alkotása a Nap‒Ember‒Arc II, amely ma a londoni Tate Modern tulajdona.”

„Az 1980-as évektől kezdődően a posztmodern gondolkodásmód jellemezte festészetét, amelyre élete végéig, mint a kultúra és gondolkodás számos területére kiterjedő szellemtörténeti állapotra tekintett” – fejti ki Fehér Dávid. – „Az 1990-es évek végétől újabb fordulat volt megfigyelhető a művészetében. A kiállítás és a katalógus ennek a fordulatnak a következményeit és eredményeit mutatja be. Az életmű utolsó 20 évét egy olyan festészet keresése határozta meg, amit posztmediális vagy posztdigitális festészetnek nevezek. A korábban kézzel készült, temperával festett vázlatokat felváltották a számítógépen alkotott tervek. Általában képciklusokat festett, nagyméretű, gyakran 210-szer 140 centiméteres táblaképeket. ‘Ezeken a képeken egy festői térillúzió segítségével megpróbálom a tér megfoghatatlanságát megfoghatóvá tenni’ – nyilatkozta a művész. Nem véletlen, hogy Bak Imre legjelentősebb és legfontosabb képei a nagy kompozíciók, hiszen az akár fenségesnek is mondható térillúziót csak ilyen léptékben lehet előállítani.”

Művei ott vannak a világ legjelentősebb múzeumaiban

Az egyik beszélgetésükből (Trafó, Nyitott műhely 2021) tudható, hogy 75 éves lett, mire azt a műtermet létrehozhatta a feleségével, Albert Zsuzsannával, amelyben végre ideális körülmények között dolgozhatott.„A Londonban élő, svájci származású, nemzetközi tekintélyű kurátor, Hans Ulrich Obrist Bak Imrével készített interjúja először a balatonfüredi katalógusban jelenik meg magyarul. A beszélgetés talán legérdekesebb része a lokális és a globális közötti egyensúly keresésének kérdését érinti. Miképpen lehetséges nemzetközi összefüggésben is dialógusképes, ugyanakkor a helyi hagyományokra is reflektáló művészetet megalkotni.” – fejtette ki a balatonfüredi kiállítás kurátora.

Bak Imre: Esteledik (2019)
Forrás: MNB Kortárs gyűjtemény

Fehér Dávid, lévén édesapja Fehér László festőművész, kora gyermekkorától fogva ismerte Bak Imrét. „Fiatal művészettörténész-hallgatóként 2005-ben kezdtem a művészetével foglalkozni, életem első jelentős publikációját is neki köszönhetem, amely a Budapest Galériabeli 2007-es kiállításának katalógusában jelent meg.”
Az utóbbi években kiemelt nemzetközi figyelem irányult Bak Imre művészetére, fontos múzeumok gyűjteményébe kerültek be alkotásai, jelentős nemzetközi tárlatokon szerepelt, meghatározó műveit vásárolta meg a Magyar Nemzeti Bank. „Művei a világ legjelentősebb múzeumaiban találhatók meg a berlini Neue Nationalgalerie-től a londoni Tate Modernig, a bécsi Mumoktól a New York-i Metropolitan Museumig. Imre nagyon szerette volna, ha az életében megvalósulhat Budapesten egy valódi retrospektív kiállítása. Fájó és jóvátehetetlen, hogy ez már nem lehetséges” – zárja szavait Fehér Dávid.

Bak Imre (1939 – 2022) a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán végezte tanulmányait Budapesten, 1958 és 1963 között. A hatvanas évek végére már megfogalmazódott benne a gondolat, hogy ötvözze az amerikai művészet hard-edge és minimalista tendenciáit – amikről német közvetítéssel értesült – a magyar avantgárd művészet tradícióival és a magyar népművészetből inspirálódó motívumokkal. Ez a strukturalista, a jelek és a szimbólumok természetét vizsgáló program határozta meg az 1970-es években létrehozott festményeit. Az 1980-as években Bak képeinek geometrikus rendszere egyre összetettebbé vált, előkészítve festészetének posztmodern fordulatát, aminek következtében még a posztgeometrikus festészet trendjeihez is tudott kapcsolódni, eklektikus, idézeteket használó képeivel. Bak művészetében az 1990-es években a motívumai ismét „egyszerűsödnek”, immáron nagyobb egybefüggő színfelületek jellemzik festményeit. Ekkor készült művei elsősorban az építészeti inspiráció jegyében fogantak, fő motívumuk az építészeti tagozatokból épített „struktúra”. Bak Imre legújabb, a 2000-es éveket követően létrehozott műveivel pedig visszatért a geometrikus festészet alapkérdéseihez, egyebek mellett ahhoz, miként lehet térillúziót teremteni a festészet síkbeli eszközeivel.

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.