Szomorú látlelete korunknak, hogy két világháború után melyik az egyik legdinamikusabb iparág? Igen a hadiipar, a fegyvergyártás. Ráadásul úgy, hogy a „békés” Egyesült Államok kormány tartja el a világ öt legnagyobb cégét. A legjobban persze az orosz cégek, vagyis egyszerűsítve a nagy állami Rosztek nő, amely megsokszorozta harcijármű,-, vagy éppen lőszergyártását. Ezek ugyanis sajnos 2024-ben is fogyóeszközben bizonyulnak.
Elképesztő ütemben hasítanak a világ fegyvergyártóinak a forgalmi adatai. Erről az iparágról mindenki szeret kicsit eufemisztikusan beszélni, vagyis a védelem oldaláról. Honvédelmi Minisztérium – mondja a magyar, Department of Defense – mondja az amerikai.
De az oroszok is a Nagy Honvédő háborúra emlékeznek szívesen. Hol van már a császárságok nyílt megfogalmazásai, amikor még „hadügyminiszterek” voltak, mert a háború célja nemcsak a védekezés lehetett.
A világ mindenesetre egyre többet költ fegyverekre, amit természetesen nagyon is indokol a sok növekvő kockázat.
Nyugat-dominálta iparág
Ha megnézzük a legfrissebb, vagyis a 2022-es vállalati bevételi rangsorokat, mint például a Statista összevetését, vagy főleg, ha a már jobban feldolgozott 2021-es elemzéseket olvassuk, akkor azt fogjuk gondolni, hogy ebben azért van némi igazság.
Mindenhol arról olvasunk, hogy a keleti gyártók már uralják a számítógépek, a telefonok, a megújuló energetikai megoldások világpiacát.
Nos, a katonai kiadásokban az amerikai cégek még verhetetlenek, konkrétan a világ 5 legnagyobb fegyvercége amerikai. Ráadásul mindegyik repülőgépgyártó és döntően az amerikai kormányzati megrendelésekből él.
Az Egyesült Államok szerepe
Ebben leginkább az játszik közre, hogy az amerikai hadsereg a világ messze legnagyobb vevője.
Képzeljük el, hogy az Egyesült Államok 877 milliárd dollárt költött hadiiparra 2023-ban, Kína 292 milliárd dollárt és az aktív háborúban hadakozó Oroszország 86 milliárd dollárt (tizedannyit, mint az USA).
Ha igazak a Wise Voter számai, Magyarország egyébként 3 milliárd dollárt, a GDP 1,5 százalékát költi hadikiadásokra.
De az is fontos, hogy az USA-barát országok Dél-Amerikától, a Távol-Keletig szívesen vesznek amerikai fegyvereket.
Míg vannak olyan országok (akár Magyarország is), amelyek az országgal erős gazdasági kapcsolatban levő államok (például Németország) fegyvereit veszik, de ha lehet azokat is hazai gyártással összekötve.
Végül vannak azok az USA-val ellentétes államok (Kína, Oroszország), akiknek esélyük sem lenne amerikai technológiát venni, de eleve inkább a saját hadiiparuk felfejlesztésére törnek. Itt aztán olyan vadhajtások is előfordulhatnak, hogy amennyiben Moszkva például nem tud máshonnan elég fegyvert venni, akkor lehet, hogy észak-koreai termékekre fanyalodik.
A listavezető
Óvatos becslések szerint az amerikai gyártók önmagukban adják a világ fegyverpiacának a felét és a további nagy gyártók, így Kína, Oroszország, az Egyesült Királyság és Franciaország legfeljebb együtt a harmadát.
Döbbenetes, de igaz az öt legnagyobb cég mind amerikai és mind repülőgépekhez gyárt valamit.
A legnagyobb társaság hagyományosan az amerikai Lockheed Martin, de valójában már a második számú cég, a Raytheon is „ránőtt”.
Ezeknek a társaságoknak bőven 100 ezer fő feletti munkavállalói állománya van, a forgalmuk 55-60 milliárd dollár, csak az előbbinek sokkal régebbi a múltja, az utóbbi csak 2020-ban jött létre.
A Lockheed Martin 2009 óta folyamatosan vezette a világ legnagyobb fegyvergyártóinak listáját.
Egykoron a Lockheed Corporation és a Martin Marietta két gigantikus repülőgépgyártó volt, amikor egyesülhettek, nem is volt kérdés, hogy mindenki fölé nőnek méretben.
A repülőgép esetükben annyiban azért óvatos megfogalmazás, hogy a „repülni képes eszközök” között rakéták és rakétarendszerek is vannak, és természetesen az egyesített cég az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumától kapja a legtöbb megrendelését.
Részese az „űrhivatal”, vagyis a NASA (National Aeronautics and Space Administration) Artemis űrprogramjának, legismertebb vadászgépeik így az „F-16-osok” azoknak is ismert fogalmat jelentenek, akik vélhetően még egy másik vadászgépet már nem tudnának megnevezni.
Az orosz-ukrán háború tette ismertebbé a Patriot légvédelmi rendszer, valamint a Javelin hordozható légvédelmi rakétarendszert.
További amerikaiak
A Raytheon Technologies szintén amerikai katonai és ipari vállalat repülőgép-hajtóműveket, repüléselektronikát, lifteket gyártanak és szintén az amerikai kormány a fő megrendelő.
A Lockheed-Martinnak nem annyira versenytársa, mint partnere, hiszen a fent felsorolt repülőkbe, rakétákba, légvédelmi rendszerekbe maga is szállít alkatrészeket, és a világon mintegy három tucat hadsereg vesz tőlük ilyeneket.
A harmadik Boeing már több mint 100 éves cég, de neki is van vagy 140 ezer munkavállalója, de talán az ő neve a polgári repülőgépgyártásból cseng inkább ismerősen, pedig jelentős a katonai célú gyártása is.
Ahogy a dobogó mindhárom cége, így a Boeing is a forgalmának legalább a felét az amerikai szövetségi kormánytól kapja.
A negyedik Northrop Grumman is amerikai, de azért a legnagyobbakhoz képest már kisebb cég, de jól jelzi a modern hadviselést, amelyik hacsak lehet inkább légicsapásokat alkalmaz, de elkerüli a nagy emberveszteséggel járó szárazföldi ütközeteket, hogy ez a cég is repülőgépgyártó.
Az egykori Northrop Corporation és a Grumman Corporation egyesülésével. jött létre. Ők gyártják például a legújabb generációs amerikai stratégiai bombázókat (B-21-es) és a cég a fővállalkozója volt a James Webb űrteleszkópnak.
A 70 éves múltra visszatekintő és szintén amerikai General Dynamics tucatnyi leányvállalattal dolgozik a világ 45 országában. Elég széles a tevékenysége, repülő itt is van, az ő terméke a népszerű Gulfstream magánrepülőgép, de emellett hajó- és gépgyártásra is van, többek között nukleáris meghajtású tengeralattjárói is vannak, de övé az Abrams harckocsi is.
Az első brit hadicég
A hatodik helyig kellett várnunk, hogy találjunk egy nem amerikai céget, ez a brit BAE. Létrejötte eredete két nagy céghez, a British Aerospace-hez és a General A társaság repülőgép-, lőszer- és haditengerészeti rendszerek gyártója, a vállalat talán leginkább a Bradley gyalogsági harcjárművekről ismert, de sokféle tankja és harckocsija is van, ahogy részt vett atomtengeralattjárók és a HMS Queen Elizabeth repülőgép-hordozó gyártásában is.
Utána jönnek a kínai cégek, amelyek nem a legnagyobb forgalmú, de töb száz ezres létszámukkal biztosan a legnépesebb fegyvergyártók.
A China North Industries Corporation (NORINCO) cégnek nemcsak hadiipari részlegei vannak, de jelentős forgalmi tényezői a harckocsik, amelyek a kínai fegyveres erők harckocsi csapatainak zömét alkotják, ahogy vannak légvédelmi és rakétavédelmi rendszereik is.
Az Aviation Industry Corporation (AVIC) Kína legnagyobb katonai repülőgépgyártója, 400 ezer munkatárssal és több mint száz leányvállalattal rendelkezik. Ismertek a vadászrepülőgépei, így az FC-1 Xiaolong és Chengdu J-10, de vannak felderítő és csapásmérő gépei, valamint a szállító repülőgépek, üzleti repülőgépek, polgári helikopterei is. Mivel állítólag az oroszoknak továbbra is szállítanak, Nyugaton most nem éppen népszerű a cég.
Szintén top 10es a China Aerospace Science and Technology Corporation (CASC) a kínai űrprogram fővállalkozója., illetve a China Electronics Technology Group Corporation (CETC), amely távközlési berendezések, katonai és légiforgalmi irányító rendszerek, katonai és meteorológiai radarállomások, valamint különféle rakéták elektronikus moduljainak gyártására specializálódott.
Hol vannak az oroszok?
Orosz céget nem látunk a lista élbolyában, de ha lenne megfelelő adat, az állami Rosztek 2022-ban még talán nem, de 2023-ban biztosan már viszonylag elől lenne ezen a listán. A legnagyobb orosz cég ugyanis a folyamatos hiányjelenségek miatt ma már biztosan ott van.
A Mandiner például arról számolt be, hogy Oroszország 2023-ban nagymértékben megemelte a haditechnikai eszközök gyártását, a harckocsik gyártását konkrétan a hétszeresére növelte – büszkélkedett Szergej Csemezov, az állami tulajdonú cég vezérigazgatója .
A Rosztek állítólag a 2023-as év eleje óta hússzor annyi lőszert gyárt rakétaindító rendszerekhez, mint 2022-ben– állította.
Sajnos egyelőre erre a termelésre van is igény, mert az orosz hadiipar termékeit napi rendszerességgel használják élesben a szomszédunkban.
