Úgy fegyverkezik a világ mint a hidegháború legsötétebb éveiben

A francia filmdíj, amire tényleg érdemes figyelni – Megvannak a jelöltek
2024-01-24
Csák: Olyan technológiánk van, amely iránt CERN-ben is érdeklődnek
2024-01-24
Show all

Úgy fegyverkezik a világ mint a hidegháború legsötétebb éveiben

Több mint fél évszázados trend fordul épp a világban: 1962-től folyamatosan csökkent a világ országainak fegyverkezésre fordított kiadása – egész mostanáig. Immár második éve egyre intenzívebben fegyverkezik a világ, az összesített listákra pedig Magyarország is fel tudott kapaszkodni.

A Stockholm International Peace Research Institute (SIPRI) – amely folyamatosan nyomon kíséri a világ fegyverkezését – kimutatása szerint 1962-ben, a kubai rakétaválság évében, amikor a NATO elkezdi a szövetségi rendszer tagjait nukleáris csapásmérő erővel felruházni, a világ össz GDP-jének 6,5 százalékát költötte fegyverkezésre az emberiség.

Az USA gazdasági erejének 9,33 százalékát fordította fegyverekre.

Ennél csak Szíria (13,47) és Jordánia (18,15) költött többet a világon. Az utóbbi két állam már ekkor tudatosan készült az 56-os revansra, és öt évvel később, 1967-ben próbálta közös erővel a tengerbe szorítani Izraelt. Az eredmény a hatnapos háború – ahogy a név is sugallja: az egyesített szír-jordán-egyiptomi erőket hat nap alatt morzsolta fel az izraeli hadsereg.

2021-re a globális GDP 2,2 százalékát költötték csupán fegyverkezésre az országok.

Az USA 3,46 százalékra szállította le katonai kiadásait. Igazán komolyan csak az Irán által majdhogynem minden irányból szorongatott Szaúd-Arábia emelkedik ki a nemzetközi trendből a maga GDP-arányos 7,58 százalékos költésével.

Ha nem is hatalmas, de érzékelhető a 2022-es ugrás: a világ GDP-jének már 2,3 százaléka ment el fegyverekre.

Természetesen tavaly az Oroszország által lerohant Ukrajna vezette a listát GDP-arányos 33,55 százalékkal, míg Moszkva csupán4,06 százalékot költött a hadserege.

Európa katonai kiadásai 2022-ben meghaladták a hidegháború végi szintet, a több mint három évtizede legnagyobb növekedést Oroszország ukrajnai inváziója ösztönözte olvasható a SIPRI tavalyi jelentésében.

Semmi nem inspirálta korábban Európát ilyen jellegű fegyverkezésre – noha 2014-től vállalta az összes NATO tagállam, hogy GDP-je legalább 2 százalékát a haderejére költi.

Tavaly már az USA és Nagy-Britannia mellett Lengyelország, Görögország, Románia, Magyarország, Szlovákia, Észtország, Lettország és Litvánia, illetve a tavaly csatlakozott Finnország is megugrotta ezt a szintet.

Bár a SIPRI a 2023-as adatokat nem összesítette még, előzetesen úgy tűnik: Az Egyesült Államok rendelkezett tavaly a legnagyobb katonai költségvetéssel, 876,9 milliárd dollárral. A második helyen Kínát találjuk (292 milliárd dollár), majd az Ukrajnát lerohanó oroszokat (86,4 milliárd dollár). Az első ötöt India és Szaúd-Arábia zárja 81,4 és 75 milliárd dolláros költségvetéssel.

A globális rangsorban Magyarország az 57. helyen áll 3 milliárd dolláros éves költésével.

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.