Már most is több helyen füstöl – ám jelenleg a konfliktusok elszigeteltek. A jelen pillanatban az izraeli hadseregben tartalékosi tevékenységet végző, izraeli biztonságpolitikai szakértőt, Robert C. Castelt kérdeztük a Közel-Kelet sorsáról.
Nem lebecsülve a konfliktusok méreteit és súlyosságát – de jelen pillanatban mintha bozóttüzek égnének a Közel-Kelet különböző pontjain. Tarthatunk attól, hogy ezek esetleg összeérnek, összeállnak egy regionális tűzvésszé?
Logikájuk, dinamikájuk alapján ezek már most is összeérnek. Ezek a “bozóttüzek” mind arról szólnak, hogy ki lesz a Közel-Kelet hegemón hatalma: Irán vagy az USA?
A jemeni huszik iráni fegyvereket használnak, de a gázai palesztinok is kaptak jelentős támogatást Teherántól. Az USA – még – messze van. A kérdés, hogy inkább Izrael-központtal létre jöhet-e egy ilyen regionális konfliktus?
Ez teljesen benne van a pakliban. Mondom ezt annak ellenére, hogy
jelen pillanatban úgy tűnik: se Irán, sem Izrael, sem az USA nem érdekelt egy totális háborúban.
Izraelnek most a legfontosabb prioritása Gáza, utána pedig Libanon.
Bármi másról csak ezek után lehet szó, ha egyáltalán.
Még Kína is jelezte Iránnak, mennyire ellenzi a huszik felfegyverzését és bevetését.
De tegyük hozzá: a legtöbb nagy háború sem úgy tört ki, hogy azt a nagyhatalmak mind akarták volna. Mindenki csak “még egy kis előnyt” akart szerezni, és ebben a játékban könnyű túl messzire menni.
De jelen pillanatban lokális szinten kezelhetőek a konfliktusok?
Igen. De a saját bőréből senki nem tud kiugrani. A palesztínok nem tudnak nempalesztin módra működni, stb…
Másként: olyan ez, mint egy görög dráma. Mindenki látja az elkerülhetetlen végkifejletet, mindenki tudja, mennyire önsorsrontó folyamatok visznek arra – csak épp senki nem tud letérni a saját kényszerpályájáról.
Az egyetlen szereplő, aki komoly, regionális háborúban lenne érdekelt, az Oroszország?
Igen, Oroszország szempontjából a legjobb verzió lenne. De már Kína is ellenezne egy ilyen összecsapást. Azonban számolnunk kell a “nem szándékolt kimenetelek törvényével”: beindulhatnak olyan folyamatok, ami elől egyedül képtelenek kitérni az érintettek – és bármennyire nem állt érdekükben az eszkaláció, mégis bekövetkezett.
