Vajon a természet alkotta barlangok, vagy az emberek által készített bányajáratok hatolnak mélyebben a Föld kérgébe? Vagy egy harmadik lehetőség: a mélyfúrások? Most elmondjuk!
Elsőre talán azt gondolnánk, hogy a természet erői, melyek jóval régebb óta formálják Földünk felszínét és a felszín közeli régiókat, mélyebbre hatoltak már a Föld kérgébe. Valójában a Föld eddig felfedezett legmélyebb barlangja valamivel több, mint két kilométeres mélységével csak a bányák mélységi rangsorának a 24. helyét foglalná el.
Aranyért a pokol mélyére is…
A Föld legmélyebb bányái Dél-Afrikában találhatók. Méghozzá nem is kevés! A 10 legmélyebb közül 8 és az első 20 közül 13, melyekből kivétel nélkül aranyat bányásznak, vagy bányásztak. Nem véletlen, az ember az aranyért mindenre képes, még arra is, hogy a lehetetlen mélységekbe hatoljon érte. A legmélyebb ilyen bánya a 4 kilométer (!) mély, ma is aktívan működő Mponeng Gold Mine, amely Johannesburgtól mindössze 65 kilométerre, délnyugatra található.

Forrrás: Wikimedia commons
A még ma is a világ egyik legjelentősebb aranybányájának tartott Mponengből naponta átlagosan 5400 tonna (!) kőzetet hoznak a felszínre. A bányát és a közeli aranyfeldolgozó üzemet 1986-ban helyezték üzembe, és azóta – kisebb megszakításokkal – folyamatosan termel. 2021-es számítások szerint még 2,1 millió uncia aranyat rejt magában. (1 uncia = 28,3495 gramm) Ilyen mélységben a kőzetek hőmérséklete 70 °C felé közelít. A felszínről ezért jeget szivattyúznak a mélybe, hogy a járatok levegőjét 30 °C alá hűtsék.
A Mponengtől „kőhajításnyira” található a világ második legmélyebb bányája, a TauTona Mine, amelyet 2018-ban zártak be. A bezárásakor 3,9 kilométer mély bányának 2 kilométer mély főaknáját még 1957-ben mélyítették. Több mint fél évszázados élete alatt 800 kilométer hosszan tekergő bányajárat-rendszert hoztak létre a területén. Járatait még légkondicionáló gépekkel hűtötték le az elviselhetőbb tartományba.

Forrás: Wikimedia commons
A munkásokat a felszínről a mélybe szállító felvonó 16 méter/másodperc (azaz 58 km/óra) sebességgel haladt. A járatokban történt vízszintes utazásokkal együtt akár egy órát is igénybe vett, amíg a bányászok aznapi munkaterületükre értek.
Száz év alatt 165 tonna arany volt egy bánya „termése”
A legmélyebb, nem Dél-Afrikában található bánya az 1956-ban bezárt Empire Mine aranybánya az Amerikai Egyesült Államokban. „Mindössze” 3 355 méteres mélysége a listának csupán a hetedik helyére elég. A Sierra Nevadában található bánya aranyát még 1850-ben fedezték fel. Több mint 100 évig tartó aktív élete folyamán 5,8 millió uncia, azaz 165 tonna aranyat termeltek ki az 591 kilométer hosszú járatrendszeréből.

Forrás: Wikimedia commons
A legmélyebb, még ma is működő, Dél-Afrikán kívüli bánya Kanadában található: a 12. helyezett, 3014 méter mély Kidd Mine. Az 1963-ban felfedezett érclelőhelyen rezet és cinket bányásznak.
Ember által alkotott eszköz azonban ennél már jóval mélyebbre is behatolt a földkéreg belsejébe. Az e bányák létrejöttében is szerepet játszó mélyfúrások hosszú, vékony, függőleges sebek a Föld külső burkán. Ezek nélkül nyersanyagkutatás – legyen az akár érc, akár szénhidrogén – nem képzelhető el. A legmélyebb fúrást mégsem a gazdaság hívta életre, hanem a kíváncsiság.
Ahol már a kőzetek is megpuhulnak
A lyukat 1970-ben kezdték mélyíteni az akkori Szovjetunió területén, a Kola-félszigeten. A geológusok terve az volt, hogy 15 kilométer mélyre lefúrva minél jobban megismerjék a földkéreg kőzeteit, ásványait és a lent uralkodó fizikai paramétereket. Azért ezt a helyet választották, mivel ez egy úgynevezett őspajzs, a Balti pajzs része. A kontinensek ezen legősibb területein a kéreg vastagsága a 250–300 kilométert is elérheti, így itt a legkisebb a geotermikus gradiens, azaz ezeken a területeken melegszik leglassabban a hőmérséklet a Föld mélye felé.

Forrás: Wikimedia commons
A fúrás 1989-ben elérte a 12 262 méteres mélységet. Úgy tervezték, hogy 1993-ban érik el a tervezett 15 000 métert. Sajnos azonban a hőmérséklet a várt 100 °C helyett 180 °C-ra emelkedett, így a további fúrást megvalósíthatatlannak ítélték és a munkát 1992-ben leállították. Ilyen magas hőmérsékleten a fúrószárak és a csövek már erősen deformálódtak. Sőt, maguk a sziklák is képlékenyebbé váltak. Az orosz kutatók úgy írták le, hogy a sziklák azokban a mélységekben inkább műanyaghoz, mint kőhöz hasonlítanak.
A fúrás azonban a mai napig magának tudja a Föld legmélyebb mesterséges pontjának rekordját.

Forrás: Wikimedia commons
Azóta születtek ugyan hosszabb fúrások, például a katari Al Shaheen olajmezőben fúrt 12 289 méteres fúrás, vagy az oroszországi Szahalin-sziget közelében lévő 12 345 méteres tengeri olajkút. De ezek mind ferde fúrások, a legmélyebb továbbra is a Kola-félszigeti fúrólyuk.