Arany és kíváncsiság: e célokért ásták a Föld legmélyebb, mesterséges üregeit

A Váncza Művek épülete és Rátgéber László terve nyerte idén a Média Építészeti Díját
2022-11-14
Egy zenész bőrébe bújva mérethetik meg a középiskolások pénzügyi rátermettségüket
2022-11-15
Show all

Arany és kíváncsiság: e célokért ásták a Föld legmélyebb, mesterséges üregeit

Vajon a természet alkotta barlangok, vagy az emberek által készített bányajáratok hatolnak mélyebben a Föld kérgébe? Vagy egy harmadik lehetőség: a mélyfúrások? Most elmondjuk!

Elsőre talán azt gondolnánk, hogy a természet erői, melyek jóval régebb óta formálják Földünk felszínét és a felszín közeli régiókat, mélyebbre hatoltak már a Föld kérgébe. Valójában a Föld eddig felfedezett legmélyebb barlangja  valamivel több, mint két kilométeres mélységével csak a bányák mélységi rangsorának a 24. helyét foglalná el.

Aranyért a pokol mélyére is…

A Föld legmélyebb bányái Dél-Afrikában találhatók. Méghozzá nem is kevés! A 10 legmélyebb közül 8 és az első 20 közül 13, melyekből kivétel nélkül aranyat bányásznak, vagy bányásztak. Nem véletlen, az ember az aranyért mindenre képes, még arra is, hogy a lehetetlen mélységekbe hatoljon érte. A legmélyebb ilyen bánya a 4 kilométer (!) mély, ma is aktívan működő Mponeng Gold Mine, amely Johannesburgtól mindössze 65 kilométerre, délnyugatra található.

A Mponeng anranybánya Dél-Afrikában

A Mponeng anranybánya Dél-Afrikában
Forrrás: Wikimedia commons

A még ma is a világ egyik legjelentősebb aranybányájának tartott Mponengből naponta átlagosan 5400 tonna (!) kőzetet hoznak a felszínre. A bányát és a közeli aranyfeldolgozó üzemet 1986-ban helyezték üzembe, és azóta – kisebb megszakításokkal – folyamatosan termel. 2021-es számítások szerint még 2,1 millió uncia aranyat rejt magában. (1 uncia = 28,3495 gramm) Ilyen mélységben a kőzetek hőmérséklete 70 °C felé közelít. A felszínről ezért jeget szivattyúznak a mélybe, hogy a járatok levegőjét 30 °C alá hűtsék.

A Mponengtől „kőhajításnyira” található a világ második legmélyebb bányája, a TauTona Mine, amelyet 2018-ban zártak be. A bezárásakor 3,9 kilométer mély bányának 2 kilométer mély főaknáját még 1957-ben mélyítették. Több mint fél évszázados élete alatt 800 kilométer hosszan tekergő bányajárat-rendszert hoztak létre a területén. Járatait még légkondicionáló gépekkel hűtötték le az elviselhetőbb tartományba.

A Tau Tona aranybánya már nem működik

A Tau Tona aranybánya már nem működik
Forrás: Wikimedia commons

A munkásokat a felszínről a mélybe szállító felvonó 16 méter/másodperc (azaz 58 km/óra) sebességgel haladt. A járatokban történt vízszintes utazásokkal együtt akár egy órát is igénybe vett, amíg a bányászok aznapi munkaterületükre értek.

Száz év alatt 165 tonna arany volt egy bánya „termése”

A legmélyebb, nem Dél-Afrikában található bánya az 1956-ban bezárt Empire Mine aranybánya az Amerikai Egyesült Államokban. „Mindössze” 3 355 méteres mélysége a listának csupán a hetedik helyére elég. A Sierra Nevadában található bánya aranyát még 1850-ben fedezték fel. Több mint 100 évig tartó aktív élete folyamán 5,8 millió uncia, azaz 165 tonna aranyat termeltek ki az 591 kilométer hosszú járatrendszeréből.

Az Empire Mine aranybánya elhagyott, de bemutatásra megnyitott alagútja

Az Empire Mine aranybánya elhagyott, de bemutatásra megnyitott alagútja
Forrás: Wikimedia commons

A legmélyebb, még ma is működő, Dél-Afrikán kívüli bánya Kanadában található: a 12. helyezett, 3014 méter mély Kidd Mine. Az 1963-ban felfedezett érclelőhelyen rezet és cinket bányásznak.

Ember által alkotott eszköz azonban ennél már jóval mélyebbre is behatolt a földkéreg belsejébe. Az e bányák létrejöttében is szerepet játszó mélyfúrások hosszú, vékony, függőleges sebek a Föld külső burkán. Ezek nélkül nyersanyagkutatás – legyen az akár érc, akár szénhidrogén – nem képzelhető el. A legmélyebb fúrást mégsem a gazdaság hívta életre, hanem a kíváncsiság.

Ahol már a kőzetek is megpuhulnak

A lyukat 1970-ben kezdték mélyíteni az akkori Szovjetunió területén, a Kola-félszigeten. A geológusok terve az volt, hogy 15 kilométer mélyre lefúrva minél jobban megismerjék a földkéreg kőzeteit, ásványait és a lent uralkodó fizikai paramétereket. Azért ezt a helyet választották, mivel ez egy úgynevezett őspajzs, a Balti pajzs része. A kontinensek ezen legősibb területein a kéreg vastagsága a 250–300 kilométert is elérheti, így itt a legkisebb a geotermikus gradiens, azaz ezeken a területeken melegszik leglassabban a hőmérséklet a Föld mélye felé.

A Kola félszigeti fúrás színhelye

A Kola félszigeti fúrás színhelye
Forrás: Wikimedia commons

A fúrás 1989-ben elérte a 12 262 méteres mélységet. Úgy tervezték, hogy 1993-ban érik el a tervezett 15 000 métert. Sajnos azonban a hőmérséklet a várt 100 °C helyett 180 °C-ra emelkedett, így a további fúrást megvalósíthatatlannak ítélték és a munkát 1992-ben leállították. Ilyen magas hőmérsékleten a fúrószárak és a csövek már erősen deformálódtak. Sőt, maguk a sziklák is képlékenyebbé váltak. Az orosz kutatók úgy írták le, hogy a sziklák azokban a mélységekben inkább műanyaghoz, mint kőhöz hasonlítanak.

A fúrás azonban a mai napig magának tudja a Föld legmélyebb mesterséges pontjának rekordját.

A lezárt fúrólyuk a Kola félszigeten

A lezárt fúrólyuk a Kola félszigeten
Forrás: Wikimedia commons

Azóta születtek ugyan hosszabb fúrások, például a katari Al Shaheen olajmezőben fúrt 12 289 méteres fúrás, vagy az oroszországi Szahalin-sziget közelében lévő 12 345 méteres tengeri olajkút. De ezek mind ferde fúrások, a legmélyebb továbbra is a Kola-félszigeti fúrólyuk.

 

 

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.