Azért még mindig érdemes állampapírt venni – Nézzen körül!

Az Eagles zenekar kéziratainak ellopása miatt kezdődött bűnper New Yorkban
2024-02-20
Amerika megvétózott egy békére tett javaslatot a Biztonsági Tanácsban
2024-02-21
Show all

Azért még mindig érdemes állampapírt venni – Nézzen körül!

Furcsa időket járunk, egyre jobbak a makrogazdasági kilátások, de ezzel párban jár, hogy a magyar lakossági befektetők, egyre kisebb hozamokat érhetnek el az állampapírpiacon. Adódik az ötlet, hogy akkor érdemes nyitni másfelé, szerencsét próbálni egyéb kötvények, részvények, vagy befektetési alapok irányába. oké, de ha ott sem lehetünk igazán optimisták?

2023-hoz képest egészen más lett a világ, és ezt talán Warren Buffett híres mondásával lehet a legjobban alátámasztani.

Only when the tide goes out do you discover who’s been swimming naked.

„Csak akkor derül ki, hogy ki úszott meztelenül, amikor vége a dagálynak és eljön az apály.”

A neves befektető, az omahai bölcs képét vélhetően nem kell magyarázni, de egy kicsit azért mégis cifrázzuk!

Szóval, amikor süt a nap, mindenki sütkérezik, ha itt van a dagály, akkor mindenki lubickol, de amikor az apály elviszi a vizet, akkor derül ki, hogy kin nincs fürdőruha. És ennek a képnek a végén eszünkbe juthat egy másik kifejezés is, a „meztelen a király”.

Vagyis befektetési hasonlattal, amíg hasítottak a kötvény és részvénypiacok, addig mindenki nyert, az egyéni részvénybefektető, a befektetési jegy tulajdonos, és mivel ezen a piacon küzdött a lakosság pénzéért a hazai államadósság-kezelő is, így a lakossági állampapírbefektetők is olyan ajánlatokat kaptak, amellyel nagyon jól jártak.

Gyors inflációcsökkenés – Mit jelent ez az állampapírra nézve?

Mi az, ami a leggyorsabban romlik, amikor éppen minden javul?

Hát az állampapírpiac.

Ezt a találós kérdést aligha fogják annyian megismerni, mint azt, hogy feldobják fehér, leesik sárga, de tényleg erről van szó.

A magyar infláció januárban már a 4 százalékos szint alá esett, pontosan 3,8 százalék volt. ez pedig az egy évvel korábbi (25 százalékos), de akár a tavalyi átlagos 17,6 százalékos inflációs szinthez képest is valóban nagyon gyors javulás.

Ám ennek hatására az állam sem szeretne olyan magas kamatokat fizetni. Így szép sorban eltűntek a magas kamatozású inflációkövető állampapírok a kínálatból (ezek voltak a klasszikus PMÁP-papírok), majd romlott a helyettük kibocsátott úgynevezett hibrid kamatozású (előbb fix, utána változó kamatozású) papírok indulókamata, de még a Babakötvényekre is korlátozásokat vezetett be az állam.

Babakötvény

Mindezt persze könnyű úgy interpretálni, hogy „romlanak az állampapírok kibocsátási feltételei”, vagy úgy, hogy indulhat az utolsó nagy roham a még elfogadható kamatokért.

Tény, hogy a célja szerint nem befektetésként, hanem inkább amolyan demográfiai ösztönzőként kínált Babakötvény, amely ma a legmagasabb kamatú állampapír (az éves kamata az előző évi átlagos infláció 3 százalékkal megnövelt értéke, vagyis az idén 20,6 százalék), már túl sok kamatot fizetett, ha tetszik, túl jó volt.

A kormány ez ellen úgy védekezett, hogy maximálta a gyerekenként évente Babakötvénybe fektethető összeget, ezentúl csak legfeljebb évi 1,2 millió forintért lehet gyerekenként Babakötvényt vásárolni.

Varga Mihály pénzügyminiszter el is magyarázta, hogy a kiemelkedően magas hozam visszaélésekhez is vezetett, néhányan rövid idő alatt kiugróan nagy összegeket fektettek Babakötvénybe. Azt pedig a kormány nem szerette volna, hogy a gyerekeiknek takarékoskodó családok helyett a spekulánsok nyerészkedjenek rajta, még akkor sem, ha elég összetett egy ilyen nyerészkedés, aki csak strómanként használ egy gyermekes családot, elég hosszú időre kell a kapcsolatot kialakítani.

Más lehetőség is romlik

Ám, ha a befektetők, így a magyar lakossági befektetők már nem látnak olyan remek befektetési lehetőségeket, akkor lehet, hogy a magyar állam is könnyebben mehet lejjebb az ajánlataival.

A friss adatok újabban azonban azt is megmutatják, hogy amikor az ÁKK bezár egy újabb remek lehetőséget, például a hibrid kamatozású állampapírok kezdőkamatát 9,9 százalékról, 7,9 százalékra leviszi, akkor van ugyan egy nagy utolsó roham, a még régi feltételekkel elérhető papírokért, de

a bizonyos szempontból nagyon is tudatos magyar befektetők amúgy már nem tolonganak a régi mértékben a lakossági állampapírokért.

Egyre többekben merül fel a gondolat (ezeket számadatok is bizonyítják), hogy valami mást is ki lehetne próbálni, a bank nagy nyeresége miatt OTP-t vesznek, esetleg a gyors drágulás miatt Magyar Telekomot, de a forint gyanítható gyengülése miatt akadnak, akik már a külföldi befektetésekkel is megpróbálkoznak.

Az állam nem szeretne lemondania a befektetőiről, de azért talán most az államnak sem annyira sürgős már annyira a sok háztartás, hiszen decemberben 12 500 milliárd forint fölé nőtt az állomány.

Így a lakossági gondolkodásban megint könnyebben előkerült a befektetési alapok népszerűsége és A 8137 milliárd forintos befektetési alap állomány esetében mindenesetre úgy várható további növekedés, hogy valójában ezt a befektetést a 15 százalékos kamatadó mellett már 13 százalékos szociális hozzájárulási adó is terheli.

Végül (sajnos) az sem zárható ki, hogy azzal, hogy már nincs akkora áldozata a készpénztartásnak, megint nőnek majd a készpénzállományok.

Azért az állampapír még mindig nagyon jó

Mielőtt azonban nagyon megijesztenénk azt, aki most keres helyet a pénzének a magyar állampapírpiacon, gyorsan fixáljuk, hogy a ma elérhető állampapírok is vonzóak.

A visszatekintő és vélhetően a ma még nem ismert, csak becsült előretekintő infláció is alacsonyabb lesz, mint az állampapírpiaci hozam, vagyis a lakossági állampapírok a pénzromlás felett fizetnek.

Milyen termékeket lehet ma elérni? Érdemes megnézni a pontos adatokat az állampapíros honlapokon, például itt,de az elmondható, hogy

van termék egy évre, 6,5 százalékos kamattal vagy 3 évre évi 7 százalékos kamattal. Ezek sem rossz befektetések és vannak efeletti hozamok is, a Bónusz-sorozatban, amely a diszkontkincstárjegy-aukciókhoz kötött hozamot fizet, és van ami 8-9 százalékos kamattal forog most, de a PMÁP 7,9 százalékra mérsékelt nyitóhozama sem rossz.

Csak azért kár lenne úgy tenni, mintha nem romlanának folyamatosan a hozamlehetőségek.

De, hogy egy optimista mondattal zárjunk, ha egy év alatt 21 (!) százalékponttal apadt az infláció, az biztos, hogy 21 százalékponttal nem csökkent az állampapírpiaci hozamlehetőség.

Részben azért nem, mert 2023 elején nem is volt olyan magas a hozam, mint a 25 százalékos pénzromlás, de azért sem, mert menetközben a lakossági állampapír- befektetők reálhozam-lehetőségei még javultak is. Vagyis a kamat nem csökkent annyit, mint az infláció.

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.