Az OTP még bőven a 2023 negyedik negyedéves, vagyis a 2023-as összesített éves jelentésének februári publikálása előtt jár. A bankpapír azonban annyira jó formában van, hogy a legjobban elemzett magyar részvény megítélése teljesen egységesen pozitív. Nincs olyan neves elemző, aki eladást javasolna, és a konszenzus szerint a mai 17 ezer forintos részvényár helyett legalább 20 ezer forint lenne a reális értékelés.
Egy év alatt 51, három hónap alatt 24 százalékot drágult az OTP.
Ilyenkor azért illik egy kicsit levegőt venni, és feltenni a kérdést: nem sok ez? Nőhetnek a fák az égig?
Igen ám, de ha a közel 17 ezer forintos aktuális részvényenkénti árat nézzük, akkor azt is elmondhatjuk, hogy ez az árfolyam még messze van a történelmi rekordtól, 2021-ben már 19 590 forintos is kereskedtek a részvénnyel. Az elemzők, de a menedzsment is nagyon optimista.
Ez persze így csak egy hangzatos „bemondás”, de a legszélesebb körben elemzett magyar papírnál erre bizonyítékok is vannak.
Mit mondanak az elemzők és a menedzsment az OTP-ről?
Az OTP ugyanis maga is közzéteszi az elemzések konszenzusát, vagyis azt, hogy a bankot elemző neves hazai és külföldi cégek mit várnak a társaságnál. Hosszú a lista, de talán érdemes egyszer végigolvasni, hiszen patinás cégek elemzéseiről beszélünk, íme a lista:
Autonomous, BofA Securities, Citigroup, Concorde, Erste, Goldman Sachs, HSBC, JP Morgan, mDom Maklerski, Morgan Stanley, PKO, Raiffeisen, Santander, Societe Generale, UBS, Wood & Company.
Nos, ennyi cég között egyetlen egy sincs, aki a hagyományos venni, tartani, eladni (buy, hold, sell) felosztásban a befektetőinek az eladást javasolná, szinte mindenki vásárlást ajánl, csak néhányan a kivárást (vagyis a tartást).
A menedzsment optimizmusát pedig az olyan bejelentések bizonyítják amelyek szerint a vezetők, például Csányi Sándor felhalmoz OTP-részvényeket, ha ő vásárlásra érdemesnek gondolja a pillanatot, az eléggé erős indikáció. Márpedig az elnök-vezérigazgató 25 ezer részvény megvételét jelentette be.
Mesés időszak
Az OTP-vel kapcsolatos „tengernyi” aktuális jó hírt úgy lehetne összefoglalni, hogy a jó trendek tartósak maradtak, a rossz hírekben pedig pozitív előrelépés történt.
Kezdjük a korábbi kellemetlenségekkel!
A banknak ilyen az, ha különadóval kell a kormányzat segítségére sietnie. Az viszont örömteli, ha az adó csökken.
Ebben a kérdésben ugyan a bank még biztosan nem maradéktalanul boldog, mert az adók magasak, de azért az már jobban hangzik, hogy amennyiben a bank megfelelő mértékben halmoz fel magyar állampapírt, akkor megfelezheti a különadóját. Magyar államkötvényt vásárolni a szép kamatfelár mellett pedig nem nagy áldozat, a kevesebb adófizetés pedig mindig öröm.
Az OTP másik nehéz terepe az orosz-ukrán háború kezelése, mert a banknak mindkét, harcban álló országban vannak érdekeltségei.
Itt sajnos magában a háborúban generális előrelépésről nem lehet beszámolni, de a bank szempontjából az pozitívum, hogy nincs legalább az OTP körül haddelhadd.
Ez részben azt jelenti, hogy az ukrán állam levette a háború nemzetközi szponzorai elnevezésű szégyenlistájáról a bankot (hozzátehetjük, eleve érthetetlen volt a megbélyegzés), de azt is jelenti, hogy bár az OTP folyamatosan vizsgálja az orosz leánybankjának a sorsát, ugyanakkor talán azzal sem lesz akkora nyomás, hogy ebben gyorsan lépjen.
A legfontosabb a kamatkörnyezet
Egy nagy magyar bank életében természetesen akkor is a magyar lehetőségekkel érdemes a pozitív trendek sorát nyitni, ha az OTP immár alappal hangsúlyozhatja, hogy nem pusztán hazai, de regionális játékos, mert a profitja nagyobb részben már külföldről jön.
A kamatkörnyezet megítélése eléggé összetett dolog. Mint szinte minden a közgazdaságtanban, ugyanaz értelmezhető akár tökéletesen ellentétesen is. Vagyis, ha magasabbak a kamatok, akkor leírható az, hogy a bank nyer azon, hogy a nála tartott és nem kamatozó pénzek, folyószáma-egyenlegek több nyereséget generálnak.
Leegyszerűsített képpel, ha a piacon 15 százalékkal lehet kihelyezni az ügyfelek folyószámlán tartott pénzét, az masszívabb jövedelem, mintha csak 1 százalékkal lehetne.
Ugyanakkor az is igaz, hogy
amennyiben a hitelpiacon már nem 15 százalék, hanem csak 1 százalék a reális kamat, akkor meg abban lehet bízni, hogy Magyarországon is újra fellendülhet a hitelkihelyezés, többen mernek eladósodni, lakáshitelt felvenni, és a bank a nagyobb üzleti volumennel nyer.
A bankok közgazdászai, elemzői biztosan tudják, hogy melyik a jobb a banknak, de az egészen biztos, hogy vannak olyan időszakok, amikor minden jól alakul.
Most egy ilyen aranyperiódus van, amikor nyereség is van a bankszektorban, de a növekedés is visszatérhet.
Az OTP számokban
Mindezt igazolják a számok is.
Azt már lehet tudni, hogy a szektor nyeresége akár meg is triplázódhatott 2023-ban, de az OTP-től is az várható, hogy minden lényeges mutatóban két számjegyű, olykor három számjegyű növekedést tud majd bemutatni (hitelkiheyezésben, betéteállományban, eredményekben).
Az OTP Bank a kiemelkedő eredmény mellett biztonságos is maradt, előkelő helyen végzett az Európai Bankhatóság (EBA) által 2023-ban elvégzett uniós szintű stressz teszt felmérésen, melyen 70 európai bank vett részt, és az OTP a legjobb egyötödbe sorolódott.
A legutóbbi (háromnegyedéves) riportja alapján a csoport konszolidált eredménye 281 milliárd forint volt negyedéves szinten, ezzel 858 milliárd forintos lett a kilenchavi adózás utáni eredmény.
Az OTP most egy kicsit érettebb, nyugodtabb időszakba léphet, nem várhatók tömegesen újabb bankfelvásárlások, az organikus növekedés időszaka jön, sőt, még az sem kizárt, ha sikerül a már közismert romániai eladási terve, hogy csökken a lefedett országok száma.
Ugyanakkor az elemzők ezt is inkább örömmel fogadják, mert van benne egy olyan üzenet, hogy a banknak nem a minél több zászló kitűzése fontos a térképen, hanem folyamatosan mérlegeli, hogy mi éri meg, és hol nem érdemes küzdeni.
Hogyan tovább OTP?
A bank részvényeire az elemzők olyat is szoktak megfogalmazni, hogy célárfolyam. Ezek a prognózisok nem feltétlenül hasonlíthatók össze, hiszen mást lát az az elemző, aki tavaly októberben elemezte utoljára a bankot, és mást az, aki már idén januárban frissítette a számait.
Ám egy valami egészen határozottan megfogalmazható, a konszenzusos célár 20 ezer forint felett van az OTP részvényeire.
Vagyis a 17 ezer forintos mai árszintről ez 17-18 százalékos drágulás lenne, és amikor az infláció már nem kétszámjegyű, hanem 5-6 százalékos, akkor azt is mondhatjuk, hogy amennyiben az OTP ma hirtelen az elemzők által reálisnak gondolt árat érné, akkor egycsapásra annyit lehetne keresni a papírral, ami még három év alatt is jó hozam lenne.
