A továbbra is globális egészségügyi fenyegetést jelentő majomhimlő ellen uniós támogatással zajló kutatások célja, hogy életmentő kezeléseket fejlesszenek ki, megvédjék a veszélyeztetett csoportokat, és foglalkozzanak a betegséggel kapcsolatos társadalmi megbélyegzéssel és mentális egészségügyi kihívásokkal, ahogy arról a Horizonban, az EU kutatási és innovációs magazinjában olvashattunk.
Két és fél éve, 2022 júniusában pattant ki az akkor világszerte nagy riadalmat kiváltó majomhimlő járvány. Rio de Janeiroban egy Európából hazaérkezett férfin detektálták a betegséget s a brazil nagyváros volt az egyik epicentruma a majomhimlő járványnak, amely 116 országban több mint 99 000 megbetegedést és 208 halálesetet okozott.
Azóta a betegséget Rioban elsőként felismerő dr. Secco a majomhimlő elleni kutatás élvonalában harcol és tevékeny részese az Európai Unió által támogatott MPX-RESPONSE nevű nemzetközi kezdeményezésnek is. Ez a projekt a vírus jobb megértésére, a globális járványügyi készültség növelésére és a betegség új kezelésének kidolgozására összpontosít.
A meglévő egyetlen kezelés csak állatkísérleteken alapul
Ez azért fontos, mert a majomhimlőre eddig csak egy engedélyezett kezelés létezik, de annak jóváhagyását csak állatkísérletek előzték meg. (Védőoltás kettő van, az egyik egy régi feketehimlő elleni vakcina, a másik újabb generációs oltóanyag, amelyet kifejezetten a feketehimlő és a majomhimlő megelőzésére hagytak jóvá.) Dr. Secco jelenleg egy olyan nemzetközi klinikai vizsgálaton dolgozik, amely egy új gyógyszert értékel a majomhimlőben szenvedő felnőtt betegek kezelésére. Ezt az MPX-RESPONSE klinikai kutatási hálózat koordinálja, amelyet 2022-ben indítottak a járvány kitörésére válaszul.
Az egyetlen kezelést azért engedélyezték, mert gyorsan kellett valamit kitalálni, miközben nem volt még elég eset ahhoz, hogy embereken klinikai vizsgálatokat lehessen végezni.
Az MPX-RESPONSE koordinátorának, a francia Inserm, a Nemzeti Egészségügyi és Orvosi Kutatóintézet kutatóinak irányításával most három klinikai vizsgálat is folyik a világ különböző régióiban, amelyek mindegyike az új gyógyszer biztonságosságának és hatékonyságának értékelésére irányul.
Mivel Európában szerencsére nincs sok eset, ezért fontos más régiók bevonása.
A majomhimlő elsősorban szoros fizikai érintkezés útján terjed. A betegség általában fájdalmas kiütéseket, valamint egyéb tüneteket, például lázat, fejfájást és izomfájdalmat, valamint a szájkörnyék fájdalmát okozza. A legtöbb ember teljesen felépül, de egyes betegeknél súlyos szövődmények léphetnek fel. A betegség káros hatása azonban túlmutat a fizikai tüneteken.
Társadalmi megbélyegzés
A majomhimlővel fertőzött embereknek ugyanis 21 napig otthonukban teljesen izolálva kell maradniuk, de a gyógyulás néha még ennél is tovább tart. A majdnem egy hónapos elszigeteltség sok mentális egészségügyi kihíváshoz, valamint a munkából való kiesés miatt pénzügyi problémákhoz is vezethet.
A majomhimlő emellett jelentős társadalmi megbélyegzéssel is jár. A 2022-es járvány idején a betegség ugyanis leginkább a férfiakkal szexuális kapcsolatot tartó férfiakat érintette. Ez csak fokozta a megbélyegzést és a diszkriminációt, amellyel ez a népesség már most is szembesül. A majomhimlő-helyzetet gyakran az AIDS-járvány kezdetéhez hasonlították.
Hozzá kell tenni, hogy a majomhimlő elsősorban azok számára jelenthet kockázatot, akik nem kaptak gyermekkorukban himlőoltást, mivel a majomhimlőt okozó vírus és a történelmi feketehimlő vírus rokonságban áll egymással. A feketehimlő ellen 1980-ig oltottak, de akkor a feketehimlőt világszerte felszámolták, és az oltási kampányokat leállították. Ez azt jelenti, hogy általában az 1980 után születettek, tehát körülbelül a 40-50 év alattiak nem rendelkeznek természetes védettséggel a majomhimlővel szemben, mivel ők már nem kapták meg a feketehimlő elleni oltást.
Új vírusváltozat Afrikából
A közelmúltban egy új vírusváltozat jelent meg, elsősorban Afrikában, de elszigetelt esetek Európában is felbukkantak. Úgy tűnik, hogy ez egy virulensebb vírustörzs, amely különösen a gyermekekre jelent veszélyt. Az afrikai tanulmányok szerint a gyermekek halálozása négyszer magasabb, mint a felnőtteké. Ez a helyzet arra késztette az Egészségügyi Világszervezetet, hogy 2024 augusztusában nemzetközi aggodalomra okot adó közegészségügyi vészhelyzetet (PHEIC) hirdessen.
Egy másik, uniós finanszírozással működő kutatási kezdeményezés, a VERDI a majomhimlő hatásait szeretné jobban megérteni a világ nagy kockázatú népességeiben. A legfontosabb most, hogy a gyerekek számára is hatékony kezelést találjanak.
A VERDI kutatócsoport ezért 30 kiválósági kutatóközpontot koordinál Európában, az Egyesült Államokban, Afrikában, a Karib-térségben, a Közel-Keleten és Délkelet-Ázsiában. A projektet a Padovai Egyetem és a gyermekkori fertőző betegségekkel kapcsolatos kutatást és képzést támogató Penta Alapítvány koordinálja, a tudományos adatokat pedig a Padovai Egyetem és a nagyhírű University College London osztja meg egymással.
A projekt első eredménye az, hogy Európa már rendelkezik egy olyan infrastruktúrával, amely nagyon gyorsan képes reagálni egy esetleges új járványra. A kutatás még zajlik, de a szakemberek ennek több, a klinikai eredményeken túlmutató pozitív kihatásával számolnak, ami végre áttörést is hozhat a majomhimlő elleni harcban.
