Nem jár könnyű időszak a mostani a magyar gazdaságnak, a magyar vállalatoknak: kereskedelmi háború, lanyha magyar növekedés, különadók, infláció ellen kért árvisszafogások. Mégis a befektetők valamiért csak vásárolják és vásárolják a legjobb magyar részvényeket.
Ha a Budapesti Értéktőzsde indexére, vagy vezető részvényeire pillantunk, egy furcsa ellentmondásba ütközhetünk.
A BUX tőzsdeindex lassan eléri a 100 ezer pontot, vagyis szépen halad felfelé. Ennek persze örülhetünk, csak nem biztos, hogy értjük.
A világgazdaság tele van problémával és a kicsi, nyitott magyar gazdaságnak különösen fájdalmas az, hogy a világkereskedelem éppen átalakul, sorvad.
A magyar makrogazdaság sem szállít elég jó hírt a növekedésről, az iparról, a beruházásról, hogy tudnák ettől függetleníteni magukat a legnagyobb, a legismertebb magyar cégek?
Végül ott vannak az állandó megszorítások, ami a tőzsdei cégeknél, legyen az banki, távközlési, gyógyszeripari, vagy energetikai társaság, egyaránt azt jelentik, hogy a kormány ármérsékléseket, adminisztratív intézkedéseket, vagy adókat kér, esetleg ír elő.
Öt részvényt fogunk külön is kiemelni, természetesen öt olyat, amelyik a legjobban meghatározza az indexet, ezek a hagyományos négy blue chip, vagyis az OTP, a Mol, a Magyar Telekom és a Richter, illetve egy aktuális nagy bejelentés miatt a 4iG távközlési, informatikai és egyre inkább űr- és védelmi ipari óriást vettük még bele az összehasonlításba
Az OTP: a bank amelyik hagyományosan a „legjobb” tőzsdei sztori
Az OTP aktuális árfolyama 25 760 forint. A részvény alighanem a BÉT legjobb sztorija, az év eleje óta ismét 19 százalékot drágult, egy év alatt 47 százalékot, de ha a tőzsdei bevezetés kezdete óta nézzük a kurzust, akkor is évi közel 20 százalékot.
A cég itthon is sikeres, hiszen a bankszakma méretgazdaságossági üzlet, vagyis a piacvezetőnek tényleg jó a pozíciója, de azért a legújabbkori áremelkedés elsősorban a nemzetközi csoport egyre látványosabb sikereinek szól.
A hazai helyzet annyiban mindig összetett, hogy a magyar szabályozás túl gyakran tartogat meglepetéseket, legyen az kamatstop, öt csapás kibervédelmi előírások, devizahiteles perek, vagy éppen valami adó, esetleg az önkormányzati üzlet újraformálása, vagy a vidéki ingatlanok jelzáloghitelezésének drasztikus megváltoztatása. Ugyanakkor a hazai bankok általában is erősen nyereségesek, vagyis itthon sem kell temetni őket, naná, hogy a piacvezető is az.
De a nemzetközi business, legyen szó Bulgáriáról, Szlovéniáról, de akár Ukrajnáról, vagy Üzbegisztánról egyre nyereségesebb. A bank előtt álló kihívások sorába ugyanakkor most érkezett egy új izgalom is.
Csányi Sándor, a bank emblematikus első számú vezetője átadta a vezérigazgatói posztot a fiának, fogalmazhatunk így is, noha természetesen ez ennél formálisabb, közgyűlési és igazgatósági döntésekkel született. Mindenesetre Csányi Péternek nem akármilyen kihívás lesz a régió egyik legnevesebb üzletemberének a nyomába szállnia.
A Mol: itthon és távol is erősít
A valamivel 3000 forint alatt, 2920 körül jegyzett Mol van most talán a legnehezebb helyzetben a blue chipek közül. Ez látszik a hozamszámokon is, bár azért itt is pozitívak a mutatók. Év eleje óta 7 százalék, egy éves bázissal 5 százalék, a tőzsdei rajt óta évi 10 százalék az növekmény.
A cég ügyesen lavírozik a kormányzati terhek, az új feladatok (hulladékkezelés) és a geopolitikai kihívások (orosz leválás) között. A társaság különös módon egyszerre figyel közelre és távolra, vagyis nagy kihívás a belföldi termelések felfuttatása, szinten tartása, a mindenféle hazai zöld fejlesztés, de közben a csoport Kazahsztánban, Azerbajdzsánban, Törökországban keres kapcsolatokat és építkezik.
A Mol nm rohan, amikor az orosz leválás és a zöld átmenet céljait kapja, de amikor már nagyon muszáj, elvégzi a feladatait.
Ugyanakkor a mérsékeltebb növekedés annak tudható be, hogy tényleg sok a teher, sok a kihívás és azért vannak kockázatok is egy olyan üzletben, ahol például Oroszországnak és Ukrajnának is kitett a sikeres olajbehozatal.
Magyar Telekom: hirtelen vonzó lett az „unalom”
A távközlési vállalat 1810 forintos ára más dinamikát mutat, mint az előző két részvény.
Az OTP és a Mol nagyon hosszú távon is jó buli volt. A távközlési papírnál az idei áremelkedés (42 százalék) mesés, az egy éves (76 százalék) még csodálatosabb, de mindez csak arra volt elég, hogy az indulástól legalább már éves 3 százalékos pluszba átlendüljön a papír, mert korábban azért voltak hét szűk esztendők is részvényesi oldalról.
A Magyar Telekom nagy sikere, hogy beárazódott oda, ahol már régen tartania kellene, egy kiszámítható nyereséget, osztalékot fizető, kicsit fejőstehén, érett vállalatnak.
Mindez parádésan sikerült, és lehet, hogy olykor van némi ágálás, hogy a távközlési cégek ne emeljenek az infláció mértékében árakat, ha a költségeik nem emelkedtek, vagy továbbra is fizessenek távközlési adókat, de azért a részvényárfolyam tökéletesen bizonyítja, hogy a nagy szabályozási rohamoknak végülis a távközlés az utóbbi időben nem a vesztese volt, hanem a szolid nyertese.
Richter Gedeon: a magyar ipar „bezzeg-gyereke”
Újra 10 ezer pont felett, nagyjából 10 080 forint körül jár írásunk idején a neves magyar gyógyszercég, a Richter Gedeon, talán nem is kell fukarkodni a kifejezésekkel, a legegészségesebb hazai gyártóvállalat.
Azt, hogy jól mehetnek a dolgok, az is bizonyítja, hogy Orbán Gábor, a cég első embere lett az év menedzsere, de a részvényárfolyam is egyfajta bizonyíték, igaz nem annyira rövid távon. Hiszen az idén eddig 3 százalékkal ereszkedett a kurzus, de az éves 8 százalékos drágulás és a rajttól vett évi 14 százalékos növekmény, nagyon impozáns.
A cégnek nem könnyű akkor, amikor Magyarország áremelési stopot kér a gyógyszergyártóktól, Donald Trump pedig külön is kipécézte kereskedelmi intézkedéseivel a gyógyszercégeket, de a hatalmas exportpotenciállal, rengeteg fejlesztéssel és nemzetközi kapcsolattal rendelkező cég így is varázslatos riportokat közöl rendre, vagyis nincs könnyű időszaka a társaságnak, de mintha ilyenkor csak még jobban bizonyítana.
4IG: a védelmi ipar robbanhat be
Végül pár szó a 4iG-ról, amelynek már szintén vannak nemzetközi lábai is, és bár a kormányzat adóztatása, például a távközlésben szintén érinti, de az semmiképpen nem mondható, hogy ez a társaság áldozata lenne a magyar államnak, hiszen intenzív kormányzati kapcsolatai miatt inkább amolyan haszonélvező.
Ezt mutatják a részvényárak is, év eleje óta 90 százalék, egy év alatt 122 százalék, a rajt óta több mint évi 19 százalék a plusz, aki időben mert ezzel a papírral utazni, nagyon jól járhatott.
A legújabb árfelhajtó tényező az volt, hogy a 4iG és a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) bejelentette, hogy egy nagy védelmi ipari együttműködés van folyamatban. Ha a tőzsdei cég többséget tud szerezni az állami N7 Holding egyes védelmi részesedéseiben, az alighanem a piac szerint is jó üzlet, mert erre a bejelentésre lőtt ki a tőzsdei ár.
A 100 ezer pont felé menetel a BUX
Öt társaságot néztünk meg, és bár kockázatok mindenhol voltak, valójában mindegyikben van éppen lendület.
A jelen tőzsdeindextől, a 95 ezer ponttól ha még 5-6 százalékot megy felfelé az index, bármikor elérhető a bűvös 100 ezer. Csak éppen, azt sem szabad elfelejteni, hogy a tőzsde nem egyirányú utca, a liften nem csak felfelé gomb van, néha ereszkedés is. Márpedig egy háború árnyékában, egy választás előtt, akkor is lesznek kihívások, ha nagyon bízunk is a felsorolt cégek vezetésében, csapatában.
Az, hogy az újabb és újabb geopolitikai bizonytalanságok között a látványos rekorddöntés mennyire reális, azt majd meglátjuk, de amíg ezek a vezető cégek, addig nem áll olyan rosszul a magyar tőzsde, mégha persze lehetne sokkal, de sokkal nagyobb pezsgés is a parketten.
