Hazánk legnagyobb hídja építésének érdekességei

A Kőröshegyi völgyhíd az ország legnagyobb hídja sok érdekességet rejt, ennek jártunk most utána.

Az M7-es autópályán ma viszonylag gyorsan és könnyedén elérjük a Balaton egész déli partját, de itt juthatunk el Horvátországba vagy Szlovénián át Olaszországba is.

Az autópálya része a nemzetközi hálózatnak, hatalmas belföldi és tranzit forgalmat bonyolít le. Építése 1960-ban kezdődött, sokáig teljes szélességben csak Balatonvilágosig épült meg, (ugyanis Balatonaligán volt a pártüdülő), és Zamárdiig vezetett tovább félautópályán.

Több nyomvonalat vizsgáltak

A teljes elkészült M7-esen csak 2008 októbere óta autózhatunk végig, ugyanis akkor adták át az utolsó magyar szakaszát az autópályának. Ám nem ez volt talán a leglényegesebb fejlesztés, ami ahhoz kellett, hogy az autópálya kész legyen, hanem egy hatalmas híd, amely Kőröshegynél egy völgyet, a Séd patak völgyét szeli át.

Az autópálya a Balaton déli partján a Balaton parti településektől délre, de azokhoz viszonylag közel vezet. Balatonföldvárnál azonban más volt a helyzet, hiszen itt Földvárhoz délről csatlakozik Kőröshegy község, amely gyakorlatilag egybe épült a Balaton parti üdülővárossal.

Az, hogy itt valamiképp át kell vezetni az autópályát, nyilvánvaló volt, csak az volt a kérdés, hogyan. A tervezők számos nyomvonalat dolgoztak ki, amelyet nehezítettek a terepviszonyok, a környező dombok. A tervezés és a különböző változatok egyeztetése 1991 és 2003 között zajlott. E 12 év alatt több nyomvonalat vizsgáltak meg, volt, amely Balatonföldvár és Körőshegy között, a Balatonhoz közel, a lakott területek alatt alagútban vezetett volna, volt, amely messzebb a településektől, és volt olyan is, amely völgyhidat és/vagy alagutat tartalmazott volna.

A hosszas tervezések és egyeztetések alapján kompromisszumos megoldásként alakult ki az elfogadott nyomvonal, benne egy 1800 méteres, a legmagasabb pontján 80 méter magasan vezető völgyhíddal, ezt hagyták jóvá az érintett önkormányzatok. Az Állami Számvevőszék 2008-ban vizsgálta a nyomvonalak kijelölését, a „Jelentés a 2007-ben befejeződő autópálya beruházások ellenőrzéséről” című munka 36. oldalán ezt olvashatjuk:

„A NIF Zrt. álláspontja szerint a nyomvonalat nem a gazdaságosság, hanem a környezetvédelmi, az önkormányzati és egyéb (hatósági, szakahatósági, kezelői) szempontok határozzák meg.”

Azaz lett volna olcsóbb megoldás, mint a völgyhíd, de a 12 évig tartó egyeztetések nyomán ebben egyezett meg minden érdekelt fél.

Miután ez a hosszú folyamat lezárult, el lehetett kezdeni tervezni a hidat. Az első változat egy acélhidat képzelt el, de ezt elvetették – részben azért, mert akkor más acélszerkezeti munkára Magyarországon nem lett volna kapacitás – és a vasbeton mellett döntöttek.

A tervezők a Hídépítő Zrt. és a Pont Zrt. voltak. A tervezés folyamán a híd hossza is növekedett, mert eredetileg egy 1770 méteres szerkezettel számoltak, de végül a végső tervek egy 1872 méteres hidat tartalmaztak, ugyanis a Az építés kezdetehídfőket hátrább kellett helyezni.

Erről Wellner Péter a Magyar Tudomány 2008/4 számban megjelent „A Kőröshegyi völgyhíd felszerkezetének tervezése és építése” című tanulmányban ezt írta:

„Az eredeti terv hídfői kb. 30 m magasak voltak. A hídfő mögötti töltés is ilyen magas lett volna. Ezt a földtömeget egy hídfővel megtámasztani erőtanilag ugyancsak tisztes, bár nem lehetetlen feladat. A költségek azonban jelentősek, bár természetesen fizethetők lettek volna. Nagyobb bajt jelentett, hogy a geotechnikai szaktervezés a töltés 9-12 hónapig tartó süllyedését jelezte. Ez már „kiverte a biztosítékot”. A műszaki következményekről nem is szólva, ennyit nem várhattunk arra, hogy a töltés méltóztassék szép lassan összenyomódni, lesüllyedni. Majd utána a megfelelő magassági helyzetet figyelembe véve építenénk meg a hidat. Követtük az egyetlen világos lehetőséget. A hidat mindkét oldalon meghosszabbítottuk 51méterrel.”

A pillérek üregesek lépcsőkkel, liftekkel

Az autópályahidaknál előfordul, hogy valójában két párhuzamos hidat emelnek, egyet a bal, egyet a jobb pályának, de Kőröshegynél költségtakarékosságból csak egy híd épült, emiatt itt nincs leállósáv. A teljes beruházás ennek ellenére akkori értéken 51 milliárd (egyes források, így az ÁSZ szerint 44 milliárd) forint volt.

A munkálatok 2004-ben indultak a pillérek és a hídfők alapozásával, azaz a talajba 120 centiméter átmérőjű cölöpöket fúrtak le 18, illetve 23 méterre, majd ezeket a cölöpöket egy masszív vasbeton tömbbel összefogták. Erre épültek meg a pillérek.

A vasbeton pillérek belül üregesek, olyanok, mintha ablak nélküli, toronyházak lennének, mindnek a belsejében lépcsőház kapott helyet. Ugyan a pillérek belül jobbára üresek, de nagyon erősek, tervezésüknél egy esetleges földrengés hatását is vizsgálták. Ahogy elkészültek a vasbeton pillérek, elkezdődhetett a hídpálya építése.

Az építés a két hídfőtől egyszerre indult, egy-egy pillérről kiindulva két irányban növekedett a híd, úgy, mintha egy kétkarú mérleg karjait nyújtották volna egyre tovább. Az első időben az újabb elemeket fent a magasban betonozták. Az építési technológia miatt egy-egy nyílás egyik fele 3 hónappal előbb készült el, mint a másik, és a tervezésnél figyelembe kellett venni, hogy a régebben elkészült hídrész természetes okokból mozgott, akár fél métert is.

Azonban az építés elhúzódott, ezért a hídépítésben szokatlan lépésre szánték el magukat az építők, menet közben technológiát váltottak.

Szakítva azzal, hogy az egyes elemeket fent a magasban betonozzák ki, és azok elkészülte után tovább haladnak, az újabb elemeket a helyszínen, de a földön – pontosan a leendő helyük alatt – előre gyártották, és a kész, akár 650 tonnás darabokat húzták fel a hídhoz.

Erre a technológiaváltásra csak akkor kerülhetett sor, amikor már a híd alatti terepszint laposabbá vált, a domboldalon nem tudták alkalmazni. A hatalmas terhek felemeléséhez egy német-taiwani konzorcium segítségét kérték. Hiába a professzionális előkészület, így is történtek csúszások, elromlott, megrepedt berendezések, hiszen hatalmas tömegek emeléséről volt szó.

Ez a módszer sokkal gyorsabb haladást tett lehetővé, mert míg az eredeti eljárással napi átlagban 3,2 méternyi szerkezet készült el, az új megoldással ez a duplájára, napi 6,4 méterre nőtt.

A hidak építésénál nem bokrétaünnepet tartanak, hanem hordógurítást, és ez akkor következik be, amikor már át lehet menni a hídon. E szokás eredetéről több legenda szól, az egyik szerint ezzel az ördögöt verik át, hogy ne vigye el az első embert, aki átkel a hídon. Kőröshegyen a hordó átgurítására 2007. május 22-én került sor.

Máig a legnagyobb híd hazánkban

A szerkezet méretei lenyűgözőek, Magyarországon máig ez a legnagyobb híd. A hossza 1872 méter, a legmagasabb pilonja 80 méter magas, azaz akkora, mint egy 24 emeletes toronyház. A hatalmas szerkezet méreteire jellemző, hogy egy pillérsaruja – amiből pillérenként kettő van – alaplemezeivel együtt 10 tonna, a saruknál összesen 50 centimétert is mozoghat a híd. A pillérek tetejének alapterülete akkora, hogy a legmagasabb pillér elkészülte után azon az építői lábtenisz mérkőzést tudtak tartani.

A híd íves, az ív sugara 4000 méter, (azaz, ha a híd pályáját meghosszabbítanák, egy 4 kilométer sugarú kört adna ki) és Budapest felől 2,86%-os lejtéssel halad, a két végpont között a magasságkülönbség 53,4 méter. Az 1872 méteres 17 nyílású szerkezet szélső nyílásainak mérete 60, illetve 95, a közbenső nyílásoké egységesen 120 méter, a legmagasabb pontja a völgy felett 88 méter.

A híd belsejében a vasbeton elemeket masszív, lábszár vastagságú kábelek feszítik ösze. A tervezésnél arra is gondoltak, miképp lehet alkalom adtán e kábeleket cserélni, a szerkezetben tartalék feszítő kábeleknek is van hely.

Az óriás hídra lehulló csapadék nem egyszerűen lefolyik a hídról, hanem a híd gyomrában hatalmas átmérőjű csövekben fut le, innen ülepítő és tisztító medencéken keresztül éri el a környék halastavait.

A völgyhíd 2007-re készült el, és az átadás előtt, augusztus első hétvégéjén az építők nyílt napot tartottak, azaz fel lehetett menni a hídra sétálni, kerékpározni, hiszen ezt a normál forgalom mellet nem lehet megtenni, hiszen a gyalogos forgalom tilos a hídon. A forgalomnak a hidat 2007. augusztus 8-án át is adták a forgalomnak.