Hazánk legszebb Árpád-kori templomai – nézzék meg ezeket

Ha vérzik a fogínye, azzal foglalkozni kell
2024-06-01
Raffay Ernő: helytelen következtetés, hogy a fejletlenebb területeket vette el Trianon
2024-06-02
Show all

Hazánk legszebb Árpád-kori templomai – nézzék meg ezeket

Magyarország szerencsés helyzetben van, hiszen számtalan ezeréves műemlékkel büszkélkedhet, igaz, ezek nagyobb részét a történelem viharai jócskán megtépázták. Ennek ellenére Árpád-kori templomaink a középkori egyházi építészet értékes kincsei.

Az Árpád-kor, mely a magyar történelem korai szakaszát öleli fel a 9. század végétől a 13. század végéig, a magyar állam és kereszténység megszilárdulásának időszaka volt. Ezen időszak alatt számos templom épült, amelyek jelentős részét ma is megcsodálhatjuk, mint a korabeli építészet és vallási élet tanúit.

Az Árpád-kori templomok építészeti stílusa több hatás alatt formálódott. A korai templomok esetében a román stílus dominált, amelyet a masszív, vastag falak, a kis méretű, lőrésszerű ablakok és a boltíves záródású ajtók jellemeztek. Ezek az elemek a korszak építészetének védelmi jellegét tükrözik, mivel az épületek gyakran szolgáltak menedékként a helyi lakosság számára támadás esetén.

A templomok nemcsak vallási, hanem társadalmi központok is voltak, körülöttük alakultak ki a települések magvai, amelyek később ténylegesen városokká fejlődtek. Az egyház és az állam a korabeli Európában szoros együttműködésben állt egymással, ennek köszönhetően ezek az épületek nemcsak a hit, hanem a királyi hatalom szimbólumai is voltak.

A legszebb hazai romtemplom

A Dunántúl és egyben hazánk egyik legismertebb Árpád-kori műemléke a zsámbéki kolostor és templom. A romjaiban is tekintélyt parancsoló megjelenésű bazilikát a premontrei szerzetesek építették az 1200-as években. A templomot az 1763-as földrengés félig lerombolta, azóta nem történt felújítás az épületen

A Dunántúl és egyben hazánk egyik legismertebb Árpád-kori műemléke a zsámbéki kolostor és templom.

A romtemplom helyén már 1030-ban már egy falusi templom állt, erre épült a 13. században a késő román – kora gótikus stílusú, háromhajós bazilika, valamint a hozzá tartozó kolostor. A közel 40 méter hosszúságú templom késő román stílusban épült, de megtalálhatók rajta az akkoriban elterjedt gótika sajátosságai is. A zsámbéki romtemplomot ez az átmeneti építészeti stílus különlegessé és egyedivé teszi a magyarországi műemlékek sorában.

A háromhajós bazilika impozáns látványt nyújt, a díszes homlokzat és a gazdag szobrászati elemek a korabeli mesterek magas szakmai tudásáról árulkodnak. A főhomlokzat ikerablakai, a gazdagon faragott kapuzat és a kőfaragványok mind a 13. században elterjedt építészeti stílusjegyeket mutatják. A romtemplom még mai állapotában is lenyűgöző, az Árpád-kori Magyarország gazdag kulturális örökségének őrzője.

Minden ízében újjáépítették

A lébényi Szent Jakab-templom a zsámbéki romtemplomhoz hasonlóan a 13. század elején épült, és az  Árpád-kor egyik legjobban megőrzött román stílusú építménye Magyarországon.

A templom masszív, vastag falai, félköríves ablakai és gazdagon díszített kapuzata a román stílus jellegzetességét mutatják. A nyugati homlokzat különösen figyelemre méltó, két impozáns toronnyal, amelyek közrefogják a főbejáratot.

Az épület belső tere is bámulatos. A háromhajós (bazilikás) elrendezés és a boltívek harmóniája mellett a templom szentélye és a mellékkápolnák is megőrizték eredeti formájukat, ami ritkaság a korabeli templomok között. A bélletes kapuzatok levéldíszes oszlopfői, és a felületeket borító növényi ornamentika a hazai román kori művészet legszebb alkotásai közé emelik a templomot.

Az épület 1206-ban már bizonyosan létezett. Mivel Pannonhalmát 1550 után számos alkalommal elfoglalták a törökök, a volt lébényi apátság tulajdonosai is sűrűn cserélődtek.  Lébényt a bencések 1529-ben hagyták el, egy bő évszázaddal később a jezsuita szerzetesek tulajdonában került az apátság. A törökök 1683-ban felégették az épületet és csak kiűzésük után épült újjá a kolostor barokk stílusban.

A romos állapotban lévő templom nagy felújítása az 1860-70-es években történt, az új plébániaépületet 2002-2003-ban építették a román kort idéző stílusban a középkori kolostor gazdasági udvarának a helyére.

A Mecsek ékköve

A Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt templomot a 12. században építették Mánfa határában, román stílusban. A szerény méretű, meseszép templom misztikus történeteket őriz.

Az egyhajós templomot – több más épülethez hasonlóan – a török időkben porig rombolták. Romjait befedte a sűrű bozót, évszázadokon át szinte elfelejtették. A kis templom részben egy helyi marhapásztornak köszönheti a „feltámadását”, akinek elkóborolt bikája belebotlott az építmény köveibe.

A templom téglalap alaprajzú, négyszögletes, egyenes záródású szentélye dongaboltozatos, hajója síkfödémmel fedett. Az egyhajós imaház tornya román stílusú, jellegzetes, boltíves ikerablakokkal tagolt. A templomot a középkorban többször átépítették, és kibővítették. Az 1975-ben történt utolsó felújítás során egy kerítőfalat kapott az épület. Ugyanebben az évben a déli homlokzatát egy középkori kapuval együtt helyreállították, belső szintjét az egykori magasságra süllyesztették. Napjainkban évente több alkalommal koncerteket, kulturális eseményeket rendeznek a falai között.

Építészeti kuriózum az Alföldön

A Makótól karnyújtásnyira fekvő Kiszombor Magyarország egyik műemlék épületekben leggazdagabb községe. A falu 12. században épült körtemploma igazi kuriózum a hazai középkori egyházi építészetben.

A Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt templomot a 12. században építették Mánfa határában, román stílusban.

A kör alakú rotunda belül hatkaréjos kialakítású, melyhez hasonló építmény csupán a bodrogközi Karcsán és a kárpátaljai Gerényben áll napjainkban. A körtemplom boltozatát több periódusban festett freskók díszíti, a legidősebbek a szakemberek szerint a 13. században készülhettek. Az épületet az évszázadok alatt számos alkalommal átalakították, 1910-ben pedig összekapcsolták az akkor épült neoromán stílusú templommal. A rotundát 1983-ban leválasztották a templomról, de felújítása a kor előrehaladtával újból szükségessé vált.

A helyreállításnak köszönhetően az új falkiegészítés jól elvált az eredeti falazástól. A műemlékvédők az idők során levert fél oszlopokat nem építették újra, a karzatot mindössze három beépített gerendával jelezték. Kiszomboron legutóbb 2020-ban végeztek újabb munkálatokat a rotundán, akkor a homlokzatot helyreállították, leszigetelték a falakat, és új ereszcsatornát kapott az épület. Több más, hasonló korú templomhoz hasonlóan a kiszombori körtemplom időnként kulturális rendezvényeknek ad otthont.

Az ösküi rotunda

A Bakony lankáin hajdan állt településről és templomáról nem maradtak fenn írásos emlékek az építés korából. A magyarországi körtemplomok szakértője, Gervers Molnár Vera a 11. század végére helyezte az ösküi rotunda megépítését. A templom hajója és a vele egybeépített szentély mészkőből épült, míg a szentélyből nyíló, négyzetes alaprajzú sekrestye téglából. A jellegzetes alakú templom falai tekintélyt parancsolók, vastagságuk több helyen a 90 centiméter is meghaladja, de a masszív felépítés ellenére a falak többször is felújításra szorultak.

A rotundát a helyiek hosszú évszázadokon át hagyományos módon (misézésre) használták, de 1847-ben megépült az ösküi plébániatemplom, így eredeti funkcióját elvesztette az épület. Napjainkban csupán kápolnaként használják, vallási eseményeket kizárólag ünnepnapokon tartanak a falai között.

A magyar királyok „tablója”

Cserkút Árpád-kori templomát Keresztelő Szent János tiszteletére szentelték.

Cserkút Árpád-kori templomát Keresztelő Szent János tiszteletére szentelték.

Az egyhajós imaházat a 12. század végén építették, és eredetileg torony nélkül állt. Csak jóval később, a 14. században építettek tornyot a hajó nyugati oldalához, a szentély déli oldalához pedig egy sekrestyét. Ekkor – a korábbi tűzvészt követően – a templombelső új festést kapott. A diadalív jobb oldalán lévő Szent György kép alatti felirat jelzi a pontos dátumot, ebből kiderül, hogy 1335-ben végezték ezeket a munkálatokat.

Az 1400-as évek végén készültek a diadalív feletti képek, és ekkor a templomot fallal körbekerítették, a sekrestyéhez pedig egy osszáriumot (csontházat) építettek. A diadalív felett Krisztus trónol az üdvözültekkel, a belső oldalán a hónapok jelennek meg munkaábrázolásokkal, a déli részének jelenetein Krisztus látható a getszemáni kertben, valamint Jeruzsálemben. A szentély freskói töredezettek. Az alsó sávban egy redőzött függönyt imitáltak, felette Szent István, Szent Imre és Szent László királyok alakjait ábrázolhatták.

Cserkút Árpád-kori templomát Keresztelő Szent János tiszteletére szentelték.

1725-ben a templomot újjáépítették, egy barokk stílusú sekrestyét emeltek az északi oldalon, míg a déli sekrestye, az osszárium és a kerítőfal föld alá került. A templom mai képét az 1971-72-ben végzett helyreállításnak köszönhette, ekkor az értékes freskókat is restaurálták.

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.