Hírszerzők továbbra sem értik, hogy nézte be ezt így a Moszad

Három ábra, amely mindent elmonda az AIDS-ről a világon és Magyarországon
2023-11-30
Az amerikaiak Kínát növekvő, Oroszországot kevésbé tartják fenyegetésnek
2023-12-01
Show all

Hírszerzők továbbra sem értik, hogy nézte be ezt így a Moszad

Gáza, 2023. október 7. Izraeli ellentámadásban rakétacsapás ér egy lakóövezetet Gáza városában 2023. október 7-én. A Hamász palesztin iszlamista szervezet rakétaáradatot zúdított Izrael déli és középsõ részére a Gázai övezetbõl, és több tucat fegyverese hatolt be izraeli településekre. Legkevesebb hetven izraeli civilt gyilkoltak meg és több tucat embert túszul ejtettek, mintegy 900 sebesültet kórházban látnak el. Izrael teljes mozgósítást rendelt el. MTI/AP/Fatima Sbair

A Hamász terrorszervezet október 7-én mért csapást Izraelre – amit sem a polgári, sem a katonai hírszerzés nem látott előre. Azóta is azt találgatja a hírszerző társadalom: hogy nézhette be ennyire a helyzetet a világ egyik legjobb kémszervezete: a Moszad. Pedig nem ez volt az első ilyen eset.

A palesztin terroristák pusztító támadása épp az 1973-as Jom Kippur-i háború 50. évfordulójához – és a zsidó vallás egyik ünnepéhez, Szimha Tora-hoz – lett igazítva.

Fél évszázaddal ezelőtt Egyiptom és Szíria összehangolt, gyilkos erejű támadást indított Izrael ellen – elsősorban az 1967-ben elvesztett területek visszafoglalásáért.

Bár az 1973. október 6-án megindított, két frontos támadást számos lépés – például csapatösszevonás, a szovjet tanácsadók távozása – előzte meg, az izraeli hírszerzés mégsem fújt riadót, sőt, még az utolsó előtti pillanatban sem valószínűsítette egy háború kitörését.

Részben a Moszad akkori mulasztása miatt Izrael a háború első napjaiban menekülni, hátrálni volt kénytelen. A zsidó állam első védelmi vonala összeomlott, mind katonákban, mind haditechnikában korábban elképzelhetetlen veszteséget kellett elkönyvelnie. A politikai/hadtörténeti legendárium szerint Golda Meir izraeli miniszterelnök még az atombomba bevetését is elképzelhetőnek tartotta abban az esetben, ha a hadsereg nem tud felül kerekedni a támadókon. (Izrael a mai napig nem ismerte el hivatalosan, hogy rendelkezik nukleáris arzenállal.)

A Moszad – elvégre titkosszolgálat – tevékenységéről a legritkább esetben értesül a világ.

Így a mai napig a szervezet legnagyobb – minthogy legismertebb – sikere Adolf Eichmann, a náci Németország egyik vezetőjének, a zsidókkal szemben alkalmazott végső megoldás, az endlösungkitervelőjének és végrehajtójának elfogása Argentínában és Izraelbe szállítása. Eichmannt 1960 május 22-én rabolta el egy Moszad-különítmény, miután megbizonyosodtak személyazonosságáról. A náci vezér jeruzsálemi tárgyalása során beismerte bűnösségét – 1962. május 31-én hajtották végre rajta a kötél általi halálbüntetést. Adolf Eichmann közvetlenül felelőse volt 400 ezer magyar zsidó meggyilkolásának.

A legendás kém, Michael Harari személye köt össze két akciót is. 1972 szeptember 5-én, a müncheni nyári olimpiai játékok alatt a Fekete Szeptember nevű palesztin terrorcsoport elrabolt majd meggyilkolt 11 izraeli sportolót.

Izrael úgy döntött: bosszút áll, nehogy más terrorista sejt felbátorodjon a Fekete Szeptember sikerén. Az évekig húzódó akcióban végül a moszados kommandó, amelynek Harari is tagja volt, a terrorakciót végrehajtók közül hármat, valamit a támadás kitervelőjét likvidálta.

A bosszú-hadjáratnak egy Moszad-fiaskó vetett végett: az üldözés közben tévesen azonosítottak egy feltételezett elkövetőt, így 1973. július 21-én Norvégiában egy ártatlan marokkói pincért lőttek le a nyílt utcán.

A Moszad üzenete azonban célba ért: Izrael nem tárgyal terroristákkal és minden sérelmet megbosszul.

Harari részt vett egy másik, a nyilvánosság előtt ismertté vált akció előkészítésében is. 1976 június 27-én a Palesztin Népi Felszabadítási Front (PFLP) és a német Forradalmi Sejtek nevű szervezet két-két tagja Athénban feljutott az Air France 139-es Tel-Avivból Párizsba tartó – járatára, és a görögországi felszállás után hatalmába kerítette a gépet.

A terroristák először a líbiai Bengázi városába repültek az Airbus A300 típusú utasszállítóval, ahol feltöltötték üzemanyaggal a gépet, majd továbbindultak Uganda fővárosa, Kampala felé. A landolás után a terroristák csak a zsidó utasokat – összesen 94 embert – tartottak fogságban, mindenki mást elengedtek. Túszaikért bebörtönzött terroristák szabadon bocsátását követelték.

Az Moszad és a katonai hírszerzés – Hararival együtt – egy kockázatos, korábban sosem látott túszmentő akciót dolgozott ki, majd hajtott végre. Végül – egy kivételével – az összes túszt sikerült épségben megmenteniük a kommandósoknak, az akció során egyetlen izraeli katona vesztette életét, Jonatan Netanjahu alezredes, a jelenlegi izraeli miniszterelnök, Benjamin Netanjahu bátyja.

A Moszad másik legendás ügynöke Eli Cohen volt, aki a 60-as évek elején épület be Szíria legfelső politikai és katonai köreibe.

Cohen négy éven keresztül szállította az információkat Izraelbe – tevékenységének köszönhetően a zsidó állam a 6 napos háborúban, 1967-ben pillanatok alatt és komoly veszteség nélkül foglalhatta el az addig Szíriához tartozó Golán-fensíkot. Cohen meggyőzte a szír katonai vezetést, hogy az álcázott és beásott szír bunkerek köré gyorsan növő majomkenyérfákat kell ültetni, hogy a katonáknak árnyékot nyújtsanak. A támadó izraeli katonáknak csak utóbb csak azt kellett nézniük, hol vannak facsoportok, az amúgy kopár Golánon.

Eli Cohen 1965-ben bukott le – s bár komoly nemzetközi nyomás alá került Szíria, hogy adja ki Izraelnek, az arab állam inkább a pert és Cohen kivégzését választotta. Izrael később kommandós akciót indított Cohen földi maradványainak hazahozataláért, ám az akció kudarccal végződött. 2018 nyarán jelentették be, hogy a Moszad egy különleges akció során megszerezte és Izraelbe szállította Eli Cohen azon karóráját, amelyet kémként viselt.

A teljes izraeli hírszerzés lefagyásának okát csak találgatni lehet – teszik ezt külföldi szakértők kérve és kéretlenül. A zsidó államban egyenlőre a katonai műveleteké a főszerep, a kudarc okaival – ígérik – később foglalkoznak. Márpedig van mit feltárni.

Ugyanis nem csupán arról van szó, hogy Izrael egy pillanatra elaludt, másfelé nézett, amikor palesztint terroristák tömegei törtek át a gázai határon és kezdtek válogatás nélküli, bestiális gyilkolásba.

A Hamasz támadását hónapokon, ha nem éveken keresztül kellett előkészíteni. A kezdeti rakétacsapásban a hírek szerint 5-7 ezer lövedéket indítottak izraeli célpontok ellen. Márpedig ennyi robbanószert, alapanyagot, majd a kész rakéták mozgatni, tárolni – hatalmas és elvben elég látványos feladat ahhoz, hogy a hírszerzés kiszúrja. Ez mégsem történt meg. A zsidó állam hírszerzése a legkritikusabb ponton vallott kudarcot.

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.