A sövények évszázadok óta fontos elemei a kerteknek és udvaroknak, díszítő szerepük mellett térelválasztóként is hozzájárulnak a környezetünk szépségéhez. A gondosan ápolt sövény egy élő fal, amely színeivel, formájával és textúrájával meghatározza a kert hangulatát, miközben gyakorlati előnyöket nyújt a hobbikertésznek. Nem árt azonban átgondolni, milyen fajtát válasszunk.
Betonkerítés, trapézlemez vagy zöldellő bokrok zöld fala. Sokunk fejében megfordult már, milyen módon választhatnánk el birodalmunkat a szomszédok kíváncsi tekintete elől.
Az épített kerítések vitathatatlan előnye, hogy nem igényelnek rendszeres karbantartást, és ha egyszer rögzítettük a kerítés elemeit, évtizedeken át szolgálhatnak bennünket.
A patinás téglákból emelt kerítések rusztikus megjelenésükkel akár romantikus parkok hangulatát is megidézhetik a kertünkben. Ha látványosabb, természetes megoldásokban gondolkodunk, megfontolandó az „élő zöld fal”, egy tetszetős sövénykerítés telepítése, de nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy rendszeres gondozást igényel.
A sövények szerepe
A sövények alapvető szerepe a térelválasztás, a zöld falak megakadályozzák a belátást, ugyanakkor nem zárják el teljesen a kilátást és a napfényt. Ez különösen hasznos lehet olyan helyeken, ahol a magánszféra megőrzése fontos, de a kert természetes és nyitott jellegét is megtartanánk.
A sövények szélfogóként is funkcionálhatnak, védelmet nyújtva a kert többi részének a szélsőséges időjárási körülmények ellen. A megfelelően kiválasztott és karbantartott sövények akár zajvédőként is szolgálhatnak. Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy a sövények fontos élőhelyet biztosítanak a kertben élő madarak, rovarok és számos más állatfaj számára. Virágzásuk során beporzó rovarok ezreinek nyújtanak táplálékot, míg sűrű ágaik védett madarak fészkéhez biztosítanak ideális helyet.
Okosan telepítsünk
Egy sövény helyének meghatározásakor fontos figyelembe venni a talaj minőségét, a fényviszonyokat és a terület méretét. Az örökzöld sövények általában napos vagy félárnyékos helyen fejlődnek a legjobban, míg a lombhullatók jól tűrik az árnyékot is. Nem elhanyagolható szempont a sövények növekedési üteme, végső magassága és szélessége, valamint a karbantartásukhoz szükséges idő és energia.
Az ültetési távolság a növények típusától függ. Lényeges, hogy a sövényeknek elég helyre van szükségük a gyökérzetük és lombozatuk kifejlődéséhez. Az ültetési mélység is fontos. Elegendő mélység kell ahhoz, hogy a gyökerek jól rögzüljenek, de nem szabad túlságosan mélyre mennünk, mert ezzel akadályozhatjuk a növény fejlődését.
A sövények rendszeres gondozást igényelnek, melynek egyik legfontosabb eleme a metszés. A rendszeres metszés segít fenntartani a sövény formáját, sűrűségét és egészségét. Az örökzöld sövényeket gyakrabban kell metszeni, hogy megőrizzék alakjukat, míg a lombhullató sövényeknél elég lehet évente egyszeri alakítás.
Egész évben meseszépek
Az örökzöld sövények népszerűsége abban rejlik, hogy egész évben üdén pompáznak, folyamatos takarást és védelmet nyújtva. Bár ezek a sövények kevésbé látványosak a virágzási időszakban, cserébe egész évben megnyugtató zöld hátteret biztosítanak.
Leyland ciprus
A Leyland ciprus (Cupressocyparis leylandii) a legnépszerűbb hazai örökzöld sövényfajta, amely gyors növekedésével és sűrű lombozatával tűnik ki. Évente akár 90 centimétert is nőhet, így rövid idő alatt magas, áthatolhatatlan sövényt képez. A növény sötétzöld tűlevelei és egyenes, oszlopos növekedése miatt kitűnő választás, pláne akkor, ha gyorsan szeretnénk elérni a kívánt sövénymagasságot. A Leyland ciprus gyors növekedésű, sűrű, átláthatatlan lombozatának köszönhetően kiváló szélfogó képességgel bír.
Tuja
A tuja (Thuja occidentalis) klasszikus választás az örökzöld sövények között. A leggyakrabban ültetett fajta a „Smaragd tuja”, amely szabályos kúp formát ölt, és évente 20-30 centimétert nő. Lombozata élénkzöld, ami télen is megőrzi színét. A tuja különösen népszerű városi környezetben, mivel jól tűri a légszennyezést és a városi klímát, de megfelelő öntözést igényel a száraz időszakokban.
Japán tiszafa
A japán tiszafa (Taxus cuspidata) az egyik legigénytelenebb és legstrapabíróbb örökzöld sövényfajta. Sötétzöld tűlevelei és lassú, egyenletes növekedése miatt népszerű a kertészek körében. Bár lassabban növekszik, hosszú élettartamú és sűrű sövényt alkot. A növény minden része mérgező, ezért óvatosan kell bánni vele, ha gyerekek vagy háziállatok élnek a közelében.
Puszpáng
A közönséges puszpáng (Buxus sempervirens), vagy bukszus, megfelelő választás alacsonyabb sövényekhez. Sűrű, apró levelei és kompakt növekedése miatt remekül alakítható, így keretek, labirintusok vagy alacsonyabb sövények kialakítását is biztosítja. A puszpáng lassan nő, de rendkívül hosszú életű, és jól tűri a metszést. Kedvező tulajdonságai mellett nem árt tudni, hogy érzékeny a puszpángmolyra, amely jelentős károkat okozhat a növényben.
Lombhullató sövények
A lombhullató sövények szezonális változatosságot visznek a kertbe: tavasszal és nyáron zöld lombozatukkal, ősszel színes leveleikkel díszítik a környezetet. Télen, lombhullás után a sövények szerkezete és formája kerül előtérbe.
Gyertyán
A közönséges gyertyán (Carpinus betulus) az egyik legkedveltebb lombhullató sövényfajta, amely sűrű ágrendszere és szívós, strapabíró természete miatt ideális választás, ha magas és átláthatatlan sövényt szeretnénk létrehozni. Ősszel a gyertyán levelei aranysárga színben pompáznak, télen pedig az elszáradt levelek egy része a növényen marad, így részleges takarást biztosít.
Bükk
A bükk (Fagus sylvatica) elegáns megjelenésű sövény, amely különösen népszerű azok körében, akik természetes, de rendezett sövényt szeretnének kialakítani. Lassan növekszik, de hosszú életű és megfelelő gondozás mellett sűrű, átláthatatlan falat képez. Ősszel a bükk levelei gyönyörű, mély vörösesbarna színre váltanak, festői látványt nyújtanak a kertben.
Galagonya
A galagonya (Crataegus) őshonos lombhullató növény, amely sűrű, tüskés ágrendszere miatt kiválóan alkalmas védekező sövényként is. Tavasszal fehér virágok borítják, amelyek nyáron piros bogyókká változnak, így a galagonya egész évben páratlan látványt nyújt. Ősszel a levelek aranysárgára színeződnek, míg télen a bogyók megmaradnak a növényen, így vonzva az éhes madarakat. Bár jól tűri a rosszabb talajviszonyokat, tüskéi miatt nehézkes lehet a metszése.
Japán fűz
A japán fűz (Salix integra ‘Hakuro-nishiki’) egy rendkívül dekoratív sövény, amely tavasszal és nyáron zöld-fehér-rózsaszín leveleivel tűnik ki. Bár nem olyan sűrű, mint a hagyományos sövényfajták, kiváló választás lehet, ha különleges, figyelemfelkeltő sövényt szeretnénk kialakítani. Gyors növekedésű, szokatlan, színes lombja nem olyan sűrű, mint más sövényeké, de rendszeres metszéssel megfelelő módon formázható.
Turkesztáni szil
A turkesztáni szil (Ulmus pumila), közismertebb nevén csodasövény, az utóbbi években vált igazán népszerűvé, különösen azok körében, akik gyorsan növő, strapabíró sövényre vágynak. A csodasövény legnagyobb előnye, hogy rendkívül gyorsan nő. Évente akár 1-1,5 métert is képes növekedni, ami azt jelenti, hogy néhány év alatt teljesen kifejlődött, átláthatatlan zöld falat hozhatunk létre belőle.
Virágosak és zamatosak
A virágzó sövények, mint például a josta (Ribes × nidigrolaria), a rózsa (Rosa spp.) vagy a tamariska (Tamarix spp.), tavasszal és nyáron látványos virágzásukkal emelik a kert esztétikai értékét. Ezek a sövények gyakran vonzzák a méheket, pillangókat és más beporzó rovarokat, amelyek jelenlétükkel hozzájárulnak a kert ökológiai sokszínűségéhez.
A gyümölcstermő sövények, mint például a málna (Rubus idaeus), a fekete ribizli (Ribes nigrum) vagy az alma (Malus domestica), nemcsak esztétikai, hanem gyakorlati haszonnal is kecsegtetnek. Ezek a növények ízletes gyümölcsökkel ajándékozzák meg a kert tulajdonosát, miközben sűrű növekedésükkel hatékony térelválasztóként szolgálnak.
