A kérdés természetesen részben provokatív, sokaknak nem az okoz gondot, hogy hova pakolják a rengeteg pénzüket, hanem az, hogy miként tudják kifizetni a számlájukat. Ugyanakkor tény, hogy egy speciális változás miatt 2025 februárjában és márciusában hirtelen nagyon sok lakossági megtakarítás keres majd helyet magának.
Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója a több helyen is nyilatkozott az elmúlt időszakban, a Tudás.hu-nak adott interjúját itt olvashatja. A szakember elmondta, hogy a kamatok csökkenése miatt már elkezdhet enyhülni az állam kamatfizetési terhe, rögzítette, hogy
2025-ben nagyon számít az intézményi befektetőkre, hiszen a bankok és a biztosítók például csökkenthetik a különadójukat, ha pótlólagos állampapírt vesznek.
Ugyanakkor a vezérigazgató deklarálta, hogy minden ismert adósságtípusban, így a devizakötvényben, a lakossági állampapíroknál, vagy éppen a zöld kötvényeknél is számít a befektetőkre jövőre is.
A nagy kifizetés
Mint elmondta, 2025-ben összesen 1700 milliárd forintnyi kamatot fizet ki az ÁKK a lakosságnak,
ráadásul ennek kétharmadát már rögtön az első negyedévben. Az inflációkövető Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) ugyanis most még egyszer remek kamatot fizet, hiszen a kamatfizetés bázisa a 17,6 százalékos 2023-as éves átlagos infláció lesz.
Viszont azután, így már 2026-ban is csak jóval kevesebbet, hiszen a 2024-es átlagos infláció lesz a kamatfizetés alapja, ami a becslések szerint valahol 3,7 százalék körül alakul.
Ha leegyszerűsítjük a képletet, a kérdés úgy szól, hogy a magyarok a kerekítve 18 százalékos kamat után majd megelégednek-e a kerekítve 4 százalékos kamattal? Sőt, a kérdésnek két szintje van, mibe teszik az emberek a kifizetett kamatokat, illetve nem cserélik-e le a lakossági állampapírjaikat valami teljesen új instrumentumra?
Az ÁKK bizakodik
Rögtön deklarálhatjuk, hogy a hídon akkor lehet átmenni, ha odaértünk, racionális döntést akkor lehet majd csak erről hozni, amikor a lakossági befektetők éppen aktuálisan látják, hogy milyen a lakossági állampapírok kínálata, mit ígérnek az éppen megvásárolható papírok, milyen állapotban vannak a különféle alternatív piacok (kötvények, részvények, bankbetétek, befektetési alapok, ingatlanpiac, arany, bitcoin, bármi egyéb).
De agyalni azért már lehet a kérdésen. Az ekkor elkölthető lakossági pénz ugyanis tényleg nagyon nagy összeg lehet, több ezer milliárd forint is annak függvényében, hogy csak a friss kamatok keresnek helyet maguknak, vagy mindenféle, ma még állampapírban tartott vagyonelem is.
Biztosak lehetünk benne, hogy az ÁKK se nem akar túl sokat fizetni, hiszen akkor persze könnyebb eséllyel fogná meg a pénzeket, de nem akarja magát óriási kiadásba verni.
Viszont túl nagy kiáramlást sem szeretne, mert azzal megbolygatná az adósságszerkezetet.
Nem lesz könnyű feladat kimérni, hogy milyen ajánlattal érhető el az optimális megoldás.
Az ingatlanpiac nagyon készül
Egyben biztosak lehetünk, a hazai ingatlanpiac szinte minden szegmense (legyen az lakás, raktár, iroda, ipari épület, garázs) nagyon készül.
Ugyanis komoly keresletet és így áremelkedést hozhat, ha egy csomó pénz van a lakosságnál, amelyik jó hozamra vadászik, ráadásul a hozamok is alacsonyabbak. Jöjjön egy számpélda!
Amíg az állampapírral 18 százalékot lehetett keresni,
addig akkor érte meg állampapír helyett inkább befektetési céllal ingatlant venni, ha egy 50 millió forintos lakást ki lehetett úgy adni, hogy az éves bérleti díja 9 millió forint legyen (18 százalék),
vagyis 750 ezer forint havonta. Ha azonban 4 százalékot lehet keresni egy állampapírral, akkor egy ilyen lakás már akkor is megéri, ha éves szinten 2 millió forint a bérleti díj. Vagy fordítsuk meg a gondolatot! Ha az előbb említett lakás tényleg kiadható évi 9 millió forintért, akkor az a 4 százalékos hozamkörnyezetben 225 millió forintot is megérhet (a 9 millió ennek az összegnek a 4 százaléka)., Természetesen a kamatok lenegyedelődése a valóságban általában nem jelent ekkora árugrást, de a példa jól mutatja, hogy az alacsonyabb hozamkörnyezetben minden ingatlanbefektetés nagyon felértékelődik.
Sőt, mivel sokan számítanak erre a nagy keresletre, valójában már most megindultak az árak felfelé.
És a részvények?
Akinek persze nincs annyi szabad pénze, hogy egész lakásokkal spekuláljon, egész lakásokat, vagy irodákat vásároljon bérbeadási céllal, annak ez az út nem járható, de ő is beszállhat például ingatlanalapokba.
Egy másik lehetséges új ötlet a részvénypiac. Aki 2024-ben hitt a részvényekben, remek évet zárhatott, csak úgy zárporoztak a kétszámjegyű hozamok.
Az Egyesült Államok hasított a legjobban, de ez egy olyan év volt, amikor az európai, a kínai, a japán, vagy a magyar piac is remekelt. Csak egy furcsa paradoxon, egész évben a német gazdaság problémáit elemeztük, miközben a német DAX index 20 százalék feletti mértékben drágult.
Nos, ez a trend még fenn is maradhat, miközben a részvénypiac jövőjéről azért nehéz túl okosakat mondani, mert a piacok beárazták már a tőzsdebarát Donald Trump megválasztását,
de most nagy bizonytalanságot jelent, hogy mit fog valóban megvalósítani a terveiből. Minél többet, az annál jobb rövid távon az Egyesült Államoknak és annál rosszabb a többi nagy régiónak, ugyanakkor hosszabb távon nem a politikai intézkedések, vámok, adók, fenyegetések döntenek, hanem a valós teljesítmények. Ha pedig túlságosan drágává, felülárazottá válnak az amerikai papírok, a Big Tech cégek például folyamatosan döntögetik a csúcsaikat, annak azért meglesz a böjtje.
Vegyes portfóliók
A bölcs befektető több tétet is le fog tenni a befektetések nagy rulettasztalára.
Biztos, hogy érdemes pénzt hagyni a magyar kötvénypiacon,
a 3-4 százalékos hazai infláció feletti hozamokat ígérő ilyen-olyan állampapírok, az 1, 2, 3 éves fix hozamok, vagy az inflációt, a dkj hozamot követő változó hozamok, esetleg a lépcsőzetesen emelkedő kamattal kínált MÁP Plusz jó befektetések maradnak. Ugyanakkor a magasabb hozam reményében, aki teheti, valamilyen módon kockázatosabb eszközöket, hazai részvényt, ingatlant, befektetési alapot, külföldi részvényt is kereshet, miközben „stabilizátornak” az arany is vonzó marad a befektetési portfólióban.
Az ÁKK szempontjából az lenne a normál forgatókönyv, ha a kamatok felét a magyarok újra nála költenék el.
De azért az is biztos, hogy némi fejtörést fog okozni az ÁKK vezetőinek, hogy a kínálatukban elérhető papíroknak nemcsak a nominális hozama lesz jövőre alacsonyabb, de egy olyan éven vagyunk túl,
amikor a forint is sokat gyengült, vagyis a magyar befektetők biztosan többet fognak gondolkodni azon, hogy valamilyen euróban, vagy dollárban denominált eszközt vásároljanak meg.
A döntésig van idő, de gondolkodni már érdemes.
