A világ legnagyobb gazdasági övezetei, az Egyesült Államok és az „Európai Egyesült Államok”, vagyis az unió bőszen csökkentik a kamatokat, mert az segítheti a gazdasági növekedést. 2024 és főleg 2025 legnagyobb kérdése, hogy valóban sikerülhet-e az elemzők által remélt pálya, vagyis folytatódhat-e a kamatcsökkentési trend.
A baráti beszélgetésekben, amikor gazdasági kilátásokról van szó, az emberek feltörekvő márkákról, a mesterséges intelligenciáról, amerikai elnökválasztásról, esetleg inflációról, munkanélküliségről, növekedésről beszélgetnek. Nagyon helyesen, hiszen mindegyik nagyon fontos indikátor.
Ugyanakkor érdekes optikai csalódás, hogy amikor igazán hozzáértő elemzőkkel, közgazdászokkal beszélgetünk, az arányok nagyon eltolódnak és sokkal több szó esik a kamatokról, ezen belül is kiemelten az amerikai és az eurózónás kamatokról,
vagyis az amerikai FED és az Európai Központi Bank (ECB) meghatározta irányadó kamatokról.
Nem véletlenül, hiszen, ha egy gazdasági övezet stabil és képes csökkenteni a kamatokat, akkor az segíthet élénkíteni a gazdaságot, olcsóbbak a hitelek, ehet fejleszteni, lakást venni, fogyasztani, nem érdemes annyira kuporgatni.
Csakhogy nem mindig lehet kamatot csökkenteni, mert olykor védeni kell a nemzeti devizát, vagy az infláció ellen érdemes magasabb kamatokkal védekezni.
De, hogy is állunk most ezzel?
USA: November 7.
Valaha ezen a napon a régiónkban még a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat ünnepeltük, minden kisiskolásnak örök fejfájást okozva azzal, hogy miért novemberi az ünnepe az októberi eseménynek.
Most az amerikai elnökválasztás (november 5.) után két nappal, vagyis az említett november 7-én az amerikai jegybanki szerepet betöltő Fed 2024. novemberi ülésén nagyon fontos döntés született,
a Fed 25 bázisponttal 4,5-4,75 százalékra csökkentette a az egynapos irányadó kamatszintet.
Ez a döntés a várakozásoknak megfelelő volt, és a döntéshozók a döntés mellett szinte ugyanolyan fontos kommentároknál sem okoztak nagy meglepetést. A kísérőszövegek arról szóltak, hogy a Fed nem követ határozott trendet, inkább gondosan értékelni fogja a jövőben beérkező adatokat, illetve a kockázatokat, és ezek alapján mérlegeli majd a hitelfelvételi költségek miatt nagyon izgalmas kamatok további kiigazítását.
A szokásos sajtótájékoztatón Jerome Powell Fed-elnök a tőle elvárható higgadtsággal és apolitikussággal elmondta, hogy a Fed nem tart semmilyen előre meghatározott irányt, nem zárja ki, de nem is mondja biztosra a decemberi további kamatcsökkentést.
Donald Trump győzelmének hatásával kapcsolatban pedig megjegyezte, hogy a választásoknak a közeljövőben nincs hatása a Fed döntéseire.
Azért azt is rögzítette, hogy amennyiben Donald Trump arra kérné, hogy mondjon le, nem tenné, a Fed-elnöki poszt független, nem az elnök kénye-kedve szerint alakítható. Mindenesetre az elemzők is értékeltek, szerintük a kamatvágás jó jel volt, és háromnegyedük szerint a következő hónapban is 25 pontot vághat a Fed.
Az amerikai elemzők szerint azért volt szükség a kamatvágásra, hogy a gazdagság élénk maradjon, az Egyesült Államok elkerülje a munkanélküliségi ráta emelkedését.
Az elemzők többségi véleménye szerint jelenleg nincs olyan mutató, amely alapján, le kell állítani a kamatvágási ciklust, így a lépések folytatódhatnak. Legközelebb december 18-án lesz újabb kamatdöntés.
Donald Trump valójában igenis számít
Az amerikai piac azért valójában nem fogja tudni elkerülni a Trump-hatást.
Ez a beígért protekcionista politika miatt erősebb dollárt, valamivel nagyobb inflációt és valamivel magasabb kamatokat eredményezhet.
A jegybank pedig mindenképpen szeretné elkerülni a recessziót, de mivel a Trump-politika akár az amúgy is magas költségvetési hiány további emelkedését is magával hozhatja, az ellen is védekezni kell.
A fő adósságnövelő hatás amúgy az, hogy Trump a magasabb inflációval és kamatokkal az eleve gigantikus amerikai államadósság finanszírozási költségét is emeli.
A hiány alakulását egyébként mindenki élőben követheti. Az online US Debt Clock vagyis az adósságóra eléggé rémisztő, mindenféle adósság alakulása látható rajta és a nemzeti szint már a 36 ezer milliárd dollárhoz közelít.
Egyébként fizikailag is van egy ilyen óra New Yorkban, amely egy óriásplakát méretű kijelző,.A bruttó államadósságot mutatja, a Bank of America Tower nyugati oldalán található Manhattanben.
Eközben Európában
Természetesen az Európai Központi Bank (ECB) maga sem maradhat le nagyon az élénkítésben, hiszen az európai gazdasági növekedés lassabb, mint az amerikai.
Az Európai Központi Bank ezért az idén már háromszor csökkentette a kamatokat, minden esetben 25 ponttal, összességében az év eleji 4 százalékról 3,25 százalékra. Itt az elemzők az idei évben még egy, majd jövőre négy, egyenként 25 bázispontos kamatvágásra számítanak. Ha tényleg így alakul, akkor 2025 végére 2 százalékon állhat a betéti kamatszint az eurózónában.
Az európai kamatpolitika kicsit összetettebb, eltérő kamatok vannak, ilyen a betéti rendelkezésre állás, az irányadó refinanszírozási műveletek és az aktív oldali rendelkezésre állás kamata, de mi az elsőt emeltük ki, ez a 3,25 százalék most.
Az EKB-döntések lényege, hogy az infláció csökkentése, a dezinflációs trend jól halad, de a gazdaság élénkítésére szükség lenne.
Az elemzők hozzáteszik, hogy ugyan az infláció rövid távon emelkedhet egy kicsit, mert a bérnövekedés továbbra is magas, de a nyomás azért enyhül, ezért az EKB vélhetően továbbra is elkötelezett amellett, hogy csökkentse a kamatokat.
A jövő év elején ugyanis jó eséllyel elérhető lehet az inflációs cél az eurózónában. ami ott 2 százalék. A következő kamatdöntő ülést december 12-én tartja az EKB, vannak, akik 50 pontos vágást is elképzelhetőnek tartanak, de a jóslatok zömében a 25 pontos a nyerő.
És akkor a magyar kitekintés
Ez a cikk nem Magyarországról szól, ahol magasabb a kamatszint és most esély sincs a csökkentésre. Így valójában csak egy rövid kiegészítéssel szeretnénk idehozni, hogy a 6,5 százalékos magyar kamatot most még akkor is nehéz csökkenteni, ha az európai, illetve az amerikai szint már ma is 2-3 százalékkal alacsonyabb, és lendületes a kamatvágási trend.
A magyarázat egyértelmű, itthon vannak inflációs veszélyek, de talán van egy olyan hétköznapi elem is, ami mindenki számára érthető.
Cikkünk írása idején 414 forintot ér egy euró. Ha most a Magyar Nemzeti Bank (MNB) csökkentené a forint vonzerejét (kamatelőnyét), az a forint ellen spekulálóknak csak felhívás lenne keringőre.
