Kasztráltak helyett kontratenorok – Mi a titka a fejhangú énekeseknek?

Megrendezik a balatonszemesi Bujtor István Filmfesztivált, nevezni május 15-ig lehet
2021-04-06
Afrikában sokkal nagyobb eséllyel veszti el csecsemőjét egy anya, mint a gazdag országokban
2021-04-07

Kasztráltak helyett kontratenorok – Mi a titka a fejhangú énekeseknek?

Helyes lenne, ha mindenki ügyelne rá, hogy hangszíne színesebb palettájú legyen. A hivatásos énekes számára ez a tudás kötelező, a régizene művelői számára pedig nélkülözhetetlen. A barokk korban a magas szólamokat a csengő, angyali hangú kasztráltak énekelték. Miután végleg betiltották a barbár kasztrálást, a fejhangon éneklő kontratenorok vették át szerepüket.

A lemezpiacon – amely ha takaréklángon is, de él – a ritkaságok, a világelső felvételek újra és újra felkeltik az érdeklődést. A zenei folyóiratok, a különböző díjak bírálói megkülönböztetett figyelmet szentelnek azoknak az újdonságoknak, amelyek a régmúltba viszik a hallgatót. Az úgynevezett régizene, a reneszánsz, de főként a barokk muzsika, a 20. század utolsó negyedében vált divatossá és az maradt az új évezredben is.

Technika a hiteles előadásért

2020 végén jelent meg a francia kontratenor sztár, Philippe Jaroussky legújabb CD-je, amin a 18 számból 5 világpremier. Az énekes a művészet iránti hódolatát fejezi ki ajánlásában:

…Csoda, hogy ez az album elkészült. Eredetileg 2020 áprilisára terveztük a felvételt, de a karantén megakadályozta. Az utolsó pillanatig nem tudtuk, sikerül-e júniusban összejönnünk. Amikor ismét zenélhettünk, az számomra és az Artaserse zenészei számára is felszabadító élmény volt. A La vanità del mondo – A világ hiúsága – tűnt az album megfelelő címének. Talán a jelenlegi válság, és ezek a mintegy 300 évvel ezelőtt írt áriák felébresztik a lelkiismeretünket.

Philippe Jaroussky

Jaroussky 2009-ben járt először Budapesten, az akkor még létező Budapesti Tavaszi Fesztiválon. Az első kissé rideg pillanatok után a Zeneakadémia falai beleremegtek a hatalmas ovációba. Amikor pedig  Cécile Chaminade Sombrero című dalocskáját versszakonként váltott – szoprán és bariton – hangon adta elő, harsány tetszés díjazta a produkciót, amely dokumentálta, nemcsak a fejhang technika a sajátja, és – mint egy interjúban hangoztatta:

nem vagyok kétnemű.

Hasonló tomboló sikert aratott a 2015-ös BTF-en Max Emanuel Cenčič horvát születésű énekes Johann Adolf Hasse Siroe című operájának címszerepében. Cenčič a világhírű Wiener Sängerknabenben nevelkedett, amely napjainkban nemcsak fiúkórus, mint Haydn idejében, hanem komoly oktatási intézmény, színházzal. A neves férfialt ma is Bécsben él, 2020 szeptemberétől a csodálatosan helyreállított Bayreuthi Barokk Operaház művészeti vezetője. 1994-ben ebben a házban készült Gérard Corbiau filmje Farinelliről, a híres kasztráltról.

Max Emanuel Cencic

Ezzel elérkeztünk egy nehéz zenei kérdéshez. A barokk művek hiteles előadásának vajon alapkövetelménye-e hogy a kasztráltak számára írt szólamokat ma kontratenor (másként: férfialt) férfiak énekeljék, vagy a mezzo és alt nőket bújtassák férfiruhába?

Robert Donington zenetörténész szerint az sem hiteltelen, ha a darabokat átkomponálják. Gluck például az Orfeo ed Euridice bécsi ősbemutatóján Orfeóként Gaetano Guadagnit, a kor egyik sztár kasztráltját léptette fel. A párizsi premierre viszont egy tenor Orfeo számára maga a szerző írta át lefelé a szerepet és a zenekari anyagot.

A karrier és gazdagság súlyos ára

Guadagni a kifejezést favorizálta a vokális tűzijátékkal szemben, nem engedte tapssal megakasztani a cselekményt, akármilyen bravúrosan is hangzott el egy ária. Charles Burney korabeli angol zenetörténész így jellemezte:

telt és jó hangvételű kontratenor.

Guadagni egyetlen valós személyként jelenik meg Richard Harvell A kasztrált című regényében (Typotex Kiadó). A megindító történet fiktív, de érzékletesen ábrázolja a barbár kasztrálás testi-lelki következményeit. A szép hangú fiúkat a mutálás előtt szemelték ki. Elkábították vagy leitatták a gyermeket, forró vízbe ültették, majd egy felhevített késsel eltávolították a heréket. A kasztrálást Európában a törvény és az egyház tiltotta, de amikor V. Sixtus pápa (a trónon 1585 és 1590 között) átszervezte a Szent Péter-bazilika kórusát, beengedte a kasztráltakat, akik rövidesen átvették a vezető énekesi pozíciókat a fiatal fiúktól és a fejhangon éneklő falzettistáktól.

Sokszor látszólagos okokra, kutyaharapásra, balesetre, betegségre hivatkozva végezték el a kasztrálást. Következményeképp a gége szerkezete átalakult, a hangszálak rövidek maradtak, a hang terjedelme és ereje ellenben naggyá fejlődött. Farinelli, eredeti nevén Carlo Broschi műtétjét például lovasbalesettel indokolták. Gaetano Majorano, azaz Caffarelli, a másik korabeli sztár viszont 10 esztendős korában maga kívánt „eunuchhá” lenni.

Robert Donington is felidézi A barokk zene előadásmódja című kötetében, hogy Nicola Porpora zeneszerző (1685-1767), korának híres énekmestere egyetlen lapra jegyezte fel azokat az énekgyakorlatokat, amelyeket tanítványainak, köztük Caffarellinek előírt, és amelyeket hat éven át kellett gyakorolniuk. Caffarelli négy esztendő után türelmét vesztette, ám Porpora emlékeztette fogadalmára, amelyet minden növendékének meg kellett tennie kapcsolatuk kezdetén:

állhatatosan járja azt az utat, amelyet a tanára előír, bármily unalmasnak tűnjék is.

A kottalapot a nápolyi Királyi Konzervatóriumban őrizték, másolatait énektanárok több nemzedéke használhatta – vélte Marietta Amstad muzikológus. Hat év után Porpora azzal bocsátotta el Caffarellit

Menj hát fiam, már nincs mit tanulnod. Itália és a világ első énekese vagy.

Caffarelli

Ami nem pontosan így lett, mert másik növendéke, Farinelli ugyanilyen hírnévre tett szert.  Johann Joachim Quantz híres fuvolaművész miután meghallgatta, azt mondta:

Farinellinek átható, telt, gazdag, fényes és jól modulált szopránhangja volt.

A kasztráltak fénykora az 1700-as évekre esett, Händel külön szólamot írt a Messiásban Francesco Bernardi, azaz Senesino számára.

Farinelli

A zeneszerző, bár „átkozott bolondnak” nevezte a hírhedetten nehéz természetű énekest, briliáns szerepeket írt számára, Giulio Cesarét, Andronicót a Tamerlanóban, Bertaridót Rodelindában, Ottonét és másokat. Senesino azonban követelőző és pimasz volt, Händel később egy időre megvált tőle.  Londonban Senesinónak alkalma volt Farinellivel is egy színpadra lépni. A Siena-i borbély fia pályafutása végére szép vagyon gyűjtött, házat vett szülővárosában, oda vonult vissza.

A „castratók” általában csillagászati összegeket kerestek, mert Európában, különösen pedig Londonban egy-egy operaelőadás elképzelhetetlen volt nélkülük. Királyok, hercegek keresték a társaságukat. Farinelli fizetése 1500 font volt Angliában, a rajongók adományai ezt feltornázhatták 5 ezer fontra. Elnyerte V. Fülöp madridi udvarában a spanyol királyi család tiszteletbeli tagja címet. Éjszakánként magánkoncerteket adott a királyi párnak, mert a királyné hitte, hogy a muzsika gyógyíthatja férje súlyos depresszióját. Farinelli egyebek között szép hangszergyűjteményt hagyott hátra, mestermívű csembalót, Stradivari és Amati hegedűt. Szülőhelyéhez közel, Bolognában hunyt el.

Giovanni Carestini saját nevén lépett Senesino helyére, több Händel operában énekelt, volt Ruggiero az Alcinában és játszotta az Ariodante főszerepét.

A tiltások végül célba értek, a kasztráltak fokozatosan kiszorultak az operaházakból, 1878-tól pedig az egyházi kórusokból is, 1903-ban X. Piusz pápa végleg betiltotta a kasztráltak foglalkoztatását. Az utolsó kasztrált, aki a Sixtus-kápolna kórusában énekelt, Alessandro Moreschi volt. Hangját néhány jól-rosszul helyreállított felvétel őrzi.

Pótolhatatlanok, vagy sem?

A kasztrált hangnak nincs és nem is lehet igazi helyettese: ez olyasmi, amit kénytelenek leszünk nélkülözni

a sarkos megfogalmazást 1973-ban adta közre Robert Donington (könyve magyarul A barokk zene előadásmódja, címmel 1978-ban jelent meg).  Nyilván nem számított a régizenei mozgalom nagymértékű előretörésére. Mindenesetre megállapítja, hogy a titokzatosnak látszó kontratenor hangszín a hangterjedelem nagy részében nem más, mint fejhang, azaz falzett.

A magas fekvést az eredményezi, hogy az énekes a hangszalagoknak csak egy szakaszát használja

mondja Donington. Állítása egybecseng a tudós, dr. Hacki Tamás nemzetközi hírű foniáter professzor közlésével:

A zenei barokkban oly népszerű altot, az akkori időkben kasztrált férfiak énekelték. Ma a férfi altot, vagy kontratenort, általában baritonnak, vagy tenornak megfelelő hangfajú férfiak képezik, speciális hangtechnikával. A magas és lágy hangzású, virtuóz hang a falzett regiszterből vezethető le, mégis különbözik attól. A hangajkak egyes művészeknél nem zárnak teljesen, másoknál igen. (Hacki T.: A beszéd- és énekhangképzés fiziológiája akusztikája, patológiája, terápiája. 250. old. In: A Foniátria és Társtudományok /Hirschberg, Hacki, Mészáros szerk./, Eötvös Kiadó 2013.)

A hazai régizenei képzés fokozatosan épült fel, ma is elsősorban a hangszeresekre koncentrál. Ha valaki a vokális technikában és stílusban szeretne elmélyedni, külföldre kell mennie. Ilyenformán az „ütős” tálalású barokk operák csak alkalmilag tűnnek fel a magyar operarepertoáron. Kétségtelen, hogy a ritkaságok általában komoly visszhangot keltenek. 2009-ben a Magyar Állami Operaház Händel Xerxészét mutatta be, Kovalik Balázs elsöprő sikerű rendezésében. Ebben egymást váltva kapott feladatot két tehetséges kontratenor, Bárány Péter és Birta Gábor, mindketten Hamari Júlia németországi mesterkurzusain csiszolták képességüket. Birta a diplomáját is a Stuttgarti Színi- és Zeneakadémián szerezte, évek óta Londonban él, az éneklés mellett a divatiparban is tevékenykedik.

Meglepődne az 1990-ben elhunyt Donington, ha tudná, hogy hány kortárs alkotást komponáltak eleve kontratenorok számára. Eötvös Péter Csehov drámája nyomán írt operát, Három nővér címmel. A lyoni ősbemutatón a három nővért három kontratenor alakította. (A darabot később szoprán és alt változatban is játszották szerte a világban.)

Haydn: Élet a Holdon, Purcell: Tündérkirálynő, Gluck: Orfeo ed Euridice, Tallér Zsófia: Leánder és Lenszirom, Monteverdi-Bella Máté: Poppea megkoronázása – ezekben a művekben mutatkozott be a friss diplomás kontratenor, Daragó Zoltán. Mesteroklevelét nemrég Helsinkiben, a rangos Sibelius Akadémián szerezte. Korábban egy évet a hollandiai Hágában töltött, a régizene egyik fontos nemzetközi centrumában.

Daragó Zoltán

A finn zenei közeg új és új kihívásokat kínál a fiatal magyar énekesnek: februárban Philipp Glass operája, az Ehnaton finn nyelvű előadásában a címszerepet játszotta, majd a West Side Storyban lép színre, Consuelo, az egyik Cápa lány alakjában. Hágában rutint szerzett az extrém feladatok terén is, Lehár Ferenc Messze a nagyerdő kezdetű dalával például felvillanyozta kurzustársait.

Végül ne feledkezzünk meg a popzenészekről, a falzett éneklés tőlük sem idegen, példa a Bee Gees, a Modern Talking, Michael Janckson, a The Darkness gitáros-énekese, Justin Hawkins, a Kiss énekese, Paul Stanley és nem utolsó sorban a több mint három oktávot áténeklő Freddie Mercury.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Weboldalunk bizonyos funkcióinak működéséhez és a célzott hirdetésekhez sütikkel gyűjt névtelen látogatottsági információkat. Az Elfogadom gombra kattintva a webhely használatával Ön elfogadja a weboldal sütikre vonatkozó aktuális adatévelmi irányelveinket. További információért kattintson ide.

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close