Orbán fontos interjút adott egy francia lapnak – Alapkérdésekről beszélt
2023-12-08
Miért így számozzuk Budapest kerületeit?
2023-12-09
Show all

Friss kiálltások a hétvégére

Budapest, 2023. december 7. Érdeklõdõk a Suttogó föld - A táj alternatívái a magyar és izraeli kortárs képzõmûvészetben címû kiállítás megnyitóján a Néprajzi Múzeumban 2023. december 7-én. A november eleji terrortámadás miatt kitört háború következtében késõbbre halasztott, 6. Jeruzsálemi Biennálé egyik tárlata magyar alkotók munkáival kiegészülve egy hónapon át látható. MTI/Bruzák Noémi

Programokat ajánlunk Önöknek a hétvégére.

Suttogó föld – izraeli-magyar kiállítás a Néprajzi Múzeumban

Suttogó föld - izraeli-magyar kiállítás a Néprajzi Múzeumban

A táj alternatívái a magyar és izraeli kortárs képzőművészetben címmel, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) és az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI) szervezésében a háború miatt idén elmaradó Jeruzsálemi Biennálé szolidaritási kiállítása látható a Néprajzi Múzeumban. Az egy hónapon át nyitva tartó tárlaton harmincnyolc művész – húsz izraeli és tizennyolc magyar alkotó – munkáját tekintheti meg a közönség.

A közös kiállítás festményei, grafikái, fotói és szobrai megerősítik, hogy a különböző vallásokhoz és generációkhoz tartozó eszmék, reflexiók és vélemények a szimbiózis vágyának koncepciójával egységes egésszé állnak össze, amelynek üzenete: az emberiség nyugalomra és kölcsönös elfogadásra vágyik. Az öt tematikus szekcióba rendezett izraeli és magyar alkotások egymásra reflektálva hoznak létre egy átfogó, kortárs művészeti tájképet, amelynek az ortodox – ember nélküli, festett – tájkép ugyanúgy része, mint az ökofuturista, disztópikus tájábrázolás.

Francoise Gilot a Műcsarnokban

Felszálló Főnix címmel látható Francoise Gilot francia festőművész megközelítőleg nyolc évtizedet felölelő, mintegy 70 alkotását bemutató életmkiállítása a a Műcsarnokban.

Kovács Krisztina művészettörténész, a Várfok Galéria művészeti vezetője, a kiállítás kurátora a kiemelte: a Műcsarnok tárlata a művész Európában valaha megrendezett legátfogóbb bemutatkozásának tekinthető, melyen nemcsak a festményei láthatók, hanem többek között egyedi papírmunkáit, akvarell- és tustechnikával készült alkotásait, sokszorosított grafikai eljárásokkal készített műveit, litográfiáit és monotípiáit is megtekinthetik az érdeklődők.

Olyan meghatározó momentumai villannak fel az életműnek, mint a kezdeti, még picassói korszakából származó drámai önarcképe, a legendás párizsi Mourlet Műhelyben készített egyik első litográfiája, az 1980-as évek monumentális lebegővásznai, vagy az 1990-es évek kiemelkedő fontosságú sorozatának, a Vándornak a darabjai, melyek hosszú idő után újra együtt láthatók.

Kereki Sándor fotói a Capa Központban

A hetvenes évek Budapestje elevenedik meg a Kereki Sándor munkásságát bemutató kiállításon, amelyna Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban látható.

Kereki Sándor kamaszkorában, a hatvanas évek végén kezdte el fényképezni a fővárost a nyolcvanas évek elejéig. A fiatal amatőr fotográfus szűk pár év alatt készített képein a nagyvárosi ember élete elevenedik meg – olvasható Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ MTI-hez eljuttatott tájékoztatójában.

Két évvel ezelőtt fedezték fel Kereki-életművet, amikor képei a Fortenpanhoz kerültek. A fotós fiatalon véghezvitt és korán lezárt munkássága a magyar fotográfia történetének fontos eredménye, amelynek a szakma kánonjában van a helye – mutatnak rá a tájékoztatóban.

Ha az 1970-es években Magyarországon létezett volna a “street photography” elnevezés, annak Kereki kiemelkedő hazai úttörője lenne – idézi a tájékoztató Petrányi Zsolt művészettörténészt, a Magyar Nemzeti Galéria jelenkori gyűjteményének vezetőjét, aki szerint Kereki a korabeli hazai fotóművészeti felfogást messze túlhaladva örökítette meg a városi életet.

Különleges Munkácsy kiállítás a gyulai Almásy-kastélyban

Munkácsy: a sikersztori címmel nyílik új időszaki kiállítás a gyulai Almásy-kastélyban. A tárlat az első ecsetvonásoktól a világhírnévig követi Munkácsy Mihály életét, aki ezzel “visszatér” abba az épületbe, ahol ismerkedni kezdett a festészettel.

Gyarmati Gabriella művészettörténész, a kiállítás kurátora az MTI-nek úgy nyilatkozott: az volt a céljuk, hogy úgy láttassák Munkácsyt, ahogyan korábban még nem.

Korábban a békéscsabai Munkácsy Múzeumban a belga üdülőhelyen, Ostendén eltöltött utazásait emelték ki egy időszaki tálaton; most a korai éveire fókuszálnak. Nagybátyja – aki az 1848-49-es harcokban való szerepe miatt hosszú ideig nem praktizálhatott ügyvédként – az 1860-as években a gyulai vármegyeházán kapott állást. Ide tért vissza Aradról az árva asztalosinas Munkácsy is, amikor megbetegedett – idézte fel a szakember.

A fiatal Munkácsy Gyulán öt hétig járt rajzot tanulni a német Fischer Károlyhoz. Itt ismerkedett meg Szamossy Elek festőművésszel, aki épp akkor tért haza Itáliából, mivel felkérték a Wenckheim család ősgalériájának restaurálására. Így kapcsolódik össze Munkácsy Mihály és a gyulai Wenckheim-Almásy-kastély története – ismertette Gyarmati Gabriella, aki elmondta, hogy innen indul a kiállítás, amely bemutatja többek közt Munkácsy hazafias érzelmű festészetét; az életképeket; emellett külön termet szentelnek a Siralomháznak, ahol a mű alkotásának körülményeit is megismerhetik a látogatók.

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.