Kihalt ludat ábrázol egy 4600 éves egyiptomi festmény

Mit olvas? – Romsics Ignác, történész
2021-02-24
Deloitte: egyre nagyobb üzlet a női sport
2021-02-25
Show all

Kihalt ludat ábrázol egy 4600 éves egyiptomi festmény

Egy kihalt ludat ábrázol az ókori egyiptomi művészet egyik remekművének tartott festmény – állapította meg egy új tanulmányban az ausztráliai Queenslandi Egyetem egy kutatója.

Anthony Romilio a 4600 éves festményt vizsgálva jött rá, hogy a képen látható ludak már kihaltak. Mint felidézte, a furcsa, de gyönyörű madár különbözött a modern vörösnyakú lúdtól (Branta ruficollis), testén, fején, mellén, szárnyain és lábain határozott, merész színek és minták voltak – írja a phys.org tudományos ismeretterjesztő portál.

A Meidúmi ludak néven ismert festményt 19. századi felfedezése óta csodálják, és az “egyiptomi Mona Lisaként” hivatkoznak rá. Mindeddig azonban senki sem fedezte fel, hogy a képen egy kihalt lúdféle látható – mondta el a kutató.

A Meidúmban eltemetett Nofermaat egyiptomi herceg felesége, Itet kápolnájában találták meg a Meidúmi ludak néven ismert képet, amely ma a kairói Egyiptomi Múzeumban található. A képen hat lúd látható, három jobbra, három balra néz. A három lúd valójában sok ludat jelképez, mivel az egyiptomi írásban a három a többes szám jele.

A kutató szerint a művészi szabadság is magyarázhatja a ludak különleges tollazatát, amely teljesen más, mint a modern libáké, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a régészeti helyszínen talált egyéb alkotások állatábrázolásai, a madarak és emlősök képei is tökéletesen pontosak voltak.

Romilio azt is elmondta, hogy a modern vörösnyakú ludak csontjait nem találták meg egyetlen egyiptomi régészeti feltáráson sem. Viszont érdekes, hogy egy hasonló madár csontjait Krétán megtalálták.

Zoológiai szempontból az egyiptomi műalkotás az egyetlen dokumentuma ennek a jellegzetes tollazatú lúdnak, amely ma már világszerte kihaltnak tűnik

magyarázta a tudós.

Romilio rámutatott, hogy kihalt állatokat korábban is azonosítottak már ősi műalkotásokból, de nem lehetett minden faj létezését tudományosan megerősíteni.

A kutató a Tobias-kritériumok alapján próbálta azonosítani a ludat. Mint mondta, ez hatásos módszer fajok meghatározására, a madár legfontosabb jellemzőinek kvantitatív mérését alkalmazza.

Romilio emlékeztetett rá, hogy Egyiptom nem mindig volt túlnyomórészt sivatagos terület, gazdag élővilága volt és sok olyan faj élt ott, amely mára kihalt.

A művészet kulturális betekintést nyújt ebbe a világba, és értékes, grafikus lenyomattal szolgál a ma ismeretlen állatokról

mondta.

Ezek közé tartozik a modern szarvasmarhák elődje, az őstulok (Bos primigenius), valamint a gazella, a nyársas antilop, az antilop és a szamár korábban ismeretlen fajtái. Ezek az ősi állatábrázolások segítenek abban, hogy megismerjük a több ezer évvel ezelőtti biodiverzitást

tette hozzá.

Romilio tanulmánya a Journal of Archaeological Science: Reports kiadásában jelent meg.

Cikk küldése e-mailben
MTI
MTI

Vélemény, hozzászólás?