Még a végén B-kategóriás filmmé válik az égbolt a sok űrszemét miatt

Idén elnökválasztás van Oroszországban – A jelöltek
2024-01-22
Most vegyek hitelből lakást, vagy várjak a kamatcsökkenésre? – De akkor meg drágább lesz a lakás
2024-01-23
Show all

Még a végén B-kategóriás filmmé válik az égbolt a sok űrszemét miatt

Az alacsony Föld körüli pályát olyan alaposan és veszélyesen elárasztják a magáncégek elhasználódott műholdjai, hogy valamit tenni kell, mielőtt globális távközlési katasztrófát okoznának, és az égboltot egy halott űrhajósokkal teli B-kategóriás-film helyszínévé változtatnák.

Az amerikai Szövetségi Hírközlési Bizottság (FCC) elkezdett kőkemény bírságokat kiróni az űrszemétért, kezdve azzal a 150 ezer dollárral, amit a Dish Networkre ró szabott ki, miután a cég nem takarította el már üzemen kívül EchoStar-7 nevű műholdját.

Nem mintha 150 ezer dollár sokat számítana egy olyan vállalatnak, amely 2022-ben 16,7 milliárd dolláros bevételt mutatott ki, de az azért tény, hogy az FCC-nek már muszáj volt lépnie, riadót fújni, hogy megkezdődjön az űrszemét eltakarítása.

Lassan ott tartunk, hogy az űr használhatatlan szeméttel teli platformmá balkanizálódik.

A folyamat jelzi, hogy mi lesz, ha nem szabnak gátat a vállalati profitérdekeknek.

A központosítás, a meggondolatlan biztonsági műveletek és a felhasználók megfigyelési adatainak gyűjtése a gigantikus internetes óriásokat digitális szuperhulladéklerakóvá változtatta.

Masszív jogsértésekre már eddig is volt példa, a kiberbiztonság egyre fontosabbá válik.

Az űrben ettől még nagyon messze vagyunk, félő, hogy az úgynevezett Kessler-szindróma felerősödik. Ez a kifejezés azt jelenti, hogy a világűrben az alacsony Föld körüli pályán keringő és egymással összeütköző szemétdarabok egyre nagyobb valószínűséggel további szemétdarabokat állítanak elő.

A NASA 2022 januári becslése szerint több mint 9 ezer tonna űrszemét kering a Föld körül.

Ez körülbelül 500 ezer 1 és 10 centiméter közötti méretű hulladékot jelent. Az 1 milliméternél nagyobb részecskék száma pedig a becslések szerint meghaladja a 100 milliót. Ráadásul ezek a pöttyök tízszer gyorsabban mozoghatnak, mint egy puskagolyó. Még ha csak a keringési sebességgel is számolunk, akkor is akár óránként 28 ezer kilométeres sebességgel száguldanak ebben a zsúfolt zónában.

Bár az aktív műholdaknak már most is rendszeresen ki kell kerülniük a szemétdarabokat, a becslések szerint

2031-ig további 25 ezer műholddal bővül ez az már amúgy is túlterhelt térség.

Az olyan cégek, mint a SpaceX, az Amazon, a Viasat, vagy a OneWeb több ezre műholdflotta felbocsátására készülnek. A tét hatalmas, ugyanis ha az űrszemét nekiütközik a földi internetes kommunikációt segítő műholdaknak, globális leállásokra, net-kimaradásokra lehet számítani.

A NASA szerint a 600 kilométer alatti pályán keringő törmelék valószínűlleg néhány éven belül egyszerűen visszaesik a Földre, így elég a légkörben.

Reményteli lépésként a SpaceX máris közölte, hogy Starlink műholdjait még alacsonyabb, 500 kilométeres pályán kívánja tartani.

Ez azonban nem segít azon a jelenségen, hogy a légkörben elégő fémek mérgező anyagokat bocsátanak ki, ezek komolyan szennyezik a felső légkört – nem is beszélve a fényszennyezésről.

Az űrszemét nagyobbik része azonban a Földtől számított 800-1000 kilométeres pályán kering.

A NASA szerint ebben a magasságban a bomlási idő évszázadokban mérhető.

Eközben volt már arra példa, hogy autó méretű űrszemét csapódott Ausztráliába, és egy SpaceX-roncsdarab zuhant egy washingtoni farmer birtokára.

A Szövetségi Légügyi Hivatal egyik kongresszusi jelentése úgy becsülte, hogy 2035-re az Egyesült Államok által jóváhagyott alacsony Föld körüli pályán keringő technológiákból származó törmelék minden második évben megölhet vagy megsebesíthet egy embert.

Ahogy Moriba Jah űrkutatási környezetvédő a Scientific American című lapban közölte véleményét: “olyan új űrgazdaságot építünk, amely szomorúan emlékeztet az aranylázra: a vállalatok és a kormányok sietve igyekeznek minél nagyobb területre igényt tartani, nem törődve a következményekkel”.

Vannak persze tervek ennek megakadályozására egy törvényjavaslat elindítana egy programot a törmelék csökkentésére. Az amerikai légügyi hivatal (FAA) pedig megpróbál időkorlátokat megszabni a műholdak számára, hogy gyorsítsa a leszerelési folyamatot.

Kutatók azzal is próbálkoznak, hogy egyfajta biztonságos “parkolási zónát” tervezzenek meg a műholdaknak. Az Európai Űrügynökség már finanszírozza az égbolt megtisztítására összpontosító űrmissziókat, a japán kormány pedig akár 80 millió dollárt is ad az Astroscale nevű szemételtávolító cégnek kutatási programjához.

Az űrtakarítási ágazatban sorra jelennek meg a startupok, NASA azt tervezi, hogy néhány, darabonként 200 ezer dollárba kerülő, a mesterséges intelligencia által vezérelt lézerrel és 850 ezer dolláros TransAstra “szemeteszsákokkal” robbantja szét az űrszemetet.

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.