A világ a teljes GDP-jének a 10 százalékát költi egészségügyre. Ez persze sok mindent takarhat, kórházi ellátást, gyógyszert, megelőzést, étrend-kiegészítőket, informatikát. A „healthcare” piac eszelős ütemben nő, és itt tényleg csak úgy röpködnek a dollármilliárdok.
A világ egészségügyi piacát már ma is 10 ezer milliárd dollárra becsülik, amely éppen a tizede a világ teljes GDP-jének, amely kerekítve 100 ezer milliárd dollár. Ha számunkra jobban felfogható arányosítással szeretnénk élni, ez éppen az ötvenszerese a nagyjából 200 milliárd dolláros éves magyar GDP-nek.
A nagy iparágak közül ma ez a tartósan is a leggyorsabban növekvő szektor.
Hiszen az emberek tovább élnek, gazdagabbak és egyre több egészségügyi megoldás, gyógyszer, terápia áll rendelkezésre. Ha pedig valakinél megvan rá a forrás, vagyis van miből költeni, mi lehetne fontosabb, mint az egészség megőrzése, szeretteink megmentése és az élet meghosszabbítása?
A legendás amerikai egészségügy
A világgazdaságban is döbbenetes az Egyesült Államok ereje, az amerikaiak fogyasztása nagyjából a világ GDP-jének a 20 százaléka, nos,
Kanadával kiegészülve az észak-amerikai egészségügyi piac a világ egészségügyi piacainak a fele.
Vagyis a fejlett, de igen drága amerikai gyógyítás tényleg óriási piac. Ha azt mondtuk, hogy világszerte a GDP 10 százalékát költjük az egészségügyre, akkor kiugró, hogy az Egyesült Államokban (amely egy gazdag ország) ez az arány 17 százalék, vagyis a sokból arányaiban is sok megy az egészségügyre.
A legnagyobb nem biztos, hogy a legjobb
Ha azonban megnézzük a legfrissebb adatok alapján, hogy melyek a legjobb egészségügyi rendszerek, akkor nem az Egyesült Államok, hanem a távoli
Tajvan, Dél-Korea és Ausztrália vezetnek.
Az egyes faktorokban ugyanis a kormányzat felkészültsége, a rendszer széles elérhetőség (értsd ára), vagy a rendszer szakmai képességei egyaránt szerepet kapnak, és ha egy rendszer drága és nem általános a biztosítás, mint az Egyesült Államokban, az nem lehet a legjobb, e lista szerint
az Egyesült Államok csak a 15-ik legjobb rendszert működteti.
Magyarország az idén a 44-ik volt.
Ha szégyenkezni akarunk, akkor emeljük ki azt, hogy a régiónkból Horvátország, Szlovákia és Bulgária is előttünk végzett. Ha pedig büszkélkedni, akkor azt, hogy Lengyelországot 15 hellyel előztük meg, míg a szupergazdag Kuvaitot, vagy Katart még többel.
Az európai listavezetők egyébként idén a svédek, az írek és a hollandok voltak. Vagyis itt sem a legnagyobb volt a legjobb, mert a legnagyobb amúgy Németország volt.
Miből áll az egészségügy?
Az egyes alszegmensekben vannak kórházak és járóbeteg–ellátók, van gyógyszeripar, van telemedicina, de egészségügyi informatika, tanácsadás. étrend–kiegészítők is.
Az előrejelzések szerint a globális egészségügyi piac mérete 2027-re eléri a 12 ezer milliárd dollárt, vagyis a jelen szintről, amikor mostanában éves 3-4 százalékos volt a gyarapodás, éves 6-8 százalékra nőhet az ágazat bővülése. Talán már le sem kell írni, de a távoli megoldások, a digitalizáció és a mesterséges intelligencia azok a területek, ahol a leginkább bővülés várható.
A gyógyszerkirályok
Ha ekkora egy iparág, akkor ott hatalmas cégek is vannak. Igen, és ebben az iparágban a Nyugat még verhetetlen.
Mi elsősorban talán a gyógyszercégeket ismerjük, hiszen az ő termékeik mindenhová megérkeznek. Itt egy látványos ábrán látható a cégek mérete.
Az amerikai Pfizer továbbra is tartja globális első helyét, és ennek az egy gyógyszercégnek 100 milliárd dollárnál is nagyobb az éves forgalma. Őt az AbbVie, a Johnson&Johnson, a Merck és a Novartis követi (ez a csapat mind az évi 50 és 60 milliárd dollár közötti sávba esik a forgalmával).
Európaiként nem annyira örömteli, hogy egyedül a Novartis nem amerikai közülük, ő svájci.
De azért fontos hangsúlyozni, hogy a lista a forgalom alapján készült, a tőzsdei értékeltség alapján megemlíthetjük, hogy a dán Novo Nordisk ma a legértékesebb európai cég.
Mindez azért fantasztikus, mert azt kevés cég mondhatja el magáról, hogy a forgalmának majd a húszszorosát éri. A cég amúgy inzulinspecialista, és a nagy felívelésében szerepet játszott, hogy egyes termékeit a fogyni vágyók is „megtalálták”.
Halkan megjegyezhetjük ugyanakkor, hogy valójában az egészségügyben nem a gyógyszer a legnagyobb üzlet, hanem a szolgáltatás, a kereskedelem. Ha ezt az észak-amerikai listát megnézzük a legnagyobb egészségügyi cégekről, láthatjuk, hogy a Pfizer itt már csak tizedik, mert a nagy egészségügyi szolgáltatók, így
a CVS Health,
a United Health,
vagy a McKesson
300 milliárd dollár körüli forgalmat érnek el évente.
Ha sorban megnézzük a tevékenységeiket, az első egy szolgáltatásokat is nyújtó gyógyszertárhálózat, a második egy egészségügyi biztosító, a harmadik egy több országban is működő gyógyszer–nagylkereskedő, amelyik a biogyógyszerekben is nagyon erős.
Jövőkép
A globális egészségügyi piac az elkövetkező években továbbra is jelentős mértékben fog növekedni. A leggyorsabb bővülés jelenleg már Ázsia csendes-óceáni térségében várható, ahol gyorsabb a népesség-gyarapodás, a GDP-növekedés és most kezd kiépülni a fejlett, részben magánpiaci egészségügy is.
A nagy bevétel, az óriási cégek azonban nem homályosíthatják el, hogy a szektor nagyon komoly kihívásokkal is szembe néz. A növekvő költségek és a növekvő egyenlőtlenség az egészségügyi hozzáférhetőségben biztos, hogy rengeteg állampolgári, de akár politikai támadás indoka is lesz.
Bármennyire is drága egy-egy kezelés, az mindig rettenetes, hogy a kisebb biztosításokba egy emberi élet megmentésének még a kísérlete sem fér bele, miközben azt is meg lehet érteni, hogy tényleg nem lehet minden biztosítottnak minden ultramodern és méregdrága terápiát megfinanszírozni.
Vagyis az innováció, a technológiai fejlődés, a befektetések és a kormányzati szabályozás örökké azzal a dilemmával fognak küzdeni, hogy a jobb és fejlettebb szolgáltatások, ellátások iránti kereslet folyamatosan növekszik, és bár senki nem szeretné kimondani, hogy a magasabb jövedelműeknek jobbak az esélyei a hozzáféréshez és így az egészséghez, illetve az élethez, valójában mindenki tudja, hogy ez az igazság.
