Mitől ilyen sikeres a kézilabda Európában? – A siker a Final Four mögött

Az összes turisztikai szövetség és szervezet szereti, hogy a kormány visszavásárolta a repteret
2024-06-08
Megvan a válasz arra, hogy miért süketült meg Beethoven
2024-06-09
Show all

Mitől ilyen sikeres a kézilabda Európában? – A siker a Final Four mögött

A gyõztes gyõri cspat játékosai ünnepelnek, miután 30-24-re nyertek a nõi kézilabda Bajnokok Ligája négyes döntõjének fináléjában játszott Gyõri Audi ETO KC - SG BBM Bietigheim mérkõzésen a budapesti MVM Dome-ban 2024. június 2-án. A Gyõr hatodik alkalommal nyerte meg a nõi kézilabda Bajnokok Ligáját. MTI/Kovács Tamás

Június 1-2. igazi sportünnep volt Magyarországon. Remek hangulatban, magyar győzelemmel rendezték meg – immár tizedik alkalommal – a női EHF final four-t, vagyis a kézilabda BL-döntőjét. Gyorsan meg is született a döntés, 2027-ig, vagyis újabb három évre az MVM Dome-ban marad a sportesemény.

A futball vonzerejével nem nagyon vetekszik semmilyen sportág Európában, de azért a kézilabda (és a kosárlabda) népszerűsége olykor szinte hasonlónak tűnik. Nemrég Németországban a férfi kézilabda eb-n futballstadionokban, nem ritkán 50 ezer nézőnél is több látogató előtt rendeztek meccseket. Ha év közben valamelyik sportcsatornán német, francia, svéd, norvég, dán, vagy akár magyar klubmérkőzésekre pillantunk, tele vannak, a nem ritkán elég méretes arénák, és van a sportágnak valami olyan univerzális népszerűsége, hogy bármelyik magyar városba is visz a szövetség egy tornát, egy válogatott meccset, akkor jellemzően ott is megtelnek a sorok.

A gyõztes gyõri cspat játékosai ünnepelnek, miután 30-24-re nyertek a nõi kézilabda Bajnokok Ligája négyes döntõjének fináléjában játszott Gyõri Audi ETO KC - SG BBM Bietigheim mérkõzésen a budapesti MVM Dome-ban 2024. június 2-án.

A gyõztes gyõri cspat játékosai ünnepelnek, miután 30-24-re nyertek a nõi kézilabda Bajnokok Ligája négyes döntõjének fináléjában játszott Gyõri Audi ETO KC – SG BBM Bietigheim mérkõzésen a budapesti MVM Dome-ban 2024. június 2-án. A Gyõr hatodik alkalommal nyerte meg a nõi kézilabda Bajnokok Ligáját.
MTI/Kovács Tamás

A hangulat pedig garantáltan remek lesz, mert a sportág nagyon éles, rengeteg a meccseken a fordulat, dinamikus, sőt inkább kőkemény küzdelemről van szó.

A final four

Az európai klubélet legnagyobb küzdelme mindig az európai szövetség (EHF) final four (négyes döntő) nevű rendezvénye, egy olyan kétnapos ünnep, amelyben a 4 legtovább jutó európai csapat szombaton elődöntők során, majd vasárnap két helyosztóval, egy harmadik helyért vívott meccsel és egy döntővel küzdenek meg a végső sikerért.

2024. június 1-2. volt idén a női szakág eseményének időpontja, és ezúttal is (immár tizedszer) Budapesten, immár az MVM Dome-ban találkozott a magyar, a dán, a francia és a német bajnok.

Teljes magyar győzelem

A torna végül teljes magyar sikert hozott, egyrészt, mert tényleg remek volt a szervezés, másrészt, a magyar Győri Audi ETO KC a döntőt is megnyerte. A kézilabda szurkolásnak van egy nagyon megnyerő hangulata.

Itt is van bírógyalázás, indulat, méreg, fütyülés, de egyáltalán nem jellemző a másik csapat szurkolóinak vegzálása, sőt, udvarias taps szokta kísérni a másik csapat bemutatását is, noha maga a buzdítás, eléggé vehemens. A júniusi eseményen is a győri zöldek, a metzi sárgák, a bietigheimi fehérek és az esbjergi pirosak, az aréna egy-egy sarkát megkapták, és bármely kiélezett szituáció is alakult ki, végtelen sportszerűséggel szurkolt mindenki. Ahogy a világért fel nem merült senkiben, hogy az előtérben, a büféknél, vagy bárhol gond lenne a sörözgető szurkolók összeeresztésével. Lehet, hogy vannak ennél élesebb szituációk, ha szerb és horvát csapat találkozna (vagy kosárlabdában a görög és török is ilyen helyzet), de itt semmi ilyen nem volt.

Külön megsüvegelendő, hogy bár az elődöntőknél a magyar érdekeltségű meccs volt az első, a lelkes sportbarátok szinte teljes létszámban ott maradtak a második elődöntőre, vagy a harmadik helyért vívott küzdelem táborai is kitartottak a döntőre és az eredmény-hirdetésre.

Mindenki csapata

Győr 130 ezres, Metz 120 ezres, Esbjerg 115 ezres, Bietigheim 45 ezres város. A kézilabda jellemzően ilyen, természetesen az idei magyar bajnok, az FTC budapesti, vagyis a nagyvárosoknak is lehet nagy csapata, de jellemzőbb az a modell, hogy egy közepes város, ahol mindenkinek szívügye, „a csapat”, és az a kézilabda.

Magyarországon a férfi szakágban is Veszprém és Szeged a két fellegvár. Viszont egy ilyen városban annyira lelkes tud lenni a lakosság, hogy előbb-utóbb akár komoly arénát is érdemes felhúzni, mert megtölti a lelkes szurkolói sereg.

Ebben a sportágban válogatott szinten Norvégia és Dánia a legerősebb. Ugyanakkor mégis a magyar bajnokság az egyik legjobb, és ami tényleg meglepő, hogy a munkaerőpiacon átlagosan sokkal jobban kereső dánok, norvégok (és persze, koreaiak, brazilok, hollandok, szlovének, franciák) tömött sorokban érkeznek Magyarországra, hogy itt játszhassanak. Jó lenne hinni, hogy a jobb bajnokság és a fejlődési lehetőség mozgatja őket, de biztosan a pénz is.

Vagyis olyan szponzorok is kellenek a sportban (mint a Győr esetén az Audi), amelyek miatt egy észak-európai sportolónak is megéri idejönnie, aztán jellemzően nagyon jól is érzik magukat nálunk.

Örökranglisták

A női BL-t valójában már 1961 óta lebonyolítják, igaz a struktúra sokat változott. A legtöbbször a Szpartak Kijev csapata nyert 13 alkalommal, de azzal már gondban lennénk, hogy melyik mai országnak írjuk a győzelmeket, hiszen ezek még a Szovjetunió idejében születtek,és bár Kijev Ukrajna fővárosa, ma az ukrán kézilabda elég gyenge, az orosz pedig nem is képviseltetheti magát hivatalosan a viadalokon.

A lebonyolítás szerint amúgy mindig a legjobb 27 nemzet vehet részt a tornán a nemzeti bajnokával, de a nemzeti szövetségek további helyezéseket vagy felminősítéseket is kérhetnek az EHF-től. Olyan ez, mint a fociban, ahol jónéhány német, angol, olasz, spanyol klub elindulhat, magyar csapat is jellemzően több indulhat a női EHF BL-ben.

Lebonyolítás

A verseny több fázisból áll, vannak kvalifikációs versenyek, csoportkörök, kiesési szakasz, majd az említett final four. Ez elég komoly meccsterhelés, de a nézők nagyon kedvelik, a nemzetközi meccseknek végig nagyon sok a nézője, a focihoz képest ez egy különbség, ott ugyanis sokszor a nemzeti bajnokság a megbecsültebb.

Az elmúlt években Norvégia volt a nyerő, a Győri Audi ETO KC idei sikere előtt háromszor is a norvég Vipers Kristiansand nyert.

A csak a rendszerváltás előtt győzedelmeskedő Szpartak Kijev (13 diadal) után a legtöbbször az osztrák Hypo Niederösterreich nyert (8 győzelemmel), de a Győri ETO KC is immár dobogós az örökranglistán, a maga 6 győzelmével.

Nekünk volt még egy győztesünk, a Vasas 4-szer nyert, de ez már sajnos eléggé a múlt, utoljára 1994-ben sikerült a trófea megszerzése.

Egyéni sztárok

Ezzel az országok közötti listán a másodikak vagyunk, de mivel a Szovjetunió az első, azt is mondhatjuk, hogy a ma is létező országok versenyében már mi vezetünk.

A kézilabda nagykönyvei is mindent megőriznek, lehet tudni, hogy a legtöbb gólt (1141-et) a montenegrói Jovanka Radičević szerezte, mindössze 10-zel többet, mint a román Cristina Neagu. Érdekesség, hogy bár az orosz csapatok ki vannak tiltva a versenyből, de az orosz játékosok nem, így a mostani idényben egy orosz játékos, Anna Vyakhireva szerezte a legtöbb gólt, pedig az ő csapata, a norvég Vipers Kristiansand nem is került be a négyes döntőbe, de a szupersztár így is 113 gólt dobott.

A legértékesebb játékosnak pedig azt a Stine Oftedalt, a Győri ETO KC norvég középhátvédjét választották, aki könnyek között éppen a győztes döntővel búcsúzott a Győrtől.

További rendezések

Magyarország a 2024-2025-ös idényre, sőt 2027-ig is megszerezte a rendezés jogát. Valójában nagyon praktikus, ha egy város sokat rendezhet, több a tapasztalat, megvan az infrastruktúra, játékos és szurkoló is kialakíthatja a rutinjait.

A magyar kormány május elején döntött úgy, hogy a 2025-ös és a 2026-ös budapesti négyes döntőre mintegy 5 milliárd forintot különít el, a 2027-esre biztosan kell majd még forrás.

A jövő évi final fourra szinte garantálható a 18-20 ezres nézőszám, a jegyeket alighanem majd valamikor 2025 elején fogják elkezdeni értékesíteni, amikor persze még nem is lehet tudni, hogy ki jut majd el a nagy döntőbe, de a legoptimistábbak már ekkor bebiztosítják a belépőiket. Aki ugyanis beleszagolt a hangulatba, alighanem a következő tornát sem szívesen hagyja ki.

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.