MNB alelnök a kamatcsökkentésről: nincs hová sietni

Az oroszok bemondtak egy számot az ukránok emberveszteségéről
2024-04-23
Hogyan vált Irán a Közel-Kelet Nyugatot fenyegető konfliktusforrásává?
2024-04-24
Show all

MNB alelnök a kamatcsökkentésről: nincs hová sietni

A változékony kockázati környezet továbbra is óvatos és türelmes megközelítést tesz szükségessé a kamatpolitikában – mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a monetáris tanács kamatdöntését követő online háttérbeszélgetésen.

Áprilisban új szakaszba lépett a monetáris politika, a korábbinál lassabb ütemben haladva, hónapról hónapra adatvezérelten döntenek az alapkamat további mérsékléséről – ismertette. A “türelmes” szót érdemes kétszer is aláhúzni, nincs hová sietni – fogalmazott Virág Barnabás.

Az MNB Monetáris Tanácsa kedden 50 bázisponttal 7,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot, és a kamatfolyosó két szélét is ilyen mértékben mérsékelte. Előző, márciusi ülésén a testület 75 bázispontos, februárban 100, januárban 75 bázispontos enyhítést hajtott végre.

A magyar gazdaságban erős és általános dezinfláció érvényesül, ugyanakkor a piaci szolgáltatások inflációja magas szintről lassan csökken – fejtette ki Virág Barnabás.

Az inflációs kilátások és a növekvő piaci kockázatkerülés az alapkamat korábbinál lassabb ütemű mérséklését indokolják – húzta alá. Kiemelt szempontnak nevezte a pénzpiaci stabilitás megőrzését.

Az MNB változatlanul arra számít, hogy az áremelkedés üteme átmenetileg az év közepén emelkedik. Az infláció globálisan alacsony szintre került, ugyanakkor a dezinfláció üteme lassult. Magyarországon márciusban a fogyasztói árak 3,6 százalékkal emelkedtek éves összevetésben, ezzel az infláció az év eleje óta a jegybanki toleranciasávon belül alakul – mutatott rá.

Fontos eleme a makrogazdasági folyamatoknak az alelnök szerint az, hogy a munkaerőpiacon továbbra is kétszámjegyű a bérnövekedés, ez a bérdinamika az idei évre várható 4-5 százalék közötti éves átlagos inflációval együtt jelentős és érdemi reálbér-növekedést fog okozni az év egészében.

Kitért arra, hogy az exportteljesítményt az elhúzódóan gyenge európai konjunktúra visszafogja, míg a jelentős kapacitásbővítő külföldi közvetlentőke-beruházások fokozatosan élénkítik. 2024-ben a jegybanki előrejelzés alapján a GDP 2,0-3,0 százalékkal bővülhet, és 2025-től kiegyensúlyozott szerkezetű hazai növekedés várható, és az ország exportpiaci részesedése is emelkedik.

A kamatpolitika alakítása során a jegybank négy tényezőt követ kiemelt figyelemmel: az inflációt, az ország kockázati megítélését, a nemzetközi monetáris politikai környezetet és a pénzpiaci stabilitást – ismertette Virág Barnabás. Szoros figyelemmel követik a közel-keleti geopolitikai feszültségeket, és az azokból fakadó esetleges inflációs kockázatokat.

Elmondta, hogy februárban a folyó fizetési mérleg többlete historikus csúcsot ért el, a tavalyi javulást követően az előrejelzési horizonton is folytatódik a többlet növekedése.

Kérdésre válaszolva június végére a 6,5-7 százalékos alapkamat elérését továbbra is reálisnak nevezte.

A mostani ülésen a tanács egyetlen döntési opciót tárgyalt, az 50 bázispontos csökkentést, amit a tagok egyhangúan támogattak – közölte egy másik kérdésre.

Az üzemanyagárakba való várható beavatkozással kapcsolatos felvetésre elmondta: elemzésükben elsők között jelezték, hogy az ársapka kivezetését követően a korábbinál magasabb árrések alakulhatnak ki, ezek jelenleg nem csak a korábbiaknál, hanem a régiós átlagnál is magasabbak lettek. Az árrések tartós, fenntartható csökkentéséhez indokoltnak nevezte ezeket a beavatkozásokat.

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.