Nagyjából 30 kortárs műveket is áruló galéria van az országban – mondta a tudás.hu-nak Dián Krisztina, a Kortárs Galériák Egyesületének alelnöke. A VILTIN Galéria alapító-vezetője 16 éve, több mint tíz év, gazdasági szektorban szerzett vezetői tapasztalattal, két gyermekes családanyaként kötelezte el magát a kortárs képzőművészet mellett.
Hány kortárs galéria működik az országban, és mit takar pontosan ez a fogalom?
Nagyon sok, pusztán kereskedelmi egység, üzlet is galériának nevezi magát, így ez az elnevezés félrevezető.
A Kortárs Galériák Egyesületének tagjai a nemzetközi sztenderdek szerinti professzionális galériás tevékenységet folytatnak. Szakmai körben használt megnevezésük lehet kortárs galéria, kortárs magángaléria és kereskedelmi galéria. Működésük legfontosabb elemei a művészképviselet, magas színvonalú szakmai program és az ezekhez kapcsolódó kiállítások létrehozása. A galériák hozzájárulnak ahhoz a tudásunkhoz, hogy mi lehet művészet, így a hazai kortárs kultúra meghatározó részét képezik. Együttműködnek a múzeumokkal és nonprofit intézményekkel, kulturális és művészeti tematikájú lapoknak állandó témát biztosítanak. Tárlataik és az azokhoz kapcsolódó összes kulturális program mindenki számára elérhető, ingyenesen látogatható.
A kortárs magángalériák mikrovállalkozások, gazdasági társaságként a műtárgyeladásból és művészeti szolgáltatásokból származik árbevételük. Harminc galéria lehet, melynek működése megfelel, ha nem is teljes egészében, a fenti kritériumoknak.
Mekkora a vevőkör? Hányan tekinthetők e tekintetben aktív kultúrafogyasztóknak ma Magyarországon?
A kortárs képzőművészet iránt érdeklődő vásárlók köre, ahogy maga az ágazat is, dinamikusan változik, de a nemzetközi számoktól még mindig elmarad. A galériák egyik fontos tevékenysége az új érdeklődők bevonása, amit az egyesület is aktívan támogat. Elsősorban az eddig évente megrendezett Gallery Weekend Budapest fesztivállal, valamint a Budapest Contemporary, – Magyarország legújabb kortárs képzőművészeti vására – szakmai partnereként.
Minden magas színvonalú és átlátható szakmai program támogatja a gyűjtők – magánemberek, cégek, vagy intézmények – befektetési szándékát, bővíti a vásárlók és érdeklődők körét, és sikerrel szólíthatja meg a fiatalokat is.
A galériáknak mekkora hányada tagja az egyesületnek?
Jelenleg tizenkét tagunk van. A szigorú felvételi követelményrendszer mellett tagként a közösség érdekeit kell pragmatikusan előtérbe helyezni úgy, hogy a mindennapokban egy szűk piaci szegmensben tulajdonképpen egymás konkurenciái vagyunk.
Mire vevők ma leginkább az emberek?
A gyűjtőknek és a vásárlóknak eltérő a prioritásuk és különböző a hozzáállásuk is. Az előbbiek többsége komoly tudással rendelkezik, folyamatosan informálódik, és ennek megfelelően elvárásai is magas szintűek. Az utóbbiak választásaikban inkább trendkövetők. Bárhogyan is, tőkeerős vagy kevésbé, az egyesületi galériáktól ügyfélként mindenki ugyanazt a figyelmet, szaktudást kapja.
Hát nem mindenütt ezt tapasztaltam. De mi az, amit leginkább vásárolnak, mibe fektetnek?
Mindig izgalmas felfedezni a fiatal, feltörekvő tehetségeket és az új kifejezési formákat. A rizikó nagyobb, ugyanakkor a piacra belépő árak alacsonyabbak. A középgeneráció elismert alkotói és az idős mesterek értékállósága biztosabb, de nagyobb befektetést kíván. Az utóbbi évtizedekben igen változatos médiumokban – festmény, rajz, fotó, szobor, objekt, video, installáció – készült alkotások, de még mindig nehéz a festmények dominanciáját megtörni.
A kortárs művek nem mindegyik enteriőrbe illenek bele. Ilyenkor adnak-e tanácsot? Vagy rábízzák a vevőre a műtárgy elhelyezését?
A kortárs művészeten belül nagyon eltérő kifejezésformák, stílusok vannak jelen, de minden térbe, legyen szó céges környezetről vagy családi otthonról, könnyen találnak az érdeklődők izgalmas, odaillő alkotást. Az így enteriőrökbe kerülő műalkotások nem csak igényesek és esztétikusak, de művészettörténeti értelemben is értékálló darabok. Szakembereink, kurátoraink ilyenkor teljeskörű szolgáltatást nyújtanak, igény szerint felmérik a helyszínt, stiláris tanácsadást adnak, együttműködnek a belsőépítésszel vagy a lakberendezővel.
Üzlet vagy galéria? Mi a különbség?
Röviden: nem minden üzlet professzionális galéria, de minden professzionális galéria egyben üzlet is, aminek fő gazdasági tevékenysége a műtárgyeladás.
Működésünk fontos aspektusa, hogy munkatársaink a szakmai felsőoktatásban végeztek, a kortárs színtér aktív és ismert szereplői. Kiállítások kurátorai, sokuk írásait a művészeti lapokban, kiadványokban olvashatjuk. Örömmel és értően beszélnek a művészekről, a tárlatokról és válaszolnak a felmerülő kérdésekre.
Melyek a sztárutcák?
Számos kortárs magángaléria található, egymástól sétatávolságra a Király utca környékén – mint az acb, Deák Erika, INDA, Knoll Budapest, VILTIN – és elszórtabban a Múzeum körút vonzáskörzetében – Kisterem, Molnár Ani, TOBE, Vintage. Közelítve a Falk Miksához az Einspach Fine Art és a Kálmán Makláry, a budai oldalon pedig a Várfok Galéria az egyesületünk tagja.
A XI. kerületi Bartók Boulevard kulturális negyed több nonprofit kiállítótérnek és forprofit galériának ad otthont. A Falk Miksa utcában ugyanakkor a másodlagos piac több ismert szereplője koncentrálódik: aukciósházak és változatos profilú – bútor-, ékszer-, festmény-, porcelánkereskedők boltjai.
Mennyire és mikor számít az ár?
A hazai közönség – legyen magánember, cég, vagy intézmény – árérzékeny. A gyűjtők többsége már a kétezres évek elején is aktív volt, az azóta eltelt időben pedig a forint értéke körülbelül a felére csökkent. Miközben van olyan üzlet, ahol akár pár tízezer forintért is vásárolhatunk festményt, a laikus számára a szakma által elismert kortárs műtárgyak ára első ránézésre magas lehet. A hangsúlyos különbség az a kulturális szerep és értékállóság, ami az adott alkotást az egyetemes művészettörténet részévé teheti. A magyarországi árak összességében elmaradnak a külföldiektől.
Meg persze a jövedelmek is… Külföldön nemrég jártam egy olyan kórházban, ahol a lobbit kortárs művészeti alkotások díszítették. De itthon – ha kórházban nem is – de elegánsabb cégközpontokban, irodaházakban előfordul ilyen.
Jó látni, hogy itthon is egyre több műalkotással találkozhatunk szállodákban, irodaházakban, cégeknél és a magánegészségügyben is. Van, ahol gyűjteményt szeretnének alapítani, van, ahol nem csak a szolgáltatás, de tudatosan a környezet maga is értéket közvetít. Több szcenárió is megvalósulhat, azonban nem általános, hogy egy beruházás már a tervezés szintjén számol műtárgyakkal, és ezt figyelembe véve alakítja a terveket.
Hogyan alakulnak a nemzetközi művészeti kapcsolataik?
Taggalériáink az elmúlt tizenöt évben, néha erejükön felül, biztosították a magyar kortárs képzőművészet folyamatos nemzetközi láthatóságát, világszerte a művészeti vásárokon. Ezek a megmérettetések nem csupán kereskedelmi platformok, hanem a szakmai kapcsolatépítés fórumai is.
Az egyesület több, sikeres személyre szabott programot szervezett külföldi szakemberek – kurátorok, intézményvezetők és szakújságírók részére, a hazai kortárs képzőművészeti színtér nemzetközi beágyazottságának elősegítésére.
A Magyar Kortárs Művészeti Galériák Országos Egyesülete 2011-ben lépett be az Európai Művészeti Galériák Egyesületeinek Szövetségébe (Federation of European Art Galleries Association), amely jelenleg, 16 ország szervezetével együttműködve, több mint ezer kortárs és modern művészeti galéria szakmai érdekeit képviseli, Európa szerte.
