Öt dolog, ami megváltoztatta véleményünket a világűrről

30 éve körözték az olasz maffiavezért, de nem ismerték fel a közúti ellenőrzésen
2024-01-26
Megtörtént az első nitrogéngázas kivégzés az USA-ban
2024-01-26
Show all

Öt dolog, ami megváltoztatta véleményünket a világűrről

Gőzerőkkel folyik a földön kívüli élet kutatása. Forrás: Dino Reichmuth, Unsplash

Az űrkutatás több ezer évében több olyan felfedezés történt, amely alapjaiban változtatta meg az emberek kapcsolatát a világűrrel és ejtette újra és újra gondolkodóba az eget kémlelőket.

A mai tudományos nézetekkel ellentétben, az ókori görög filozófusokat megelőzően, sokkal kevésbé voltak egyetemesen elfogadott tudományos elméletek a Világegyetemről. A mítoszok, legendák és a szabad szemmel történt megfigyelések keveredtek egymással, sötétben tapogatózás volt az égbolt kutatása.

Föld alakú Föld

Mezopotámiai és indiai tudósok hellyel-közzel egy lapos Földet képzeltek el, amely körül keringenek valamiféle égitestek és a Nap. Az időszámítás előtti kínai tudósok szerint a Föld nem csak lapos, de négyzet alakú is volt, az égbolt pedig kerek. A csillagászok legfőbb feladata az égbolt mozgásainak leírása volt és kezdetleges naptárak alkotása, főként a földművelés segítéséhez.

Ritkaságnak számított, de lapos föld elméletnek még az 1800-as években is voltak követői.

Ritkaságnak számított, de lapos föld elméletnek még az 1800-as években is voltak követői.
Forrás: Orlando Ferguson, 1893

Mivel a felhalmozott tudás és a kevés és megbízhatatlan megfigyelés nem volt univerzális, közelítőleges dátum sincs arra, hogy mikor hízott a lapos Föld kép gömb alakú Földre, de i.e. 500 körül már vannak feljegyzések filozófusoktól, akik gömbölyű Földről beszélnek. Legfontosabb szerepe a lapos föld elmélet megdöntésében Eratosztenész egyiptomi tudósnak lehetett, aki elsőként számolta ki a Föld kerületét i.e. 240 körül, ráadásul csupán 2 százalékos eltéréssel a mai pontos értékhez képest. Kínai tudósok nem nagyon hittek neki, de állítólag az ő számításait felhasználva próbálták kiszámítani, hogy a (szerintük lapos) Föld fölött milyen magasan lehet a Nap, ami körülbelül 200.000 km-re adódott. A valós távolság körülbelül 150 millió kilométer. Érdemes viszont megjegyezni, hogy egészen a XVI. századig voltak, akik inkább a lapos Földben hittek, a végső, minden kétséget kizáró bizonyíték Magellán Földet körülhajózó expedíciója volt 1521-ben.

Galileo meghurcoltatása

A lapos és gömbölyű Földben hívők között bár volt vita, nem volt mély egzisztenciális probléma, hiszen mindkét elmélet szerint a Föld van a Világegyetem középpontjában. Az ember Univerzumban elfoglalt helyét viszont alapjaiban rengette meg Kopernikusz, aki nem volt megelégedve Ptolemaiosz csillagászati rendszerével, amely körpályákba ágyazott körpályák bonyolult rendszerével igyekezett megmagyarázni a csillagok mozgásait a Föld körül. A földközéppontú Világűr leírása egyre nagyobb problémát jelentett, Kopernikusz felismerte, hogy tabula rasa-ra van szükség, egy jóval elegánsabb világkép megalkotására ahhoz, hogy a halmozódó problémák megszűnjenek. Kopernikusz életének utolsó évében, 1543-ban, közvetlenül halála előtt prezentálta elméleteit egy Nap központú, heliocentrikus Univerzumról, így annak fogadtatását már nem élhette meg – érdemes viszont megjegyezni, hogy Kopernikusz még egyáltalán nem félt attól, az egyház hogyan fogadja majd elméleteit, sőt, élete munkáját III. Pál pápának ajánlotta.

Galileo rajzai a Holdról.

Galileo rajzai a Holdról.
Forrás: Picryl

Galileo Galilei volt az, aki a XVII. század elején először kezdte el bizonyítani is Kopernikusz elméleteit. Teleszkópos vizsgálataival megfigyelte a Vénusz fázisait, a Jupiter holdjait és a Szaturnusz gyűrűit, amelyek mind a heliocentrikus modellt támasztották alá. A bizonyítékok egyre csak gyűltek, a katolikus egyház, amely Kopernikusz idejében még inkább csendes szerepet vállalt a világnézeti vitában, 1616-ra viszont egyenesen eretnekségnek nyilvánította a heliocentrikus világkép hirdetését.

Galileo 1632-ben, 16 évvel később publikálta életművét, amely mégis kiáll a heliocentrikus világkép mellett – ezzel magára haragította VIII. Orbán pápát, aki korábban támogatta Galileit, amennyiben a tudós leszögezi, hogy elméletei pusztán absztrakt matematikai spekulációk, nem tükrözik a fizikai valóságot.

Galileo viszont nem így tett, így Róma beidézte, kihallgatta, majd letartóztatta eretnekség vádjával. A csillagászt kínzással fenyegették és végül arra kényszerítették, hogy vonja vissza elméleteit, aki ennek végül eleget is tett.

Élete hátralévő részét házi őrizetben töltötte, de nem hagyott fel a tudomány művelésével. Az ügy hivatalosan 1992-ben zárult le, amikor II. János Pál pápa hivatalosan elnézést kért Galileo-tól és elismerte az egyház hibáit az ügyben.

Az alma

A korabeli emberek számára lehengerlő felismerés lehetett, hogy a Föld nem az Univerzum középpontja, de kevésbé volt radikális felismerés, hogy valójában a Nap sincs a középpontban, hanem csak egy, a több tízezer csillagrendszer közül.

Galileo után a katolikus egyház lassan megváltoztatta hozzáállását a tudományhoz, amelyhez hozzájárultak a jezsuiták is, akik a XVI. századtól kezdve jelentős tudományos munkát folytattak, így a következő csillagászati ugrás már nem váltott ki parázs vitát az egyházzal. Sir Isaac Newton éppen abban az évben született, melyben Galileo Galilei meghalt, 1642-ben. Newton legnagyobb hozzájárulása a fizikához az volt, hogy felismerte, hogy a Földön található és az égbolton keringő testek mozgását pontosan ugyanazok a fizikai törvények kormányozzák. A korábbi elfogadott nézet ugyanis az volt, hogy különböző fizika működik a Földön és az égbolton.

Newton rajzai tükrözik a tudós kifinomult matematikáját.

Newton rajzai tükrözik a tudós kifinomult matematikáját.
Forrás: digitalcollections.nypl.org

Newton maga is hithű katolikus volt, elméletei már nem haragították fel a katolikus egyházat, de óriási hatással voltak a kor tudományos életére. A kor átlagemberei számára a newtoni fizika felismerése később jött, hiszen a tudós életművét a Philosophiae Naturalis Principia Mathematica-t latinul publikálta, ráadásul a könyv rendkívül nehezen olvasható, szakmai munka.

A megjelenése utáni évtizedekben számtalan más ismeretterjesztő mű született, amely igyekezett közelebb hozni az emberekhez a felfedezéseket. Newton törvényei mozgatórugói lettek az ipari forradalomnak is, hiszen számtalan mechanikai találmány nem jöhetett volna létre nélkülük.

Minden borul

Newton összekapcsolta a földi fizikát az égi fizikával, de Einstein elméletei mindent megváltoztattak. Albert Einstein kétségkívül a XX. század leghíresebb fizikusa, speciális relativitás elméletének egyik képlete pedig a populáris kultúra megkerülhetetlen elemévé vált, bár a Világegyetemhez való kapcsolatunkra még nagyobb hatással volt az általános relativitás elmélete. Ez ugyanis szembe megy Newton ötleteivel és a gravitációt nem tekinti külön erőnek, hanem a gravitációs vonzást egy görbült térben való mozgásként írja le.

Einstein, a Time Magazine címlapján, 1929-ben

Einstein, a Time Magazine címlapján, 1929-ben
Forrás: Picryl.com

Ha Newton esetén a földi és az égi fizika összefonódásáról beszélünk, akkor Einsteinnél a mozgás és a görbült tér kapcsolódik össze. Einstein rájött, hogy pontosan ugyanolyan hatással van ránk a gravitáció amely a Földhöz ragaszt minket, mint az az erő, amit egy felfelé gyorsuló liftben vagy űrhajóban érzünk. Szerinte ez a két erő nem csak hasonló, hanem pontosan ugyanaz. A görbült tér elmélete és Einstein fénnyel és fénysebességgel kapcsolatos felfedezései meg tudtak magyarázni olyan csillagászati eseményeket, amelyeket Newton elméletei nem tudtak, mint például a Merkúr pályája. Einstein már olyan korban élt a XX. század elején, amikor a tudomány és a felfedezések sokkal inkább a közélet részei voltak, mint a korábbi évszázadokban, ez is vezethetett ahhoz, hogy Einstein elképesztő népszerűséget szerzett.

A jövő

Einstein és számos más csillagász munkájának nyomán a XX. században a csillagászat óriási eredményeket produkált: Georges Lemaitre katolikus pap révén megszületett az Ősrobbanás-elmélet, felfedeztük a fekete lyukakat, ember landolt a Hold felszínén, valamint egyre több exobolygót találunk. Nehéz lenne ugyan megjósolni, hogy milyen hihetetlen felfedezés várhat még ránk a csillagászatban, de valószínűleg ha egy átlagembert kérdeznénk, a jövő legnagyobb csillagászati felfedezéséről, az valószínűleg a Földön kívüli élet felfedezése lenne.

Gőzerőkkel folyik a földön kívüli élet kutatása.

Gőzerőkkel folyik a földön kívüli élet kutatása.
Forrás: Dino Reichmuth, Unsplash

Már voltak olyan kutatások, amelyek abba az irányba mutatnak: lehetséges, hogy valahol a közelünkben kialakulhatott az élet valamilyen formája, de ezidáig még semmilyen egyértelmű bizonyíték nincs erre.

A James Webb űrteleszkóp és társai már képesek arra, hogy olyan elemek nyomait fedezzék fel az űrben, mint az oxigén, szén-dioxid és metán, amelyek lehetségessé tennék az élet kialakulását más bolygókon.

Jelenleg is számtalan asztrobiológus dolgozik azon, hogy megtaláljuk a Földön kívüli életet – vagy annak kétséget kizáró bizonyítékát, hogy nincs máshol – de nem tudhatjuk, hogy ez a felfedezés évtizedekre vagy évszázadokra van tőlünk.

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.