Rengetegen halnak meg vérmérgezésben és az antibiotikum rezisztencia erre rásegít

Trump volt alelnöke: Jobb választási lehetőség kéne Trumpnál
2024-01-07
Kínai lap szerint ilyenek a kínai horoszkóp jegyeinek tulajdonságai
2024-01-07
Show all

Rengetegen halnak meg vérmérgezésben és az antibiotikum rezisztencia erre rásegít

Döbbenetes tény, de az emberek 20 százaléka ma vérmérgezésbe hal bele, s a szepszis elleni védekezést ma leginkább az antibiotikumok ellen kialakult rezisztencia nehezíti meg. Az uniós kutatók a rezisztens baktériumok elleni küzdelem fokozásával párhuzamosan a szepszis kezelésének lehetséges új módját tesztelik, amint erről a Horizon, az EU kutatási és innovációs magazinja nemrég hírt adott.

A véráramba jutott fertőzések világszerte évente 11 millió ember halálát okozzák, ami a globális halálesetek majd ötödét jelentik. A szepszis, amelyet közkeletű nevén vérmérgezésnek nevezünk, egy – általában bakteriális – fertőzésre adott szélsőséges immunválasz. Akkor indul be, amikor a fertőzés egy szervben kezdődik, majd átterjed az egész testre. Gyors diagnózis és orvosi kezelés nélkül a szepszis gyorsan szövetkárosodáshoz, szervi elégtelenséghez és halálhoz vezethet.

A vérmérgezés az igazi világjárvány

Az Európai Szepszis Szövetség által szervezett kutatások azt célozzák, hogy miként lehet a szervezetet arra késztetni, hogy saját immunrendszerének felpörgetésével harcoljon a fertőzés ellen – ezt a megközelítést nevezik immunterápiának.

A hollandiai Radboud University kutatói által koordinált ImmunoSep nevű uniós projekt, amely a szepszis immunterápiáját próbálta ki kettős vak kísérletekkel (amikor sem a résztvevők nem tudják, milyen kezelést kapnak, sem a kutatók nem ismerik az eredményeket a kísérletek végéig) embereken, négy év után 2023 decemberében ért véget és görög, francia, német, olasz, román és svájci szakértők vettek részt benne.

Hogy milyen súlyos kérdésről van szó, arra jó összehasonlítás az Egészségügyi Világszervezet (WHO) statisztikája, miszerint az elmúlt négy évben világszerte 7 millió ember halt meg a Covid-19 miatt, miközben ugyanekkor a WHO becslése és a közzétett bizonyítékok alapján mintegy 40 millió ember halt meg szepszisben.

Bár a vérmérgezés kezelésének eddig az antibiotikumok jelentik az egyetlen hatékony módját, a halálesetek számának csökkentése érdekében javítani kell a diagnózist és szélesebb körű kezelési lehetőségeket kell teremteni.

Az ellenálló baktériumoknál az immunterápia sem működik

A szepszis kiváltó okai az immunrendszerben bekövetkezett változások, ám ezek nem mindenkinél egyformák. Az immunválasz általában kétféle lehet: a hiperreakció, amikor az immunrendszer túlpörgeti magát és sok kárt okoz, vagy az immunbénulás, amikor a rendszer túlterhelté válik és leáll.

Az uniós projekt keretében 2006 óta több vizsgálatot is végeztek Görögországban és Hollandiában 280 szepszisben szenvedő beteg és egészséges önkéntesek bevonásával. A kutatók olyan teszteket dolgoztak ki, amelyekkel megkülönböztethető a túlzott immunválasz és az immunbénulás. Megvizsgálták továbbá az immunfunkció helyreállításának lehetséges kezeléseit mindkét esetben. Az eredmények tavaszra várhatók.

A vizsgálatban alkalmazott gyógyszereket egyébként más betegségeknél már alkalmazzák. A kutatócsoport például azt reméli, hogy a rekombináns gamma humán interferon, amelyet az immunrendszer egyes ritka betegségeinek kezelésére használnak, helyreállíthatja azt a szepszis hatására lebénult immunrendszer esetében is. Ha a kezelések sikeresnek bizonyulnak, az Európai Szepszis Szövetség együtt kíván működni az Európai Gyógyszerügynökséggel annak érdekében, hogy a vérmérgezést kapott betegek esetében is engedélyt kapjanak a kezelés alkalmazására.

A szepszis elleni harc legnagyobb gátja azonban a baktériumok növekvő ellenállóképessége az antibiotikumokkal szemben. Becslések szerint a szepszises esetek felét már ellenálló baktériumok okozzák. A rezisztens baktériumok támadásakor pedig az immunterápia hatástalan. Ha ez az ijesztő folyamat tovább folytatódik, a halálesetek száma meredeken nőhet.

A világ leggyorsabb antibiotikum érzékenységi tesztje két óra alatt mond eredményt

A WHO 2019-ben az antibiotikum rezisztenciát a tíz legnagyobb közegészségügyi fenyegetés egyikévé nyilvánította. Csak az EU-ban ez évente több mint 35 000 halálesetért felelős.

Az Unió a veszélyes folyamat elleni védekezés részeként 2021-ben anyagilag támogatta a fertőző betegségekkel foglalkozó páneurópai klinikai kutatási hálózat létrehozását. Az Ecraid nevű hálózat az első ilyen jellegű kezdeményezés Európában.

A gyógyszerkutatás ez irányban hasonló harcot folytat, mint amilyen a rendőrök és a bűnözők között zajlik. A WHO szerint jelenleg világszerte mintegy 70 potenciális új antibakteriális kezelés fejlesztése folyik, miközben az új antibiotikumok megjelenése után átlagosan két-három évvel kialakul ellenük a baktériumok ellenállóképessége.

Különösen nagy figyelem irányul az erős, széles spektrumú antibiotikumokra, amelyek ugyan számos fertőzés kezelésére alkalmasak, és különösen akkor hasznosak, amikor az orvosok nem tudják pontosan, mivel van dolguk. A jelenlegi vizsgálatoknál körülbelül két napra, vagy annál is hosszabb időre van szüksége, mire meghatározzák a fertőzés leküzdésére legalkalmasabb antibiotikumot. Amíg ezekre az eredményekre várnak, az orvosok általában széles spektrumú antibiotikumokkal kezdik a kezelést. Ezek a gyógyszerek azonban az antibiotikum-rezisztencia kialakulásához is hozzájárulnak, hiszen a támadókat nem ütik ki azonnal a kevésbé célzott szerek és van idejük ellenállóvá válni.

Ilyenkor válik döntővé a diagnosztika gyorsasága. A Resistell svájci gyógyszergyár a RAPID-SEP-AST elnevezésű projekt keretében ezért uniós támogatást kapott a világ leggyorsabb antibiotikum-érzékenységi tesztjének kifejlesztésére, amely lehetővé tenné a fertőzés kezelésére legalkalmasabb antibiotikum gyors azonosítását, s így a legmegfelelőbb kezelés mielőbbi elkezdését.

A projekt végleges eredményeit a következő hónapokban jelentik be, de a cég szerint az új teszt a jelek szerint körülbelül két óra alatt képes azonosítani a leghatékonyabb antibiotikumos kezelést egy bakteriális szepszis fertőzésre.

Korábban az antibiotikum-érzékenységet általában úgy vizsgálták, hogy a baktériumokat petri-csészében vagy más, automatizáltabb rendszerekben különböző antibiotikumoknak kitéve tenyésztik, és megnézik, melyik gátolja legjobban a növekedésüket. A Resistell technológiája forradalmian más utat követ. A baktériumok tenyésztése helyett a mikrobák rezgéseit méri.

Az élő baktériumok ugyanis rezegnek és ha ezeket a mikrobákat hatékony antibiotikumoknak teszik ki, akkor a pusztulásuk mértéke arányában a rezgésük csökken. A teszt gépi tanulással kifejlesztett algoritmusok segítségével méri ezeket a baktériumrezgéseket, és megmondja, hogy melyik antibiotikum hat, és melyik nem. A Resistell kutatói most azon dolgoznak, hogy a technológiát még automatizáltabbá tegyék, és a szepszisen túl például a tuberkulózis és a húgyúti fertőzések esetében is vizsgálják a célzott kezelések gyorsításának lehetőségét.

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.