Kínos választási kudarc, az elnökválasztás érvénytelenítése tépázta meg Románia tekintélyét. Ugyanakkor keleti szomszédunk rendre nagyon jó gazdasági mutatókról ad számot. Hasít a GDP, a belső fogyasztás, nőnek a bérek. De vajon meddig lehet fejlődni, ha közben a kereskedelmi partnerek stagnálnak, és ha a nagy növekedésnek magas államháztartási hiány az ára?
Az Egyesült Államoknak nagyon fontos szövetségesei vannak mindenfelé a világban. A Közel-Keletről ugyan mintha kicsit kivonult volna, átengedte a terepet másoknak, Izraelnek, Törökországnak, Dél-Amerikában azonban hagyományosan nagyon erős a világ legfontosabb hatalma.
Ázsiában is vannak szövetségesei (Dél-Korea, Japán, Tajvan), de a legfontosabb, a legtermészetesebb amerikai partner azért Európa. Itt, elsősorban a NATO révén szinte mindenki partner, de vannak kiemelt szövetségesek, így például az Egyesült Királyság, Dánia, vagy Hollandia kifejezetten amerikabarát államok.
Kelet-Európában már egy kicsit összetettebb a képlet, hiszen itt közelebb van a szintén világpolitikai álmokat dédelgető Oroszország, amely szereti éreztetni befolyását, de azért itt is vannak megkérdőjelezhetetlen szövetségesek, ilyen Horvátország, Lengyelország, vagy Románia.
A román választás
Írásunkban most kifejezetten a román gazdasággal foglalkozunk, de muszáj egy kicsit a politikával kezdeni, mert
egy pillanatra úgy tűnt, hogy ez a betonbiztos amerikai-román szövetség gellert kaphat, de elég keményen elfojtották a renegát kísérletet.
Történt ugyanis, hogy keleti szomszédunk elnököt választott volna, de aztán az alkotmánybíróság érvénytelenítette az egészet.
Az elnökválasztás november 24-i első fordulójában ugyanis váratlanul a szélsőjobboldali, oroszbarát szólamokat hangoztató független jelölt, Calin Georgescu végzett az élen, aki többek között Ukrajna katonai támogatásának leállítását ígérte.
Sőt, a közvélemény-kutatások szerint még az sem volt kizárt, hogy a második fordulót is behúzza a jelölt.
Az alkotmánybíróság végül arra hivatkozva törölt el mindent, hogy az ország agresszív orosz hibrid támadásoknak volt kitéve. A megállapítás szerint a fő csatorna, a kínai hátterű TikTok volt, de a szálak Moszkváig vezettek.
A román hírszerzés szerint a hivatalos román választási honlapokhoz orosz kiberbűnözők fértek hozzá.
Így jó eséllyel a szerintük hazaáruló jelölt majd nem is indulhat a megismételt választáson.
A második helyen végzett liberális Elena Lasconi sem repesett az örömtől, mert ő abban bízott, hogy a második fordulóban simán nyer.
Tény, hogy elég sokan érezhették azt, hogy a demokrácia nem úgy működik, ahogy kellene, hiszen azért az mégsem járja, hogy amikor jól végez egy „nem-szeretem” jelölt, akkor inkább újra választunk.
A román gazdaság
A magyar olvasóknak mostanában lehetett egy olyan érzése, mintha Romániáról elsősorban úgy hallott volna, mint az állam, amely mögöttünk volt, de beért minket.
Tény, hogy a két gazdaság nagyon jól összehasonlítható. A románoknak Magyarországhoz képest kicsit magasabb az inflációja (5,1 százalék), kicsit nagyobb a munkanélkülisége (5,4 százalék), de alacsonyabb a GDP-arányos államadóssága (nagyjából 50 százalék) és pont ugyanakkora a kamatszintje (6,5 százalék).
Ami miatt azonban valóban irigylésre méltó az ország, hogy a GDP-je, a növekedése, a bérek vásárlóereje az utóbbi időben olyan intenzíven fejlődött, hogy az valóban beérte Magyarországot.
Egyszerre vonzó és egyszerre taszító
Romániában ráadásul az nagyon vonzó, hogy az egész régiónkban itt nő a legjobban a belső fogyasztás.
Az egy főre jutó GDP és az egy főre jutó fogyasztás, de még az átlagbér alapján is beérte Románia Magyarországot,
de azért ezek a mutatók elég csalókák, a korábbi évtizedek, évszázadok infrastruktúrafejlesztései, épületei, felhalmozott vagyonelemei miatt Magyarország azért ma még érdemben jómódúbb államnak tűnik, de a fenti mutatók alapján a kurrens adatokban Románia jobban áll, és ez valódi nivellációt is jelenthet a jövőben.
Romániában a külföldi befektetők el szokták mondani, hogy bár az országból sokkal nagyobb mértékben vándorolt el Spanyolországba, Olaszországba, Portugáliába és Franciaországba a hazai életerős fiatalság, de azért
a külföldi befektetők jó piaci viszonyokat, viszonylag képzett munkavállalókat, transzparens jogállamot találnak.
Antikorrupciós trend
Érdekesség, és voltaképpen valamennyire ez is amerikai hatásnak tudható be, hogy az államban
egy időben annyira intenzív volt a korrupció üldözése, emlékezhetünk egy különleges ügyészség rengeteg politikust bíróság el citált és lecsukatott, hogy az már kezdte megbénítani a román gazdaságot.
Arról volt szó, hogy bár természetesen a korrupció elleni fellépés nagyon pozitív folyamat volt, mivel sokakra joggal, vagy alap nélkül rásütötték, hogy a külföldi érdekek kiszolgálója,
sok politikus már nem is igazán mert életszerű szabályozói változásokat sem szorgalmazni, nehogy megkapja, hogy egy külföldi befektetőnek szeretett volna kedvezni.
Gyakorlatilag egyelőre ez lehetetlenítette el a híres Neptun-projektet is, vagyis a Fekete-tengeri földgáz-kitermelést. A szabályok rosszak voltak, de a politika nem mert javítani azokon, nehogy az derüljön ki, hogy azok a korábbi amerikai és osztrák befektetői érdekeket követték.
Ára van a sikereknek
Az előrejelzések ugyan továbbra is szép, 2,5-3 százalékos növekedést mutatnak a következő évekre, de ennek ára is van. A legfőbb ár a túl nagy költségvetési hiány.
Bár az egész világon újabban öntik a pénzt a gazdaságokba, mindenki stimulál, de azért az Európai Unión belül ezt nem lehet büntetlenül megtenni,
a 6-7, sőt akár 8 százalékos költségvetési hiányoknak és a növekvő eladósodottságnak később meglehet a böjtje. Az adósság drága, az EU túlzottdeficit-eljárást indíthat.
De Románián tényleg van azért mit csodálni is.
Az élénk magánfogyasztás segíti az adóbevételeket, a GDP-t, emiatt erős a munkaerő-kereslet, emiatt nőnek még mindig nagyon szépen a romániai bérek.
Az azonban nem sejtet túl sok jót, hogy a recessziós, de azért mégsem erős válsággal leírható időszakban száll el a román államadósság 50 százalékról, 60 százalékra. Bízni leginkább abban lehet, hogy amennyiben Románia fő kereskedelmi partnerei, ezek között Németország, Olaszország, Franciaország és Magyarország is ott van, végre egy kicsit magukra találnak, akkor a növekedés akár még magasabb lehet.
