TOP10 vadászgép – az igazi TOP GUN – videó

Kedvezőbb vállalati hitelek jöhetnek
2024-01-29
Örök nyugalomra helyezték Vízkelety Mariann volt államtitkárt
2024-01-29
Show all

TOP10 vadászgép – az igazi TOP GUN – videó

Örök klasszikusok és feltörekvő, újgenerációs fiatalok élethalál harca folyik a légtér birtoklásáért. A harci repülők legmacsóbb kategóriáját, a többfunkciós, de elsősorban légifőlény-kivívó vadászrepülőket állítjuk sorrendbe – meg nem feledkezve a magyar légierő kivállóságairól. Íme a tudás.hu szubjektív tízes listája.

Hosszú távú bevethetőség, légi- és földi célok lekűzdése, észrevétlen behatolás az ellenséges légtérbe, információszerzés, felderítés és zavarás – ezek ma egy többfunkciós katonai repülő feladatai. Értelemszerűen mindegyikben nem lehet a legjobbnak lenni, hisz bizonyos feladatok a többiek rovására mennek.

Minél hatékonyabb a gép a földi célok megsemmisítésében, annál inkább bombázóra hasonlít, a teherbírás és a hatótáv növekedésével együtt nő a gép radarkesztmetszete, vagyis drasztikusan csökken a lopakodó funkció. Egy gyors, remekül manőverező, légiharira termett repülő viszont bombaterhet veszít.

Épp ezért jelentett a világ repülőgépgyárai számára akkora feladatot az ötödik generációs gépek megtervezése és legyártása. Ezekkel a harceszközökkel szemben ugyanis a fent felsorolt funkciók mindegyike magas szinten elvárás.

10. MiG-35 (NATO kód: Fulcrum-F)

A szépség és a szörnyeteg egy testben. Minden idők talán legjobb légiharc-gépének, a MiG-29-esnek, Mikojan által továbbfejlesztett verziója. A gép repülési tulajdonsága, sárkányszerkezete, aerodinamikája méltó ellenféllé teszi bármilyen, a légifölényért vívott kűzdelemben. A fejlesztések ellenére még a jóindulatú szakértők is csak négy + + generációs vadászként emlegetik. Bármennyire fejlett radarrendszert is kapott a 35-ös, fegyverzet terén is turbóztak rajta, tolóerőben pedig alig volt hová fejlődnie, lopakodásról, felderítésről, integrált szenzoros bevetéritányításról nem is érdemes esetében beszélni.

Képességei ellenére még Oroszországban sem futott be jelentős karriert 2019-es rendszerbe állítása óta. A gépet az orosz hadiipar elsősorban exportra szánta azoknak az államoknak, amelyek MiG-29-es flottájukat modernizálták volna, ám teljes kudarc a küldföldi értékesítés.

9. SzU-35 (NATO kód: Flanker–E)

Ahogy a MiG-35 esetében, úgy a SzU-35-nél is megtalálható a nagy előd, ez esetben a SzU-27. Aki képes nem csupán öldöklő-pusztító gépezetekként szemlélni ezeket a repülőket, az megláthatja ebben az extrakecses, sportautóhoz vagy női táskához fogható finom vonalvezetését.

Sajnos ennél sokkal több pozitívumot nem is lehet elmondani a gépről, amely a hivatalosa adatok szerint túlszárnyalja a negyedik generációtól elvárt képességeket, de felsőbb osztályba nem léphet. Olyannyira nem, hogy az orosz hadsered hadrendbe sem állította a fejlesztést – mindössze egy jelentősebb indiai tenderen akartak vele sikert aratni – mindhiába.

8. F-16 (NATO kód: Fighting Falcon)

Negyedik, sőt, bizonyos variációt elemzők négy és feledik generációs gépnek tartják – annak ellenére, hogy 1978 augusztusában állt rendszerbe az USA légierejénél. Azóta 4573 darabot gyártottak le a szériából, amely összes bevetésén 71 léggyőzelmet aratott, s mindössze egyetlen egyszer lőtték le.

A Falcont – bár folyamatosan, napjainkig fejlesztik -, már megjelenésekor sok újdonságot tartalmazott. A könnyű elfogó vadásznak szánt gépben már nincs mechanikus kapcsolat a botkormány, a pedálok és a szárnyvégnapok között, a pilóta magasan ül a géptörzsben, egy buborék alakú plexivel körülvéve – ilyen kilátás egyetlen más gépből sem esik.

A fegyverzet és az elektronika fejlődésének hála már az F-16-os hatótávolsága növekedett, fegyverzete egyre elrettentőbb, immár földi célok ellen is. Az égiháborúk vén csatalova még évtizedekig velünk lesz.

7. JAS 39 (Gripen)

Ilyen mezőnyben hetediknek lenni kiemelkedő teljesítmény, főkent egy olyan típustól, amely 1988-ban hagyta el először a kifutópályát. A magyar kormánynak az ezredfordulón az F-16-os a Gripen között kellett választani – láthatjuk, nem volt rossz döntést a svédekre voksolni.

Bár a Gripen szigorúan véve a negyedik generációt képviselői a vadászgépek sorában – de az egyik legolcsóbb gyártású és fenntartású hadiszerről beszélünk, ami békeidőben nem utolsó szempont.

A repülőgépet a Svéd Légierő sajátos igényeinek megfelelően tervezték, elsősorban önvédelmi célokra, tömeges orosz támadásra felkészülve. Svédország területén nagyon sok olyan kisrepülőtér és kiszélesített útszakasz található, amely alkalmas négy-hat vadászrepülőgép üzemeltetésére, de az ilyen repülőtereken a kifutópályák viszonylag kicsik. A repülőgépet ezért úgy tervezték, hogy alkalmas legyen az ilyen helyeken történő üzemelésre.

6. Dassault Rafale és/vagy Eurofighter Typhoon

Közös lónak, ugye… Az európai vadászgép-fejlesztésbe kezdetben közösen vágott bele Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Spanyolország és Franciaország. Ám ahogy ez szövetsége államok között lenni szokott: olyan összebékíthetetlen ellentétek feszültek egymásnak hamarosan, hogy a franciák kiváltak a projektből és összekalapálták maguknak a Rafale-t.

A közös fejlesztés még a ’70-es években indult, ám a hidegháború vége, a költségcsökkentések és a botrányok miatt csak 2003-ban állították rendszerbe a Typhoon-t, amiből eddig 926 készült, elsősorban európai megrendelők számára.

A Rafale bár 2000-ben állt szolgálatba, eddig csak 175 darabjára akadt vevő.

A két gép közötti hasonlóság talán nem a véletlen műve.

5. SzU-57 (NATO kód: Felon)

Hivatalosan is az orosz légierő ötödik generációs vadászgépe, amelyet 2021-ben állítottak harcrendbe, bár mindeddig csupán 11 darab készült el belőle. Valódi teljesítményéről, aerodinamikai adottságairól és elektornikus felszereltségéről keveset tudunk, megbízható adatokkal egyáltalán nem rendelkezik senki az orosz tervezőkön kívül.

4. KAI KF-21 Boramae

Dél-koreai vezetésű vadászrepülőgép-fejlesztési program eredménye, melynek célja egy fejlett, többcélú vadászgép gyártása a dél-koreai és az indonéz légierő számára. A gyártó adatai szerint jobb lopakodási képességekkel rendelkezik, mint bármelyik negyedik generációs vadászgép, de nem hordoz fegyvereket a belső rekeszekben, mint az ötödik generációsok.

2021 áprilisában elkészült az első prototípus, az első tesztrepülést 2022. július 19-én hajtották végre, a gyártás a tervek szerint 2026-ban kezdődik, 2028-ig legalább 40 repülőgép leszállítását tervezik.

5. F-22 (NATO kód: Raptor)

Az F–22 Raptor amerikai vadászbombázó, a világ első ötödik generációs harci repülőgépe. Az Amerikai Légierőnél az F–15 Eagle és az F–117 Nighthawk vadászrepülőgépeket tervezték leváltani vele, de később továbbfejlesztették, hogy bombázó feladatokra is képes legyen. Kiemelkedő manőverezőképessége, lopakodó kialakítása, fejlett avionikája és fegyverzete miatt jelenleg kevés olyan repülőgéptípus van, amely a siker reményével vehetné fel vele a harcot. Ára rendkívül magas: 120 millió dollár körüli, ha 750 darabot gyártanának belőle. Exportja nem valószínű, ugyanis az USA nem hajlandó a repülőgép eladására részben az újszerű és titkos szerkezeti megoldások miatt. 2005. december 15-e óta áll szolgálatban.

2. J-20

Egy kínai ötödik generációs, két hajtóműves, lopakodó harci repülőgép. 2010 végén a prototípus földi futáspróbákat végzett. A repülőgép 2011. január 11-én szállt fel először. A próbarepülést 2011 április közepén megismételték. Nyugati katonai szakértők szerint a repülőgép fejlesztéséhez orosz technológiát is felhasználtak. A világ harmadik működő ötödik generációs harci gépe.

1. F-35 (NATO kód: Lightning II)

Nincs ma olyan lista, szerkesszék bár Pekingben vagy Moszkvában, aminek az élén ne az F-35-ös állna. A Lockheed Martin F-35 Lightning II együléses, egyhajtóműves, minden időjárási körülmények között bevethető, lopakodó, többcélú harci repülőgépek amerikai családja (három típus készült eddig), amely légi fölény és csapásmérő küldetéseken vethető be.

Mint ötödik generációs gép, elektronikus hadviselési és hírszerzési, megfigyelési és felderítési képességekkel is rendelkezik.  Az F-35 először 2006-ban repült, majd 2015 júliusában állt szolgálatba az amerikai tengerészgyalogság, egy évvel később a légierőnél, 2019 februárjában pedig a haditengerészetnél.

Első éles bevetését 2018-ban, az izraeli légierő kötelékében teljesítette. Az Egyesült Államok 2044-ig 2456 F-35-ös vásárlását tervezi.

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.