A magyar befektetők egy új, 3 éves, 6,75 százalékos kamatot fizető állampapírral ismerkedhetnek meg. Szeretünk szkeptikusak lenni az állammal szemben, de azt szeretnénk bemutatni, hogy ebben az esetben valóban az az állam érdeke, hogy a lakosság szeresse az új papírt, és örül, ha a magyarok jól járnak vele.
A magyar emberek különös, némileg anakronisztikus helyzetben vannak az állampapírpiacon. Jó magyar állampolgárként, adófizetőként az az érdekük, hogy az államnak jól menjen, rendben legyenek a pénzügyei, a számára szükséges hiteleket például könnyen felvehesse. Ugyanakkor a magyarok nemcsak adófizetők, hanem befektetők is, olyan entitások, akik kölcsönadnak az államnak, vagyis állampapírokat vesznek. Itt meg azért az is az érdeke egy magyar lakossági megtakarítóknak, hogy olyan nagyon jól mégse menjen az államnak. Ne kapjon olcsón hitelt, hanem drágán fizesse meg a kölcsönök árát, vagyis kénytelen legyen magas kamatot fizetni a lakossági befektetőknek is. ezt a kettősséget szeretnénk vizsgálni egy új papír megjelenésének apropóján.
A legfrissebb fejlemények
Mondhatjuk, hogy ebben a kettős szempontrendszerben most elég jó a magyar állampolgárok helyzete, amolyan arany középút alakult ki, jók is a kamatok, de azért nem is lett túl rizikós hitelezni az államot.
A legfrissebb bejelentés szerint augusztus 15-től már nem jegyezhető az évi 7 százalékos kamatot fizető Fix Magyar Állampapír, augusztus 16-tól már csak 6,75 százalékos kamatozású FixMÁP lesz elérhető.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. bejelentése a bevezetőnk alapján kétféleképpen értékelhető. Az új befektetők egy kicsit már rosszabbul járnak, mert kisebb lesz a kamat – ez a pesszimista olvasat. Jó helyzetben van az állam, kisebb kamatteherrel is képes finanszírozni magát – ez a pozitív láttatás.
Az igazság pedig valahol a kettő között van, vagyis a 6,75 százalék a 7-nél tagadhatatlanul kisebb, de így is szép hozam (az infláció például csak 4,1 százalék), viszont annyira azért nincs jó helyzetben az állam (vagyis elég nagy az államadósság finanszírozási költsége, sok kamatot kell fizetni az idén).
A 2027/Q32 sorozat
Kezdjük az új sorozat bemutatásával! Ez a papír, vagyis a 2027/Q32 sorozatú, 2027-es lejáratú FixMÁP a lejáratig fix, évi 6,75 százalékos kamatozású. A 7 százalékot fizető papírnak, vagyis az előzőnek majdnem pont ugyanez volt a neve, azt 2027/Q3 FixMÁP sorozatnak hívták, vagyis egy 2-es szám különbözteti meg csak az új sorozatot, de valójában erre a lakosságnak nem kell különösebben figyelnie, mert nem lesz megvásárolható egyszerre a kétféle papír.
Ez a kamat, vagyis az évi 6,75 százalék jelenleg nem a legjobb, vagyis a következő egy évre a változó kamatozású állampapírok, így a Prémium (amely inflációhoz kötött, vagy hibrid kamatozású, utóbbi azt jelenti, hogy egy vig fix, utána változó a kamat), illetve a Bónusz (amely a diszkontkincstárjegyek hozamához kötött) többet fizet. Ám, mivel ezek változó kamatozásúak, lehet, hogy a további években már alulmaradnának az összehasonlításban az új fix papírral szemben.
A korábbi, vagyis a 7 százalékos papírból az ÁKK 2024 júniusában mindenesetre 150 milliárd forint összegben hirdetett eladásra papírokat, ez lassan elfogy, A magyarok 2024. augusztus 16-tól vásárolhatják meg az új sorozatot,
Vagyis az ÁKK a korábbi sorozat keretösszegének megemelése helyett inkább új sorozatot indított, vagyis érvényesíteni tudta, hogy az elmúlt hetek jelentős hozamcsökkenést hoztak. A papír negyedévente fizet kamatot, mégpedig 1,6875 százalékot, vagyis aki 1 millió forintért vesz ilyen papírt, az negyedévente 16875 forintra lesz jogosult kamat formájában.
További kínálat
Ha előretekintünk, a FixMÁP jó befektetésnek tűnik, vagyis reményeink szerint a következő 3 évben az infláció feletti reálhozamot termel. Ezzel annak a várakozásunknak adtunk hangot, hogy 2024-2027 időszakban a magyar infláció átlaga 6,75 százalék alatt lesz.
A termék három legfőbb versenytársa, vagyis az említett változó kamatozású PMÁP és BMÁP esetében csak az első év kamatát ismerjük, a többi évben a kamat a meghatározott feltételek mentén változik (ezért nevezzük változó kamatozású papíroknak őket).
Érdemi versenytárs még az 5 éves Magyar Állampapír Plusz (MÁP Plusz), amelynek egyszerre kedvezőbb és egyszerre kedvezőtlenebb a feltételrendszere.
Annyiban kedvezőbb, hogy a FixMÁP 6,75 százalékos, vonzó kamatát megközelítő kamatot fizet ő is (6,73 százalékot), de a MÁP Plusz hosszabb időre, egészen öt évig biztosítja a jó kamatot.
Annyiban viszont kedvezőtlenebb, hogy azt nem évenként fizeti ki biztosan, csak a „hűségesek” érhetik el a szép hozamot, mert a konstrukció előbb kevesebbet, majd többet fizet és csak a futamidő egésze alatt érhető el a 6,73 százalék. Azaz megint igaz az örök állítás, a magyar papírok között nincs legjobb és legrosszabb konstrukció, hanem különböző befektetői helyzetekhez más és más a legjobb konstrukció. Ez attól függ, hogy ki mennyi időre tudja nélkülözni a pénzét, illetve attól is, hogy milyen külső körülményeket (inflációt) vár.
Ugyanakkor az továbbra is hatalmas előnye ezeknek a konstrukcióknak, hogy amennyiben a befektetőnek mégis szüksége lenne a pénzére, akkor valójában a futamidő vége előtt is visszaválthatja a papírokat. A FixMÁP-nál ennek a költsége 1 százalék, vagyis nagyjából 2 havi hozam ellenében vissza lehet kérni a pénzt, a MÁP Plusz konstrukciója még kedvezőbb, ott van olyan pillanat, amikor költség nélkül is visszaadható a papír, de amúgy is csak 0,5 százalék a visszaváltást terhelő díj.
És, hogy állunk adófizetőként?
A magyar állam tehát továbbra is kedvező feltételeket kínál a magyar befektetőknek, érdemes a pénzünket kölcsönadni az államnak. De, hogyan állunk adófizetőként? Úgy már nem olyan szép a kép, hiszen az 55 ezer milliárd forint államadósság törlesztési terhe a GDP 4 százaléka körül van. Az államnak sokféle adóssága van, tartozik a magyar lakosságnak (erről szólt eddig ez a cikk), tartozik a magyar intézményeknek, de devizakötvény-kibocsátások révén külföldieknek is, és konkrét hiteleket is vesz fel (legutóbb például Kínától, de európai szervezetektől is). Ha csak ezt az új, 6,75 százalékos kamatot hasonlítjuk össze a többi hitel átlagos kamataival, akkor azt mondhatjuk, hogy az állam oldaláról elsőre nem tűnik gazdaságosnak a magyar lakosságtól kölcsönkérni.
Ugyanakkor az állam mégis szereti ezt a formát. Ennek pedig két oka van, egyrészt jobb belföldre és nem külföldre eladósodni, másrészt a szórt befektetői kör, vagyis a sok állampapírt jegyző magyar ember nagyobb biztonságot jelent, mintha egyetlen hitelező (mondjuk egy nagy amerikai alap) lenne a hitelező, és egyik napról a másikra úgy döntene, hogy inkább kiszállna.
Összességében a 6,75 százalékos papírt lehet úgy értékelni, hogy az ÁKK szakemberei rengeteg modellszámítással kitalálják, hogy hol tudják úgy eladni az állampapírokat, hogy azzal az állam és a magyar befektető is jól járjon, és bármennyire hihetetlen is lehet elsőre, itt tényleg az is egy állami érdek, hogy a magyar lakosság valóban jól járjon. Maradjon elégedett befektető és legközelebb is finanszírozza az államot.
