fbpx

Fémdetektorral határozták meg, hol volt a 1849 július 30-31-i segesvári csata

Régészeti módszerekkel meghatározták az 1849. július 30-31-én lezajlott segesvári csata pontos helyszínét – nyilatkozta Ötvös Koppány Bulcsú, a Maros Megyei Múzeum igazgatója. A projekt keretében fémdetektoros non-destruktív régészeti kutatást végeztünk, és sikerült megállapítanunk a csata pontos helyszínét, hogy hol álltak a magyarok és az oroszok az 1849. július 30-i és 31-i ütközetben. Nagyon sok új … Olvass tovább

Hogyan ismerték és szerették meg Petőfi Sándort Kínában?

Tulajdonképpen szerencsés és tragikus események véletlen összjátékának köszönhető, hogy Petőfi olyan ismert és kedvelt lett Kínában. Ne áltassuk magunkat, egy milliárdos népességű ország polgárai a hatalmas világirodalmi kincsből hogyan, miért is választanák ki éppen egy távoli, nagyon egyedi nyelvű kis nemzet költőjét, aki ráadásul 200 évvel ezelőtt, villanásnyi ideig élt és alkotott? De mégis megtörtént … Olvass tovább

Tudta, hogy Petőfinek két kézírása is volt? – Mostantól bárki hozzáférhet magánlevelezéséhez

Petőfi Sándor születésének bicentenáriuma alkalmából mintegy ötszáz a költőhöz kapcsolódó kézirattal bővült szerdától az Országos Széchényi Könyvtár(OSZK) internetes tartalomszolgálatatása, a Copia (https.//copia.oszk.hu). Az online adatbázisban mától elérhetővé váltak az intézményben őrzött Petőfi-hagyaték legmarkánsabb részei, köztük a költő versei, levelei, rajzai, valamint feleségének, Szendrey Júliának a naplója – hangzott el az esemény alkalmából rendezett szerdai sajtótájékoztatón … Olvass tovább

Mostantól belekukkanthatunk Petőfi kapcsolati hálójába

A Magyar Nemzeti Levéltár Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójára elkészítette a költő teljes kapcsolati hálóját feltáró adatbázist, valamint a személyéhez köthető magyarországi és külföldi emlékhelyek térképes listáját. Az online adatbázisokat pénteken mutatták be Budapesten. Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója elmondta, hogy a költő kapcsolati hálóját tartalmazó adatbázisban mintegy 200, Petőfi Sándor ismeretségi köréhez … Olvass tovább

Jól látjuk-e a 21. században a 200 éve született Petőfi Sándort?

A Petőfi Irodalmi Múzeum az évforduló tiszteletére most megnyitott Költő lenni vagy nem lenni című új Petőfi-állandó kiállításával tudományosan is, esztétikailag is igényes és korszerű válasz(oka)t ad a címben feltett kérdésre. De a nyitónapon a legizgalmasabb gondolatfolyamokat mégis két vendég-tárlatvezető: Milbacher Róbert író, irodalomtörténész és Hidas Judit író szavai indították el. Irdatlanul nehéz Petőfiről ma … Olvass tovább

26 évesen meghalt és minden magyar ismeri – Róla nyílt ma kiállítás

„Költő lenni vagy nem lenni” címmel szombattól látható a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) új, állandó Petőfi-kiállítása, amely az életmű főbb problémaköreit megidézve mutatja be Petőfi Sándor alakját. Az utóbbi évben egyszerre zajlott a PIM-nek otthont adó Károlyi-palota rekonstrukciója és az új Petőfi-kiállítás építése. A felújításra mintegy 2 milliárd forintot (ebből 1,8 milliárd állami forrás), a … Olvass tovább

Márciusi ifjak, költők – a színpad mögül

„Az irodalomtörténész megpróbálja kinyitni az áporodott szagú gyászházzá vált irodalmi panteon ablakait, hogy fénnyel és friss levegővel árassza el annak minden rejtett zugát. Mert csak így lehet eleven és működő nemzeti hagyományról beszélni” – idézi Móricz Zsigmondot Milbacher Róbert irodalomtörténész, egyetemi oktató a Magvető Kiadónál nemrég megjelent Legendahántás című izgalmas könyvének előszavában. Gyűjteményének célja az, … Olvass tovább